Sorsdöntő választás következik – hangzik el négyévente, és a politikusok maguk is hajlamosak az egekbe emelni tétet. Szűk négy évvel ezelőtt, frissen megválasztott hódmezővásárhelyi polgármesterként, Márki-Zay Péter például arról beszélt lapunknak, hogy Trianonhoz fogható következményei lennének a Fidesz újabb győzelmének. Az időközi választáson elért sikerével 2018 februárjában hirtelen országos ismertséget szerző Márki-Zay azóta még nagyobb meglepést okozott: az előválasztás megnyerésével pártháttér nélkül az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett. De nem adta fel városát sem: vásárhelyi polgármesterként vezeti az országos kampányt, helyben pedig a tavaszi parlamenti választás talán legkiélezettebb összecsapására készül a volt kancelláriaminiszter, Lázár János ellen. Aligha kell magyarázni, hogy a harmadszor elrajtoló Csatatér-sorozatunknak miért ez a választókerület lesz az egyik helyszíne.
A felfokozott várakozás persze érthető: a választás lényege, hogy a sorsunkról döntünk, az adott szisztéma szabályai szerint. Ezeket pedig a Fidesz úgy alakította, hogy a listás szavazatok 45, majd 49 százalékával szerzett kétharmados parlamenti többséget nyolc, illetve négy évvel ezelőtt. E két kudarc és a 2019. őszi önkormányzati választás viszonylagos sikere kellett ahhoz, hogy az ellenzék ezúttal teljes egységben vegye fel a harcot a mostanra az utolsó szögig kiépült NER-rel, ez pedig még akkor is nagyon kiélezett kampányt ígér, ha a közvélemény-kutatások igencsak széttartó eredményt jeleznek előre három hónappal a választás előtt.
Van köztük budapesti, két dunántúli és három kelet-magyarországi, olyan, amelynek megyeszékhely a központja, és olyan, amelyiknek megyei jogú város, de olyan is, amelyiknek a legnépesebb településén is 20 ezernél kevesebben laknak. Akadnak olyanok, ahol nagyágyúkat vet be a Fidesz, és olyan is, ahol alig három hónappal a voksolás előtt még a jelöltjét sem nevezte meg a kormányoldal, míg az ellenzéki térfélen lesz dolgunk jobbikos, szocialista, DK-s és momentumos kihívóval is.
Törekedtünk arra, hogy olyan körzeteket válasszunk, ahol a jelöltek személye is érdekes. Régóta küzdünk azzal, hogy a Fidesz politikusai elvétve nyilatkoznak a független sajtónak, ezért szempont volt, hogy Lázár János és Fürjes Balázs kivételnek számít (előbbi 2021 januárjában, utóbbi tavaly júniusban adott interjút legutóbb lapunknak), és reméljük, hogy Hende Csaba, Koncz Zsófia és a hazai politikába ötévnyi brüsszeli kiküldetés után visszatérő Navracsics Tibor is kötélnek áll majd, hiszen az ő szereplésükkel lehet teljes a kép. Listavezetők, kivált miniszterelnök-jelöltek kivételes esetben indulnak csak egyéni körzetben, Márki-Zay kampánya ezért is figyelemre méltó, de „Az Ördög ügyvédje”-ügyben megvádolt DK-s Czeglédy Csaba és a Borsod megyében református teológusként az MSZP színeiben próbálkozó Jézsó Gábor sem hétköznapi karakter.
Hódmezővásárhely
A csongrádi 4-es körzetet négy éve 50 százalék feletti eredménnyel nyerte az akkor még a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a jobbikos Kiss Attilával szemben, de nem a megye neve az egyetlen, ami megváltozott azóta: Márki-Zay a 2018. februári időközi után a 2019. októberi polgármester-választást is megnyerte a választókerület központjában, majd tavaly ősszel az ellenzék vezetőjévé vált. Ezúttal pedig ő küzd meg az országos politikából kiszorult Lázárral, aki a városát Szegeddel összekötő tram-train beüzemelésével indította kampányát, de aligha tévedünk, ha azt gondoljuk,
Tapolca, Ajka
A veszprémi 3-as választókerületben is egy egykor szebb napokat látott fideszes politikus száll ringbe: Navracsics Tibor volt frakcióvezető, igazságügyi majd külügyminiszter, 2014 és 2019 között pedig uniós biztosként szolgált. Ez idő alatt igencsak eltávolodott az egyre jobbra tolódó Fidesztől, különösen nehezen viselte az Európai Néppárttal folytatott, a szakításig élezett konfliktust, ám miután a kormány nem jelölte újra a brüsszeli pozícióra, két kormánybiztosi kinevezést is kapott, majd – bár korábban Veszprémben választották képviselővé – rábízták a tapolcai-ajkai körzetet, ahol négy éve párttársa, Fenyvesi Zoltán győzött 47 százalék körüli eredménnyel. A jelek szerint azonban a pártközpontban úgy ítélték meg, fajsúlyosabb jelölt kell a jobbikos Rig Lajossal szemben, aki 2015-ben egy időközi választáson egyszer már megszerezte a választókerület mandátumát, ezúttal pedig a teljes ellenzék támogatását bírja.
Orosháza
Azt viszont egyelőre csak találgathatjuk, kit küld csatába a kormányoldal Békés megye 4. számú választókerületében, ahol 2018 tavaszán ugyan még győzni tudott Simonka György, de lényegesen kevesebben szavaztak rá, mint a Fideszre, azóta pedig korrupciós bűncselekmények miatt ültették a vádlottak padjára. Utódjaként Erdős Norbert államtitkárt emlegetik, ám helyben nem sikerült róla dönteni, így a pártvezetésnek kell majd kimondania a végső szót. A most is próbálkozó jobbikos Szabó Ervin négy éve alig 4 százalékponttal maradt alul Simonkával szemben úgy, hogy az MSZP-s jelölt 10 százalék feletti eredményt ért el, vagyis az egyesült ellenzéknek bőven van keresnivalója az orosházi körzetben, ahol lapunk igencsak otthonosan mozog: kollégánk, Horváth Csaba a legrangosabb hazai oknyomozó újságírói elismerést, a Transparency-Soma díjat azzal a cikksorozatával nyerte el, amely beszámolt a Simonka körüli fantomberuházásokról, illetve megítélt európai uniós támogatásokról, valamint arról is, hogy a fideszes képviselő elleni büntetőügyben a politikus családtagjai, sőt más kormánypárti képviselők rokonai is vádlottak lettek.
Szombathely
Négy éve 50 százalékos eredménnyel választották meg a Szombathely központú választókerület képviselőjévé Hende Csabát, az MSZP-s Nemény Andrást győzte le, aki azonban a rá következő évben a megyeszékhely polgármestere lett. Mivel a körzethez a városon kívül mindössze 11 település tartozik, kiélezett csatára lehet számítani – mint amilyen az ellenzéken belül a jelöltségért folyt. Az előválasztást alig 2 százalékpontos előnnyel nyerte meg Czeglédy Csaba az LMP-s Ungár Péter előtt. Czeglédy korábban milliárdos áfacsalás gyanújával letartóztatásban, majd házi őrizetben is volt, mígnem felkerült a DK EP-listájára. Az eljárás azóta is tart, de már azzal is vádolják, hogy köze volt a Borkai Zsolt győri fideszes polgármesterről megjelent szexvideók publikálásához –
Hegyvidék
Ehhez képest a főváros XII. kerülete a béke szigete: a Hegyvidék azon négy budapesti kerület egyike, ahol a Fidesz a 2019. októberi önkormányzati választáson is meg tudta tartani a többségét. Csakhogy a felmérések szerint azóta tovább esett a kormányoldal támogatottsága a fővárosban, a Medián legutóbb azt mérte, hogy Budapesten 55:24 arányban vezet az ellenzék a Fidesz-KDNP előtt. Ráadásul a budapesti 3-as körzethez tartozik a II. kerület egy része is, ahol a baloldal győzni tudott az önkormányzati választáson. Négy éve Gulyás Gergely bő 3 százalékpontos különbséggel győzte le itt a DK-s Bauer Tamást, a mostani összefogásban részt vevő pártok együtt azonban 55 százalékot szereztek – ezt emelte ki lapunknak a kancelláriaminiszter helyett próbálkozó Fürjes Balázs is, aki szerint innen szép nyerni. Fürjes bevetése azért azt jelzi, a Fideszben bíznak a sikerben, hiszen amíg a szomszédos II. kerületben Varga Mihály helyett egy, az országos politikában járatlan önkormányzati képviselő indul, a Budapest fejlesztéséért felelős ősfideszes államtitkár tapasztalt politikus. Az biztos, hogy ha a Fidesz nem akar totális betlit Budapesten, akkor a XVI. és a XVII. kerület mellett leginkább a Hegyvidék megnyerésében bízhat. Fürjes ellenfele a Momentum elnökségi tagja, Hajnal Miklós lesz, és ebben a körzetben a Kétfarkú Kutya Pártra is figyelni kell, hiszen az önkormányzati választáson 10 százalék feletti eredményt értek el.
Tiszaújváros, Szerencs
Ahogy békési körzetünk, úgy a borsodi 6-os számú választókerület is a korrupció miatt került az érdeklődés homlokterébe, igaz, amíg Simonka György még az ítéletre vár, e térség korábbi fideszes képviselője, Mengyi Roland a jelek szerint már le is töltötte 2019-ben kiszabott büntetését. A Fidesz 2018-ban nem indította újra eljárás alá vont politikusát (ahogy Simonka mellett a szintén vád alá helyezett Boldog Istvánt is lecserélték most), a választók azonban nem büntették a kormányoldalt a Voldemort-ügy miatt: a körzetet 49 százalékos eredménnyel hozta el Koncz Ferenc korábbi honatya és szerencsi polgármester, aki azonban két évvel később egy motorbalesetben életét vesztette. Az időközi választáson a lánya, Zsófia szerezte meg a mandátumot, miközben az első eredmények még a jobbikos Bíró László győzelmét mutatták. Ebből kiindulva ez a körzet is jócskán tartogat majd izgalmakat azután is, hogy a szélsőséges nyilatkozatai miatt támadott Bíró helyett az ellenzék egy tiszaújvárosi önkormányzati képviselőre, a teológus végzettségű, korábban hittanárként dolgozó, jelenleg polgári búcsúztatásokat celebráló Jézsó Gáborra tesz.
2018 áprilisában mind a hat körzetet a Fidesz nyerte, de a 2019. őszi önkormányzati választás már más képet mutatott: Tiszaújváros, Ajka és Tapolca hosszabb ideje ellenzéki vezetésű, de legutóbb Szombathelyen is az ellenzék győzött, ahogy Hódmezővásárhelyen és a II. kerületben is, Orosházán pedig nagyon szorosan alakult a helyhatósági választás, miközben a falvakban aligha szűnt meg a Fidesz-dominancia.
A sorozat nyitányaként a következő napokban a választókerületek politikai erőviszonyait mutatjuk be. Aztán pedig a következő három hónapban arra törekszünk, hogy minél teljesebb képet adjuk a körzetek mindennapjairól. Amikor négy éve először belefogtunk a Csatatér-projektbe, naponta nagyjából 450 ezer olvasónk volt, most kétszer annyi van, így még inkább fontosnak gondoljuk, hogy a lehető legközelebb vigyük a politika iránt kevésbé érdeklődőkhöz is a választási kampányt, hiszen természetesen sorsdöntő választás jön.
