A DK politikusa, Arató Gergely azt kérdezte a kormánypárti képviselőktől, hogy mit tettek a gazdasággal, miért ilyen magasak az élelmiszerárak. A kormány felelőtlen forintgyengítése és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája az oka a magas inflációnak, ez az oka az árak napi emelkedésének, vélekedett.
Az Orbán-kormány szabadította rá az országra ezt a gazdasági lidércnyomást, amit Orbán-inflációnak nevezünk
– mondta, miután azt kérdezte, hogy lehet ezer forint egy kiló kenyér.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszul közölte: amikor a baloldal volt kormányon, fizetésképtelenné vált az ország, magas volt a munkanélküliség, óriási volt az államadósság, a nyugdíjak, a jövedelmek reálértéke csökkent.
Szintén az Orbán-inflációról beszélt a DK-s Sebián-Petrovszki László, aki szerint Európa jelentős részében már most egyszámjegyű a drágulás, még a háborúval sújtott Ukrajnában sem drágulnak olyan mértékben az élelmiszerek, mint Magyarországon.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a szomszédban zajló háború és az arra válaszként meghozott szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot hoztak egész Európában. Rögzítette, a kormány célja, hogy 2023 végére egyszámjegyűre csökkentse az inflációt. Hozzátette: jó úton haladnak, januárban tetőzött az infláció, a februári trendfordulót követően pedig megindult a mérsékelt csökkenés. A kormányzat várakozásaival összhangban van a márciusi inflációs adat – közölte. (Az infláció még márciusban is 25 százalék felett volt.)
A jobbikos Ander Balázs az „orbáni infláció” elrettentő adataival kezdte felszólalását. Mint mondta, a háború dúlta Ukrajnához képest is iszonyatos képet mutatnak a magyar árak, az élelmiszerek árdrágulása a top 10-ben van a világon. Azt kérdezte: hogyan lesz végre egyszámjegyű az árindex?
Fónagy megismételte: a kormány mintegy húsz intézkedést hozott az árak megfékezése érdekében. Az infláció 2023 januárjában tetőzött, majd megindult a mérséklődés. A trend jó, de annak ütemét gyorsítani kell, ismerte el. Szólt a foglalkoztatási adatokról is, és elmondta, hogy Európában csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálkeresetek. Hozzátette: a befektetők már nem az olcsó, hanem a képzett munkaerőt keresik.
(Via MTI)
