Most akkor mégis elvehetik a magyar emberek munkáját a migránsok?

„A tudós ismertetőjele, hogy bizonyítékok hatására hajlandó megváltoztatni a nézeteit. Erre egyetlen politikus vagy hivatalnok sem képes.” (Sydney Brenner, Nobel-díjas afrikai biológus)

∗

Attól tartok, a mai gyerekeknek nem mesélnek már La Fontaine-meséket. Az egykori gyerekek még emlékezhetnek néhányra. Nekem most eszembe jutott „A szatír és a vándor” meséje. A vándor, aki megfújta a megdermedt kezét, majd a forró levest is, mire a szatír így szólt:

Hordd el irhád, meg se fordulj, nem kaphat itt fedelet olyan, aki egy szájból fúj hideget és meleget!

Hogy miért épp ez? Mert elolvastam „a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról” szóló törvényt. No meg persze Orbán Viktor különböző időben tett különböző nyilatkozatait a menekültekről, vagy, hogy az ő szavaival éljek, a „migránsokról”.

Csak néhányat idéznék, mielőtt a legújabb törvényhez érkezünk:

• 2001: az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén: „Több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét. Magyarország akár 14 millió embernek is megélhetést tud biztosítani. A gazdasági növekedés fenntartásához több millió külföldit kell foglalkoztatnia az országnak.” (Később, az MTI „helyesbítése” szerint csak a határon túli magyarokra gondolt.)
• 2015. január: „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.”
• 2023. március, gazdasági évnyitó: „Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer főnyi új munkaerőre. Ezen a területen nagyon határozottnak kell lenni. Világossá kell tenni, hogy az országon belüli tartalékok mozgósítására helyeződik a hangsúlyt. Magyarország a magyaroké. Nem engedhetjük meg, hogy kényelmi szempontból engedjünk be idegen munkaerőt. Egyébként elveszítjük a biztonságunkat”.
• 2023. június 16: „Arra kell számítanunk, hogy a Soros-birodalom fellázítja majd a migránsokat, hogy ismét induljanak meg Európa felé. Ez egy nagy hálózat, ők szervezik és ők mozgatják az egész migrációt. Arra kell felkészülnünk a nyáron, hogy Sorosék fellázítják a migránsokat, és egy komoly offenzívát kell majd visszavernünk a nyár során.”

De térjünk rá immár a vendégmunkásokról szóló, ez év november 1-jén hatályba lépő törvényre. Ehhez tudnunk kell, hogy van egy 2007-ben hozott hatályos törvényünk, amely a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szól. Leegyszerűsítve: ebbe a kategóriába tartoznak mindazok, akik nem az Európai Unió állampolgárai, illetve a hontalanok. Nos, a vendégmunkásokra ennek a törvénynek számos rendelkezése nem alkalmazható, a kifejezetten rájuk szabott törvény jóval szűkebb lehetőségeket biztosít a vendégmunkások számára.

A maximális időtartam, ameddig egy vendégmunkás Magyarországon tartózkodhat, az két év, ami egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. Vagyis három év elteltével kötelezően el kell hagyniuk az országot. A törvényből nem derül ki, hogy évente hány vendégmunkást lehet majd foglalkoztatni, hogy lesznek-e, és ha igen, melyek azok a szakterületek, ahol nem lehet őket alkalmazni, hogy mely országokból lehet, illetve nem lehet majd őket beengedni.

Mindezt ugyanis még csak nem is kormányrendelettel, hanem egy-egy miniszteri rendelettel fogják szabályozni, amelyekről egyelőre semmit sem tudunk. Azt viszont már most is tudjuk, legalábbis a kategória szintjén, hogy kik lehetnek majd foglalkoztatók (munkáltatók): a kormány stratégiai partnerei, azok a cégek, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósítanak meg és azok, akik szerepelnek a „minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban”. (Utóbbiakból 2022-ben összesen 14 cég működött.)

A vendégmunkás nem kérhet Magyarországon saját tartózkodási engedélyt sem az itt töltött három év alatt, sem azután. Ha a családja is harmadik országbeli, ami elég valószínű, a családi kapcsolatra hivatkozással sem kaphatnak tartózkodási vagy letelepedési engedélyt.

A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén az Európai Unió tagállamainak területét az utolsó munkában töltött napján elhagyja.

Ha ezt nem teszi, a foglalkoztatót megbírságolják. Hogy ezeknek a tilalmaknak mi értelmük van, azt józan ésszel nehéz megfejteni. Hacsak nem a Soros.

Az sem tanulság nélkül való, hogy miként teljesíti a kormány azokat a kritériumokat, amelyeket a jogszabály előír egy törvényjavaslat előkészítésénél. Mert ez esetben „betartotta”, hogy egyeztetnie kell, hogy kötelező a társadalmi egyeztetés és a hatásvizsgálat.

A társadalmi egyeztetés során azok a cégek, amelyek nyilvánvalóan érintettek lesznek a témában, küldtek is számos észrevételt. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Mol Nyrt., az American Chamber of Commerce in Hungary és a Videoton kifogásolta azt a rendelkezést, amely szerint a munkáltatónak kell – bírság terhe mellett – gondoskodnia arról, hogy a vendégmunkás elhagyja az országot. Ketten a véleményezők közül hiányolták az országkvóták megállapításának részletszabályait, a Videoton szerint pedig a munkaerő-kölcsönzőket mentesíteni kell a kvóták alól. Többen is keveslik a 2 plusz 1 év itt tartózkodási lehetőséget, és nehezményezik a családegyesítés tilalmát. Az American Chamber of Commerce in Hungary javasolta, hogy a foglalkoztatási lehetőséget terjesszék ki a digitális gazdaság szereplőire is. Egy magánszemély pedig több kifogást is megfogalmazott, például azt, hogy a törvénytervezet rendelkezési hiányosak, és a piac torzulásához vezetnek.

Lássuk be, ezek meglehetősen konkrét észrevételek, amelyekre – gondolná a naiv olvasó – érdemi válaszokat kellene adni. Már csak azért is, mert a társadalmi egyeztetés lényege, hogy arra az előterjesztő egyfelől szakmai, másfelől jogi indokolást adjon.

Akkor most lássuk a „szakmai indokolást”! Minden egyes észrevételre ugyanaz a részletes és meggyőző válasz született:

a tervezet a Kormány döntését hajtja végre.

Talán a „jogi indokolástól” okosabbak leszünk. Meg fognak lepődni. A különböző felvetésekre a jogi indokolás is tökéletesen azonos:

a javaslat ellentétes a jogalkotói szándékkal.

Ha csak úgy nem.

De legalább ennyire meggyőző a hatástanulmány is. Ez egy nyomtatvány, amit ki kell tölteni. Már az is megnyugtató, hogy a hatásvizsgálatra kemény 1, azaz egy napot fordítottak.