2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – jelentette a KSH. Januárban még 25,7, februárban 25,4 százalékkal nőttek átlagban a fogyasztói árak.
Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára még mindig 40 százalék felett, átlagban 42,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, azaz tavaly márciushoz képest. De kicsivel mérséklődött a drágulás, mert februárban még átlagban 43,3 százalékot mért a KSH.
Márciusban az élelmiszereken belül éves szinten
- a leginkább a tojás (74,0%),
- a tejtermékek (72,8%),
- a vaj és vajkrém (68,0%),
- a kenyér (67,0%),
- az édesipari lisztesáru (66,2%),
- a sajt (60,6%),
- a száraztészta (53,9%),
- a tej (50,4%)
- és a péksütemények (48,0%) drágultak átlagban a leginkább.
A termékcsoporton belül a liszt (9,7%) és az étolaj (3,9%) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult éves szinten, ezen belül
- a vezetékes gáz 62,8,
- a tűzifa 55,9,
- a palackos gáz 51,6,
- az elektromos energia 27,6 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.
A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe.
Drágulás az utóbbi egy hónapban
A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6%-kal. A sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett. A háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent. Az állateledelek 7,0, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal.
A maginfláció ismét emelkedett, évesen 25,7 százalékra, havi szinten 1,5 százalékra.
Ami aggasztó az elemzők szerint
Az Erste elemzése szerint a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. Egyre több jel mutat arra, hogy dacára a globális élelmiszerárak fékeződésének, nálunk a fogyasztói kereslet visszaesése hozza el a dezinflációt ebben a termékcsoportban.
A szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása meghaladta az általuk vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése szerintük, és vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ebből szempontból sem túl jó optikájú a márciusi szolgáltatás részindex.
A márciusi adat összességében vegyes képet mutat szerintük. Kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várnak, azonban Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.
Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásuk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – valószínűsítik.
A kormány bizakodó
Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés – reagált a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legújabb márciusi adataira.
