A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levelet írt Maruzsa Zoltán államtitkárnak, illetve a Ne dolgozz ingyen honlapján elemezte azokat a törvénytervezeteket, amelyek véleményezésére március 10-éig adott időt a kormány. Azok egyike az úgynevezett státusztörvény, amely a közoktatásban dolgozók jogállását változtatná meg. A pedagógusokat nemcsak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve hatálya alól is kiszerveznék, a nem pedagógus-munkakörben dolgozó közalkalmazottakat a munka törvénykönyve hatálya alá helyeznék.
A PDSZ szerint ez minden tekintetben ellentétesen a kormány EU felé tett vállalásával. Az Orbán-kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül ugyanis vállalta, hogy
nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.
Az új törvénnyel ugyanakkor nőnének a pedagógusok munkaterhei, felszámolnák az autonómia maradékát is, kiterjesztenék a fenntartó jóváhagyási jogait. Ráadásul a kormány egy teljesen szubjektív, munkáltatói döntésen alapuló bérezést vezetne be. A jövőben a tankerület vezetője határozza meg a munkavégzés helyét, bevezetnék a „vándortanár” fogalmát, emelnék a továbbképzési kötelezettség korhatárát.
A napi munkaidő akár tizenkét óra is lehetne, a heti munkaidő 48 óra, amelybe a beosztás szerinti rendes és a rendkívüli munkaidőt is be kell majd számítani. Több módosítás is azt szolgálja, hogy minél kevesebb túlmunkát kelljen kifizetni, miközben fegyelmi büntetésként a havi illetmény hat hónapra szóló, 20%-os csökkentése is elrendelhetnék.
A PDSZ szerint a köznevelésről szóló törvény is módosulna, ami a pedagógusok mellett a tanulók, a szülők, a nevelőtestületek és más intézményi közösségek jogait is csorbítaná:
- a kötelező létszám 70 százalék helyett 50 százalékra módosulna,
- a tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, most legfeljebb 180 nap,
- a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, ha ezt április 30-ig bejelenti.
Jogszerű sztrájk esetén is, „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti, meg is szüntetheti akár tanév közben is. Felsőoktatási intézmény által fenntartott iskola esetén ezt a jogot nem az egyetem, hanem közvetlenül a miniszter gyakorolja.
Ekkor a köznevelési intézményben az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi tanulócsoportra megállapított maximális létszám meghaladható, a tantárgyfelosztás és az órarend módosítható, a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzéktől eltérhet, elegendő ha ezek 50%-át biztosítja, vagy más eszközökkel kiváltja.
