Miközben a kormány „minden idők legnagyszabásúbbjaként” harangozta be az 1,6 milliárd forintba kerülő, 2022-es tűzijátékot, addig az elszabaduló energiaárak és a megszorítások árnyékában több vidéki városban is úgy döntöttek, nem rendezik meg a látványosságot. A Gellérthegyről indított tűzijáték elhalasztását kérőknek az azóta a Magyar Turisztikai Ügynökséghez is eljuttatott petícióját pedig már közel 200 ezren írták alá.
Trükkösen ugyan, de a Covid második hulláma miatt már lefújtak egy tűzijátékot
Mindebből is látszik, hogy a tűzijáték elhalasztása nem ördögtől való gondolat, sőt 2020-ban, a világjárvány elindulása utáni nyáron a koronavírus terjedésétől való félelem miatt már az előző Orbán-kormány is meglépte, hogy lefújt egy augusztus 20-i tűzijátékot. Két éve az erről szóló döntés egy hónappal augusztus 20. előtt, július közepén született meg.
Később egy nem nyilvános kormányhatározat kicsit árnyalta a képet: „az idei tűzijáték jövőre lesz, az eszközöket már megvették, azokat használják majd fel. A 2021-es tűzijáték tehát valójában a járvány miatt lemondott 2020-as lesz, a kormány nevében a megrendelő Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség és az Antenna Hungaria átírták a teljesítési dátumokat 2020-ról 2021-re” – írtuk meg 2020 novemberében. A határozat értelmében az egész 2020-as Szent István-napi programsorozatot 2021-re halasztották, és egyúttal 100 százalék előleg felvételére is jogosulttá tették a milliárdos attrakció állami tulajdonú szervezőjét, mivel a hivatalos indoklás szerint az Antenna Hungária „a rendezvény előkészítése érdekében a lehetséges felmerülő feladatok 90 százalékát teljesítette”.
Ami nemcsak azt jelenti, hogy két éve még nem találták túl drágának a már beszerzett rakétákat félrerakni egy évvel későbbre, hanem azt a kérdést is felveti, hogy a 2021-re tolt, 2020-as Szent István-napi ünnepséget „elmaradtnak” tekinthetjük-e?
Bár az augusztus 20-i tűzijáték manapság a legtöbb magyar számára annyira evidencia, hogy a koronavírus-járványból félig kilábalva sokan talán a 2020-as tűzijáték elmaradására sem emlékeznek, az egészen a reformkorig visszanyúló hagyomány történetében vannak kisebb-nagyobb lyukak. Ezeket gyűjtöttük össze.
Először a király nélküli királyságban koronázták meg dunai tűzijátékkal az ünnepet
1920. augusztus 20-án már a Magyar Királyság frissen kinevezett kormányzójának, Horthy Miklósnak a tiszteletére lőttek fel tűzijátékokat az égbe a Margitszigetről – mindezt belépődíj megfizetése ellenében lehetett megtekinteni –, majd a gazdasági helyzet megerősödése után, a két világháború háború közötti időszakban vált olyasmivé a Szent István-nap, amilyennek ma is ismerjük.
Ekkoriban még nem az állam szervezte az ünnepséget, hanem a főváros, és nemcsak egyetlen napot szenteltek államalapító szentünk megünneplésének, hanem egy egész hetet, illetve a magyar történelem jeles személyeire és eseményeire visszaemlékező menetekkel igyekeztek némileg eltávolítani az ünnepet a Szent Jobb menetétől és a többi egyházi szertartástól – hogy ezáltal szélesebb néprétegekhez tudjanak szólni.
De még ekkor sem szakadt el teljesen egymástól az egyházi és a világi ünnep: 1937-ben a következő évi eucharisztikus világkongresszus főpróbájaként első alkalommal foglalták el a Dunát már délelőtt a sétahajók a komponált ünnepség részeként. Illetve első alkalommal helyeztek ki olyan hangszórókat a folyó mellé, ahonnan ugyanaz az aláfestő zene szólt a közönségnek mindenütt.
Az ünnepség méretével kapcsolatban az is árulkodó információ, hogy a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Németh Antal rendezte meg, aki a katolikus világtalálkozó dunai pompájáért is felelt.
Háborús félként is tűzijátékkal ünnepeltünk volna, de az élet közbeszólt
Bár jó viszonyt ápolt a hitleri Németországgal a Magyar Királyság, mégis csak 1941 júniusában lépett be hivatalosan a második világháborúba. Mivel az előző évben a rossz időjárásra való tekintettel elmaradt az államalapítás ünnepének szó szerint is értendő fénypontja, ezért úgy készültek, hogy az 1941-es tűzijátékot a háború ellenére is meg fogják tartani.
A Gellérthegyen található, akkor már bezárt, de kilátása miatt egykor népszerű Kioszk éttermet szemelte ki a tűzijátékot lebonyolító pirotechnikai vállalkozás raktárnak, ahol nemcsak tárolták a rakétákat és a többi alapanyagot, hanem egy részüket itt is rakták össze a hozzávalókból. Azonban az előkészítési munkák közben, még július 14-én felrobbantak a főváros tulajdonában álló – egyébként lebontásra és újjáépítésre váró – étteremben tárolt pirotechnikai eszközök úgy, hogy közben többen is az épületben tartózkodtak.
A Pesti Hírlap korabeli beszámolója szerint a balesetet az okozta, hogy a raktárban dolgozó egyik munkásnő „vasmozsárban vastörővel zúzta a puskaport” – a két azonos fém használata pedig szikrával járt, és egyúttal végzetesnek bizonyult: a rakétaüzemben dolgozó asszonyok közül mind az öten meghaltak.
Az augusztus 20-i tűzijáték végül az ünnepet beárnyékoló tragédia mellett azért is maradt el – a korszak szakértőjének számító történész, Fónagy elmondása alapján –, mert egy hónap alatt nem tudtak volna elég rakétát szerezni. „Akkorra már jelentős része az ide szánt rakétáknak készen volt, és mind felrobbant, tehát fizikailag már lehetetlen lett volna pótolni azokat” – fogalmazott.
Azonban egy lelkes, 21 éves lakatossegéd – aki még márciusban talált alapanyagot a tűzijátékhoz – nem akarta fényjáték nélkül hagyni az ünneplő magyarokat, ám a kivitelezés annyira nem volt professzionális, hogy az Esti Újság szerint leégettek 300 négyzetméternyi területet a Gellérthegy oldalában. A dupla fiaskót követően pedig a II. világháború végéig nem is rendeztek több augusztus 20-i tűzijátékot Budapesten.
Rákosiék megpróbálták eltörölni
A Horthy-korszakban kialakuló, közel másfél évtizedes hagyományt aztán a szocializmus időszaka majdnem elmosta. 1946. augusztus 20-án tűzijáték híján még az volt a nagy attrakció, hogy a Budapest ostromakor elpusztult hidak közül újjáépítették az elsőt, a Szabadság hidat, de 1947-ben már újra lőttek fel tűzijátékokat a Gellérthegyről Szent István-nap éjszakáján.
Egészen 1951-ig rendezték meg az államalapítás ünnepét, azonban Szent István emlékét olyannyira homályba szorították, hogy a Népszava 1948-ban már csak úgy hivatkozik az augusztus 20-i eseményekre, mint az új kenyér ünnepére, 1949-től kezdve pedig az ekkor hatályba lépő kommunista alkotmány ünnepévé is tették ezt a napot.
A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett rendszer kiépülése közben, 1950-ben és 1951-ben két olyan hivatalos ünnepség is volt, amely a Gellérthegyről indított tűzijátékkal zárult. Az alkotmány és az új kenyér augusztus 20-i ünnepe mellé bejött az ebben az időszakban a rezsim által legfontosabbnak pozícionált ünnep, április 4., melyet Magyarország felszabadításának ünnepeként neveztek el.
Az alkotmány ünnepének fő attrakcióját 1953-ban már az aznap ünnepélyes keretek között átadott Népstadionban rendezték meg, és innentől kezdve minden évben augusztus 20-án tartották a labdarúgók Magyar Kupájának döntőjét is az új stadionban.
A következő augusztus 20-i tűzijátékra több mint egy évtizedet kellett várni, de 1966-tól kezdve minden évben újra rendeztek tűzijátékot a hivatalos ünnep részeként, melyet immár a televízióban is közvetítettek. Közben az 1940-es évek végén elkezdték megrendezni a Dunánál tartott katonai vízi és légi parádékat is, melyek azóta szintén az ünnep egyik állandó elemévé váltak.
Kádár János idejében annyira összemosódott a hagyomány és az ideológia Kovács Ákos könyve szerint, hogy 1970-ben, abban az esztendőben, amikor Lenin 90 éves lett volna, délelőtt még a szovjet vezetőt ünnepelte a Duna vizén a Magyar Néphadsereg, míg az est fénypontját első királyunknak, Szent Istvánnak szentelték.
Talán a Ludas Matyi hasábjain 1969-ben megjelent karikatúrához fűzött kísérőszöveggel lehetne legjobban érzékeltetni Szent István, az új kenyér és az 1949-es alkotmány ünnepének szentháromságát:
Azért a víz az úr
A rendszerváltás után először 1994-ben maradt el majdnem a tűzijáték, amikor a vízi és légi parádé mellett az esti tűzijátékért is felelős Honvédelmi Minisztérium még jóval augusztus 20. előtt jelezte: nincs keretük a fényjáték megrendezésére, amennyiben nem kapnak hozzá támogatást. A mentőövet végül olyan nagyvállalatok dobták be, mint az OTP vagy a Postabank – így a tűzijátékot is meg tudták tartani.
Viszont a rendszerváltozás után nem 2020 volt az első év, amikor elmaradt a Szent István-nap fénypontja a fővárosban, hanem 2002, amikor a pár hónapja regnáló második MSZP-SZDSZ kormány úgy döntött: a Duna Budapestet is súlyosan érintő áradása miatt nem lenne illendő tűzijátékot rendezni az államalapítás ünnepén, miközben rengeteg embernek kell a gátakon helytállnia
Négy évvel később viszont annak ellenére megtartották a tűzijátékot, hogy a fővárosban komoly vihar pusztított. Az így kialakult káoszban öten meghaltak, köztük egy 12 éves kislány, és több mint háromszáz ember megsebesült.
