Jaksity György a G7-nek a jegybank csütörtöki kamatemelése és annak bejelentése előtt adott interjút, hogy kiderült, a kormány elfogadta az Európai Bizottság négy javaslatát. A közgazdász azt mondja, egyértelmű, a kormány békét akar kötni az európai pénzek érdekében Brüsszellel, mert
nagyon nagy baj van.
Sorolja: magas infláció, szerény gazdasági növekedés, romló fizetési mérleg és költségvetési helyzet. Egy ilyen helyzetben a kormány célja nyilván az, hogy úgy kapja meg a pénzek döntő többségét, hogy ne kelljen nagy kompromisszumot kötnie az EU-val.
Jaksity György szerint stabil, kiszámítható, jól szabályozott, piaci alapon működő, modern gazdaság növekedési feltételeit kellene megteremteni, mert a növekedést erőltető jegybanki, költségvetési politika
a járványra adott válaszokkal elszabadult hajóágyúvá vált. A jegybank mérlege például megduplázódott egy év alatt, ez azért viszonylag ritka. Még a forinttal együtt is, ami most már tényleg a játékpénz kategóriája felé halad, tizenvalahány százalékos inflációnál gyorsan duplázódnak a dolgok, de azért nem egy év alatt. És akkor még nem volt ekkora infláció. De most lehet, és a kettő összefügg. A jegybanki és költségvetési programok, mint a növekedési hitel- és kötvényprogram, a különböző kedvezményes hitelek óriási és rövid távú ugrást hoztak a magyar privátszektor és a kormányzat eladósodottságában.
Szerinte ez az egyik legfontosabb tényezője a gyenge forintnak. Az infláció ellen küzdő jegybankok ugyanakkor
a kamatemelésekkel kiveszik az oxigént a gazdaságból.
A közgazdász szerint a nyár még egy kegyelmi állapot, ősszel jöhet a felismerés, hogy az infláció megette a jövedelmek növekedését. Nem tudja elképzelni,
hogy ilyen árrobbanás mellett ne kezdjen el a gazdaság minden pontján hatni az, hogy a magas ár lehozza a magas árat, egyszerűen azért, mert elveszi a vásárlóerőt az emberektől.
Nem lepi meg az árstop miatt fellépő hiány, hiszen
valakinek el kell vinnie a balhét az árstopból fakadó veszteség miatt.
Jaksity György a Szeretlek Magyarország.hu-nak is beszél arról, hogy az árplafon látszólag csökkenti az inflációt, de hosszú távon nincs sok értelme, ráadásul a helyzetet bonyolítják a különadók, azok áthárítása is befolyásolhatja az inflációt. Azt mondja, a forint árfolyamának nem tett jót
a magyar külpolitika bukdácsolása a háború uniós kezelése kapcsán, amelynek eredményeként meglehetősen elszigetelődtünk Európán belül és ezt a befektetők sem nézik jó szemmel.
Szerinte extraprofitadó miatt is komoly kommunikációs és hitelességi amortizációt szenvedett el a kormány.
Ördögi körbe kerültünk, amiből csak jelentős gazdasági lassulás árán lehet kikerülni.
