Az ukrajnai háborúról, az illegális migrációról és magyar-egyiptomi kétoldalú kapcsolatokról is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban – tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t.
Közölte: mindketten kiemelték, hogy Magyarország és Egyiptom államközi kapcsolatai immár 95 évesek és ezalatt soha nem volt olyan jó az együttműködés, mint az elmúlt esztendőkben.
Orbán Viktor a találkozót követő nyilatkozatában elmondta, Magyarország nincs könnyű helyzetben, mert több veszéllyel is szembesül, és ezek közül első helyen az orosz-ukrán háború áll.
A miniszterelnök aláhúzta: Magyarország a békében érdekelt, mindent megteszünk azért, hogy a háborús eszkaláció veszélyét csökkentsük. Vállaljuk a nyugati világgal való vitákat is, mivel mi diplomáciai megoldást, tűzszünetet, béketárgyalásokat akarunk.
Orbán örömét fejezte ki, hogy egyiptomi tárgyalópartnere is egyetért azzal: eszkaláció helyett a megnyugvás felé kell vinni a konfliktust.
A második veszélynek a kormányfő azt nevezete, hogy a világban összekapcsolódás helyett blokkosodás kezdődött, ami Magyarországnak és Közép-Európának is komoly veszteségeket okoz.
A sajtófőnök tájékoztatása szerint a magyar miniszterelnök kifejezte háláját Egyiptomnak a migráció kérdésében.
Mi nem akarjuk, hogy hazátlan, szülőföldjüktől elszakadt migránsok népesítsék be a világot, ehelyett mindenki boldogulhasson a szülőföldjén
– emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: Egyiptom erős bástyája az illegális migráció elleni védelmi vonalnak.
Egyiptom elnöke is a példaértékű kétoldalú kapcsolatokat emelte ki nyilatkozatában, főleg most, a rég nem látott nehézségek, kihívások idején. Abdel-Fattáh esz-Szíszi kiállt a gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett, mint mondta, szívesen látják magyar cégek újabb befektetéseit Egyiptomban, például a mezőgazdaság, élelmiszeripar, az energetika és a turizmus területén.
Az egyiptomi államfő köszönetet mondott Magyarországnak, amiért immár évente 200 egyiptomi diák tanulhat ösztöníjjal Magyarországon. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Abdel-Fattáh esz-Szíszi is a békés rendezés mellett állt ki, hogy az emberi szenvedést a minimálisra csökkentsék. Egyiptom elnöke is szót emelt az illegális migráció megfékezése, valamint a terrorizmus legyőzése mellett.
Szijjártó Péter korábban azt jelentette be, hogy stratégiai partnerségi megállapodás jön létre Magyarország és Egyiptom között, amelynek részét képezi a kölcsönösen előnyös együttműködés a nukleáris ipar, a felsőoktatás, a gazdaság és az energiaellátás területén is. Tudatta, hogy több megállapodást is aláírnak a nap folyamán, ilyen például a nukleáris együttműködési egyezmény, amely az atomerőművek építése során gyűjtött tapasztalatok cseréjére, szakemberek képzésére, kölcsönös oktatási programokra fókuszál. Különösen fontos lépés ez, ugyanis Egyiptomban és Magyarországon azonos technológiával és kivitelezővel zajlik jelenleg atomerőmű-beruházás. Bejelentette, hogy vállalatközi tárgyalások indulnak egyiptomi cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról, hogy azt a görögországi infrastruktúra fejlesztése nyomán 2026-tól be lehessen vonni a magyar ellátásba, így hozzájárulva hazánk energiabiztonságának garantálásához.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy új szintre lép a kétoldalú gazdasági együttműködés, így arról is megállapodás fog születni, hogy a magyar vállalatok kedvezményes körülmények között használhassák termelő beruházások indítására a szuezi különleges gazdasági övezetet. Tájékoztatása szerint kibővítik a felsőoktatási együttműködést is, és a nagy érdeklődésre tekintettel az eddigi évi 115-ről 200-ra bővítik az egyiptomi hallgatók számára fenntartott ösztöndíjas helyek számát a magyar felsőoktatási intézményekben. A miniszter kiemelte, hogy a felek eddig is együttműködtek a nemzetközi szervezetekben, de az ukrajnai háborúval ez még szorosabbá vált.
Egyiptom is a béketáborban van, Egyiptom is békét akar, Egyiptom is a háború diplomáciai megoldását szorgalmazza, és része annak a globális többségnek, amely kétségkívül Európán kívül esik, viszont mindenképpen azt szeretné, hogy az ukrajnai háború véget érjen
– mondta. A miniszter a helyi iszlám, és kopt keresztény vezetőkkel tervezett tárgyalása kapcsán aláhúzta, hogy a kairói kormányra példaként lehet tekinteni abból a szempontból, hogy bár iszlám országról van szó, nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a keresztény közösség a társadalom integrált része legyen és meg tudja őrizni a vallási örökségét.
