Szeptember 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka. A Népszava úgy tudja, hogy egyelőre 18 törvényjavaslat szerepel a programban, de a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása nincs közöttük.
A képviselők többek között közlekedési törvényekről, az erdőbirtokosság megújításáról, munkavédelmi kérdésekről, a polgárőrség fejlesztéséről tárgyalnak és szavaznak, de az előzetes tervek szerint módosítják majd a közjegyzőkről és az igazságügyi szakértőkről szóló törvényeket is. Több, jellemzően gazdasági témájú javaslat is született, az EU-irányelveknek megfelelő jogharmonizációs céllal.
A Népszava úgy tudja, hogy azért nem szerepel még a tárgyalandó javaslatok között a svéd csatlakozásról szóló javaslat, mert a tervezett programot még az előtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy lezárult volna a parlament nyári, rendkívüli ülésszaka. Ebben az időszakban ugyanis akár napirendre is kerülhetett volna a tavaly nyár óta halogatott döntés.
kevésbé szeretné Svédország NATO-csatlakozását, mint a kormány.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy júliusi kormányinfón arról beszélt, hogy a Fidesz-frakcióAz ukrajnai háború után Finnország Svédországgal együtt kérte a felvételét az euroatlanti katonai szövetségbe 2022. május 18-án. A NATO gyorsan szerette volna a bővítést lezárni, ezért a hivatalos társulási szerződést már július 5-én aláírták mindkét országgal. Ahhoz azonban, hogy a két ország csatlakozhasson, minden NATO-tagországnak ratifikálnia kell a lépést. Március végén a finn NATO-csatlakozást, mindössze pár nap eltéréssel Ankara és Budapest is jóváhagyta, a svédek felvételét viszont továbbra sem.
A júliusi, vilniusi NATO-csúcs előtt Recep Tayyip Erdogan török elnök váratlanul bejelentette, hogy támogatja Svédország NATO-csatlakozási törekvését, mire Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ismertette a magyar álláspontot, mondván, a ratifikációs folyamat már csak technikai kérdés.