Több mint száz településen tartottak vagy tartanak időközi polgármester-választást az idén. Nagyrészt falvakban választanak vezetőt, miután a Covid-járvány idejére bevezetett időközi választási tilalom véget ért, de Mezőtúron és Keszthelyen is kiadó a polgármesteri cím. Hasonlóság a két, nagyjából 20 ezer lakosú város között, hogy egyikben sem indul ellenzéki jelölt, különbség viszont, hogy amíg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban a fideszes induló mellett egy független jelölt is harcba száll a székért, addig
Czuth Zoltán László (3021 szavazat) mindössze 655 szavazattal kapott kevesebbet, mint a fideszes Nagy Bálint (3676 szavazat).
2022-re sem változtak sokat az erőviszonyok, az országgyűlési választáson Nagy a 17 keszthelyi szavazókörből ugyan 16-ot behúzott, de összességében nem nagy különbséggel nyert. A szavazatok 51,8 százalékát söpörte be, míg az ellenzék közös jelöltje Elekes István 38,8 százalékot, vagyis egy tisztes vereség összejöhetett volna az ellenzéknek.
Manninger – aki 1998 és 2002 között közlekedési államtitkár, az elmúlt húsz évben pedig a keszthelyi térség országgyűlési képviselője volt –, most mégis akadálytalanul cserélhet helyet Nagy Bálinttal: ha csak egy szavazatot is kap, akkor a 66 éves fideszes politikus vezetheti a várost a 2024-es önkormányzati választásig. A 2019-ben megválasztott polgármester, Nagy Bálint azután mondott le tisztségéről, hogy győzött az április 3-ai parlamenti választáson a Zala megyei 2-es körzetben. Ráadásul nem csak országgyűlési képviselő lett, a Lázár János vezetésével felálló Építési és Beruházási Minisztérium államtitkárként is tevékenykedik majd.
Nagy tevékenységét nem lehet botrányoktól mentesnek minősíteni: a helyi lokálpatrióta egyesület az év elején összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást indított vele és az alpolgármesterrel szemben, amiért gazdasági társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjaiként éveken keresztül díjazásban részesültek, amit tilt az önkormányzati törvény. A politikusok csak azután mondtak le céges megbízásaikról, hogy lapunk rákérdezett az összeférhetetlenségre.
Miért nincs ellenzéki jelölt?
Ezt a kézenfekvő kérdést tettük fel helyi ellenzéki politikusoknak, elsőként Molnár Tibornak. A KÉVE alelnöke, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Zala megyei koordinátora, az Együtt korábbi politikusa szerint az előző választás óta sokat változott a helyzet Keszthelyen. A Fidesz „még szorosabbra húzta a rendszert”, Nagy Bálint polgármestersége alatt az ellenzéket semmibe vették – mondta az önkormányzati képviselő. „Az ellenzék nem kapott bizottsági elnöki tisztséget, ilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, a helyi médiában a fideszesek folyamatosan gyalázzák az ellenzéket, miközben a fideszeseknek egyfajta személyi kultuszt építettek ki. Feudális rendszert hoztak létre, a helyi intézményvezetők is saját káderek vagy függésben vannak” – sorolja az indulással szembeni érveket. „Perverz hatalmi rendszer alakult ki, amivel egy időközi választáson értelmetlen szembeszállni, főleg egy ilyen tragikus választási vereség után” – összegzett Molnár, és hozzátette:
Nincs is most olyan helyi, aki ki merne állni a fideszes jelölttel szemben. Senki sem akarja kockáztatni a jó hírnevét, az egzisztenciáját.
Ha pedig „véletlenül” nyerne is egy ellenzéki jelölt (aki a negyedik lehetne a képviselő-testületben), szembe találná magát 8 vagy 9 fideszes képviselővel. A számuk azért kérdéses, mert haláleset miatt időközi választást tartanak a 8-as számú egyéni választókerületben is, ahol viszont lesz ellenzéki jelölt a DK-s Kovács Viktória személyében, aki Bánhegyi Renátával (Fidesz-KDNP) küzd meg a képviselői helyért.
Kovács a 24.hu kérdésére arról beszélt, hogy az áprilisi választás után újra kell gondolni az ellenzékiséget. Ő is megemlítette, hogy a fideszes képviselők többsége miatt „értelmetlen tehetséges, jó szándékú embereket kitenni annak a mocskolódásnak, amit a fideszesektől kap az ember egy kampányban”. A politikus nem tartja rossz üzenetnek az ellenzéki szavazók felé, hogy nem indul senki Manningerrel szemben. „Nem lehet fejjel a falnak menni, most fel kell építeni embereket a következő választásra” – magyarázza. „Azért sem tartom rossz üzenetnek, mert a 8-as körzetben van ellenzéki jelölt. Én, függetlenül a testület összetételétől, meg tudom valósítani az elképzeléseimet. Polgármesterként viszont meg van kötve az ember keze” – fogalmazott.
De ha ő nyer, akkor az ellenzéki érzelmű keszthelyiek talán még jobban hiányolják majd a polgármesterjelöltet – vetettük fel. Kovács Viktóra szerint viszont a változáshoz szavazattöbbség kell. Ugyanakkor ha a 12-ből négy képviselő ellenzéki lesz, meg tudják mutatni, hogyan képzelik el a város jövőjét, ha pedig képesek hatékonyan együttműködni, akkor az előremutató lehet. Abban a DK-s politikus egészen biztos, hogy 2024-ben lesz ellenzéki jelölt a polgármester-választáson, és afelől sincsen kétsége, hogy az ellenzéki pártok ismét összeállnak majd.
„Ha még léteznek ellenzéki szavazók, bízom benne, hogy magukba szállnak”
De vissza Molnár Tiborhoz, aki szintén azt hangsúlyozza, hogy „2024-ban tiszta helyzet lesz, akkor teljes képviselő-testületet lehet cserélni. A Fidesz biztos többsége most nem forogna kockán, ha nyernénk, akkor se.” Ez nem megfutamodás? – kérdeztük Molnártól, aki erre megjegyezte, több ellenzéki érzelmű választótól megkapta ezt. Elismeri, hogy a távolmaradás nem jó üzenet az ellenzéki szavazók felé, de szerinte most jót nem lehet csinálni.
Két opció van: vagy valaki elindul, és leverik, mint vak a poharat, vagy ha valami isteni csoda folytán nyer, akkor fél év alatt megbuktatják.
A városban Molnár találkozott olyan véleménnyel is, hogy inkább ne induljon senki, „egye meg a Fidesz, amit főzött”. És ő is úgy látja, „nem lehet egy függőlegesre állított csocsóasztalon játszani.” Persze könnyen lehet, hogy ebben a környezetben kell majd politizálnia az ellenzéknek a következő években. De lehet mindig az egyenlőtlen pályára hivatkozni?
2024-ben oda lehet állni nyolc ellenzéki képviselővel és egy polgármesterjelölttel, és akkor lesz esélyünk arra, hogy mi szerezzük meg a többséget. Most a második félidő végén kellene beugranunk, ez egészen más
– nyilatkozta a KÉVE alelnöke. Molnár egyébként tud olyan független jelöltről, aki elindult volna a polgármesteri címért, de az áprilisi eredmény az ő kedvét is elvette a jelöltségtől. Molnárnak pedig nincsen polgármesteri ambíciója. „Humán szakos tanár vagyok, aki tud érdekeket képviselni, közösséget szervezni”, de a polgármesterség szerinte összetettebb feladat.
A 2019-ben 45 százalékos eredményt elérő Czuth Zoltán Lászlóban ugyan felvetődött, hogy ismét elindul a polgármester-választáson, de végül úgy döntött, nem jelölteti magát. Okként a jelenlegi politikai helyzet mellett a három évvel ezelőtti eldurvult kampányt nevezte meg, amely „megosztotta a keszthelyieket”. Ő is beszélt arról, hogy beszűkült térben tudott volna csak dolgozni esetleges győzelme után.
Sok keszthelyi nehezményezi a döntésüket, de Czuth úgy gondolja, ez nem megfutamodás. „Még nagyobb elánnal dolgozunk. Nem mindig a pozíció hajhászása a fontos, háttérmunkát, terepmunkát is végezni kell. Már most elkezdjük a 2024-es önkormányzati választásra való felkészülést” – mondta.
Engem mindig meglep, amikor arról kérdeznek, hogy mit kellene csinálnia az ellenzéknek. Igazából nem az ellenzéknek, hanem a lakóknak kell változtatni
– ezt már Elekes István, a Momentum keszthelyi alapszervezetének alapítója, jelenlegi alelnöke nyilatkozta a 24.hu-nak. Cserszegtomaj polgármesterét (aki cikkünk másik két szereplőjét, az MSZP színeiben induló Czuth Zoltán Lászlót, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom által támogatott Molnár Tibort győzte le a tavaly őszi ellenzéki előválasztáson, így lett Nagy Bálint ellenfele április 3-án a zalai 2-es választókerületben) nem az döbbentette meg, hogy nincs ellenzéki jelölt, sokkal inkább az, hogy egyetlen független sem indul el a keszthelyi időközin.
A Momentum felkeresett több lehetséges független jelöltet is, akik korábban aktívan vállalták ellenzékiségüket, a jelöltségből viszont már egyikük sem kért. Az ok Elekes szerint az, hogy
végignézték, ahogy engem pocskondiáztak, lejárató kampány folyik ellenem, és nemcsak erkölcsi, hanem anyagi károm is származott ebből. Ezt nem biztos, hogy bárki szeretné átélni.
Elekes most abban bízik, hogy „ha még léteznek ellenzéki szavazók, akkor ők kicsit magukba szállnak, átgondolják ezt a választási rendszert, és elkezdenek majd ők is valamit tenni”. Szerinte ehhez hozzájárulhat, hogy bár a választási eredmény nagy pofon volt az ellenzékieknek, a második pofont most a Fidesz adja a különadókkal és a drasztikus áremelésekkel.
