Orbán Viktor nem akarja büntetlenül hagyni az októberi önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségeket. A 24.hu információja szerint a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek – akár 15-20 körzet – élén lecserélik az elnököt. A Fidesz szervezete ugyanis régóta az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.
Október 13-án pedig a kormánypárt jelöltjei nemcsak a budapesti kerületek zömében és tíz megyei jogú városban, hanem országosan több mint hatvan nagyobb településen maradtak alul ellenzéki polgármesterjelöltekkel szemben. A kormányoldalnak hosszú idő után először kellett szembesülnie azzal, hogy nincs egyedül a pályán. A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbik támogatóit összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós és szexbotránya.
Információink szerint a kormányfő, aki egyben a Fidesz elnöke, nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal.
Forrásaink szerint a Fidesz vezetése 15-20 választókerület esetében látja úgy, hogy az elnök eddigi teljesítménye nagy valószínűséggel nem elég a szűk két és fél év múlva esedékes országgyűlési választás megnyeréséhez, ha egy az egy ellen kell összecsapnia a közös ellenzéki jelölttel.
Tény, hogy az ellenzéki együttműködés miatt most úgy fest, 50 százalékhoz közeli eredmény kell a fideszes jelölteknek a mandátumszerzéshez. Márpedig abszolút többséget a választókerületek kevesebb mint felében (a 106 körzetből 47-ben) értek el a kormánypárti indulók 2018 tavaszán. De mivel számítani lehet arra, hogy – ha másért nem, függetlenek, kamupárti jelöltek vagy éppen a szélsőjobboldali Mi Hazánk miatt – 2022-ben sem csak két név lesz a szavazólapokon, a kormányoldalon úgy számolnak, hogy 47-48 százalékos eredménnyel biztosan nyerni lehet ellenzéki összefogás mellett is. Ennyit pedig több mint hatvan körzetben tudott felmutatni a Fidesz-KDNP tavaly tavasszal. Bízhatnak abban is, hogy vidéken nem lehet mindenhol mechanikusan összeadni az ellenzéki voksokat, így korábbi Jobbik-, esetleg LMP-szavazók is választhatják a kormányoldalt (vagy akár az országosan már 2-3 százalékra mért, az önkormányzati választás megyei listáin az 5 százalékot közelítő Mi Hazánkot) egy baloldali közös jelölt helyett.
Ha viszont tényleg megvalósul a csaknem teljes ellenzéki együttműködés, akkor jó néhány körzetben erősítenie kell a Fidesznek a mandátumszerzéshez. A választókerületi elnökök cseréjénél nem csak a 2018-as eredmény és az idei önkormányzati választás mérlege lehet döntő, hanem a személyes szimpátia vagy ellenszenv, illetve az országos politikában nyújtott teljesítmény is. Meg persze az is, ha egy képviselőt büntetőeljárás alá vonnak: 2018-ban ezért nem indulhatott újra az akkor még csak megvádolt (azóta négy év szabadságvesztésre ítélt) Mengyi Roland, és jó eséllyel ez a sors vár a dél-békési Simonka Györgyre is, akire korrupció miatt nyolcéves börtönbüntetést kért a 850 milliós vagyonelkobzás mellett az ügyészség.
Simonka – bár szoros versenyben győzött – már tavaly is a kormányoldal legrosszabbul teljesítő egyéni jelöltje volt, ha azt nézzük, hogy hány százalékot szereztek az egyes választókerületekben a kormánypárti indulók, és mennyit ugyanott a Fidesz-KDNP listája. Az orosházi körzetben a politikus 43,15 százalékot gyűjtött, míg listán 46,55 százalékot kapott a kormányoldal, ez 3,4 százalékpontos különbség, több – legalábbis negatív irányban – mint bármelyik másik választókerületben. (A fideszes jelöltek nagyjából fele kevesebb mint egy százalékponttal kapott több vagy kevesebb szavazatot, mint a kormánypárti pártszövetség, kiugróan jól teljesített ugyanakkor például Bencsik János, aki négy százalékpontot „vert” pártjára Tatabányán, ahol a polgármester-választást most ősszel már el is bukta a jobboldal.)
Simonkáéhoz hasonló a helyzete Boldog Istvánnak is, leszámítva, hogy ő még nincs büntetőeljárás alatt, csupán a jobbkezét, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét tartóztatták le. Boldog is alig négy százalékpontos előnnyel verte jobbikos riválisát tavaly tavasszal, ahogy Simonka, másfél százalékkal rosszabbul szerepelt a törökszentmiklósi körzetben, mint a pártja, és nem lehet mérget venni arra, hogy hozzá nem kopogtat be az ügyészség az uniós pályázatok elcsalása miatt indult eljárásban.
Egyes hírek szerint változások lehetnek például Heves megyében, ahol a Fidesz mindhárom választókerületi központban: Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is elvesztette a polgármesteri posztot. Ám számolhatnak azzal is, hogy a három egyéni képviselő közül kettő, ha kevéssel is, de több voksot szerzett tavaly áprilisban, mint ahányan a Fidesz-KDNP listájára szavaztak, Horváth László pedig nem akárkit, hanem Vona Gábort, az akkori Jobbik-elnököt győzte le Gyöngyösön. Ilyen esetben a jelöltcsere aligha biztosíték a jobb szereplésre, és inkább arra figyelnek majd a Fideszben, hogy politikusuk kihozta-e a maximumot a körzetből. Ehhez pedig jó mérce lehet a jelöltre és a pártra adott szavazatok számának összevetése.
Budapesten is több új képviselőjelölt állhat rajthoz, a XV. kerületben vesztes László Tamást már félre is állította Orbán, de a fővárosi kormányhivatal élén álló, Kőbányán alulmaradó György István, vagy az Óbudán vereséget szenvedő Menczer Erzsébet újrázására sem érdemes sok pénzt tenni. Nem nevezhető sikertörténetnek a 2018-ban Zuglóban próbálkozó Jelen Tamás politikai belépője sem: a második legrosszabb eredményt érte el a Fidesz-KDNP indulói közül.
A kormányoldal 14 egyéni választókerületet bukott el tavaly tavasszal, ezek közé tartozik a pécsi körzet is, ahol Mellár Tamás győzte le Csizi Pétert, aki szintén nem számíthat újbóli indulásra. Ez már abból is világos volt, hogy a volt emberminiszter, Balog Zoltán lemondásakor, majd Hirt Ferenc halála után is őt illette volna a listás mandátum, mégsem került be az Országgyűlésbe. Azt persze nem állíthatni, hogy a pécsi politikus rosszul járt volna, hiszen három állami cégnél összesen bruttó négymillió forintot keres, így alighanem az ő példája lebeg majd a távozni kényszerülő képviselők szeme előtt: van élet a parlamenten kívül is.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
