Még a múlt héten jelent meg Orbán Viktor rendelete a Magyar Közlönyben, amely arról rendelkezett, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények felülírják a jogszabályokat, hatósági döntéseket,és a fakitermelés tilalmára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni.
A rendelet ellen többen tiltakoztak már, most az MTA Ökológiai kutatóközpontja tette közzé állásfoglalását, amelyben azt írták:
a rendelet alapján veszélybe kerül a védett területeken található, ökológiai szempontból értékes őshonos, idős erdőállományok hosszú-távú fenntarthatósága. Ez nem csak az erdei élővilágot és a biodiverzitást veszélyezteti, hanem az erdők klíma-, víz- és talajvédelmi funkcióját és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodó képességét is csökkenti. A megnövekedett tűzifa igényt elsősorban a nem védett területen található, alacsonyabb természetességű (átmeneti erdők, kultúrerdők és faültetvények) intenzívebb használatával kéne biztosítani.
Szerintük probléma, hogy a „rendelet alapján a védett területeken őshonos fafajú, magas természetességű erdőkben is alkalmazható a tarvágás, kiterjesztett területi hatállyal. Ez elvégezhető a jelenlegi vágáskornál fiatalabb állományokban, amelyeket sarjaztatásra alapuló felújítás követhet, főleg cser és nemestölgy főfafajú erdőkben. Ez hosszú távon a fiatalabb állományok területi növekedéséhez vezet, az idős és vegyeskorú erdők rovására, amelyek leginkább biztosítják a biodiverzitás megőrzését és az erdők ökoszisztéma szolgáltatásait.”
Hozzáteszik:
A rendelet alapján Magyarország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyeztetjük, ami erdőgazdálkodási szempontból sem kedvező, hiszen ezek az állományok alkalmasak leginkább a minőségi rönkfák előállítására. A klímaváltozás enyhítése és az élővilág védelme szempontjából kulcsfontosságú a meglévő természetes élőhelyek fenntartása. Amellett, hogy a megnövekedett tűzifa igényre választ kell adni, ehhez nem az őshonos fafajú védett erdőket kell feláldozni.
