Idén nem lesz semmilyen béremelés, a többi sztrájkkövetelésünkben sem történt semmilyen előrehaladás. Egy halvány ígéretet kaptunk a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek munkaidejére vonatkozóan, a cél, hogy ne legyenek beosztva heti 40 órás munkavégzésre
– ezt mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának vezetője az Oktatási Hivatalban tartott hétfői sztrájktárgyalás után.
A Telex által szemlézett nyilatkozat szerint a pedagógusok számára jelenleg az a legjobb forgatókönyv, hogy januártól 20 százalékkal megemelik a bérüket, ennek viszont feltétele az, hogy megszülessen a megállapodás az Európai Bizottsággal, és megérkezzenek az uniós források. A legrosszabb várható kimenetel, hogy 10 százalékkal növekednek a bérek a következő évtől, Komjáthy szerint ez olyan csekély mértékű emelés lenne, amit az infláció nyomban elvisz.
A sztrájktárgyaláson szintén részt vevő Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hogy az elhangzottak szerint a kormány újfajta bértáblában gondolkodik, de ehhez jogszabályt kellene módosítani. Totyik azt mondta, jelen elképzelések szerint 2025-re fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát a pedagógusok fizetése, 2024-ben pedig 72 százalékkal számolnak. Hozzátette, hogy a szakszervezetek az idén még tárgyalnak a kormánnyal, de csak november 26-a után.
A hétfői sztrájktárgyaláson a kormány részéről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vett részt, a tárgyalást is ő hívta össze.
A sikertelen hétfői tárgyalásokra a Tanítanék Mozgalom közleményben reagált, ebben azt írják, „hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi”. Megjegyzik ugyanakkor, hogy nagyjából erre számítottak.
Nem vártunk mást attól a kormánytól, amelyiknek több mint egy évtizede lett volna bármilyen érdemi lépést tenni az oktatás rendszerszintű reformjának irányába. Erre azonban még csak ígéretet sem volt hajlandó tenni.
A Tanítanék Mozgalom kitart az eddigi követelései mellett, beleértve azt, hogy az oktatási dolgozók bérét igazítsák a diplomás átlagbérhez, hogy állítsák vissza a pedagógusok sztrájkjogát, és hogy vegyék vissza a polgári engedetlenségük miatt kirúgott tanárokat, a kormány pedig hagyja abba a tanárok fenyegetését. A szervezet addig nem áll le a polgári engedetlenségi mozgalmak szervezésével, amíg a fentiek maradéktalanul nem teljesülnek.
Időközben a közoktatást felügyelő Belügyminisztérium is kiadott egy közleményt a tárgyalás értékeléséről. Ebben azt írják, hogy biztosították a szakszervezeteket arról, hogy a kormány a „szankciós válság” ellenére is elkötelezett a pedagógusok további béremelésében, és ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, „a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbéremelés következhet”.
A közleményben azt is említik továbbá, hogy a tervek szerint a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok a diplomás átlagbérnek nem a 80, hanem 90 százalékát kapják majd az emelés után. Ezt állításuk szerint az Európai Bizottság is külön kérte.
