Aljas indokból elkövetett jogtalan fogvatartás bűntette miatt került a vádlottak padjára a Miskolci Járásbíróság egyik bírája. Gyulai Márta ügyét október elején tárgyalják másodfokon a Miskolci Törvényszéken.
A pótmagánvádas eljárást egy sikkasztási ügy vádlottja, Komjáti Zsolt indította a bírónő ellen egy elfogatóparancs miatt, a döntés meghozatalát azonban nem kísérheti figyelemmel, mert a bírói tanács előre kiküldött értesítője szerint nem engedik be az ülésre. Az értesítőben azt írták, hogy felvilágosítást „távbeszélőn” vagy személyesen, az ügyfélirodán keresztül kérhet majd.
Az igazi furcsaság azonban az, hogy a komoly börtönbüntetéssel is sújtható vád ügyében miskolci bírók hozhatják meg a jogerős döntést. A Miskolci Törvényszék négy eljáró tanácsából három elfogultságot jelentett be, csak a Páricsiné Nagy Ágnes vezette tanács vallotta magát elfogulatlannak.
Komjáti Zsolt jogi képviselője már a vádindítványban kérte, hogy a Miskolci Járásbíróságot, a Miskolci Törvényszéket és az annak illetékességi területén lévő összes bíróságot zárják ki az ügyből.
A független és pártatlan bírósághoz való jog magába foglalja annak gyakorlati követelményét, hogy még a látszata is elkerülendő annak, hogy az ügyben nem pártatlan bíróság jár el
– írta Györffy István, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a Miskolci Törvényszék elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat a vádindítvánnyal érintett bírónő fölött, aki szoros kapcsolatban áll a Miskolci Törvényszék illetékességi területén dolgozó bírókkal.
Komjáti elmondása szerint a kizárás mellett szólt az is, hogy Répássy Árpádnak, a Miskolci Törvényszék korábbi elnökének a hivatali ideje alatt a bírói kar jelentős része személyesen is bevonódott az ügybe. Erről és az eljárást övező furcsaságokról a Hvg.hu már 2019-ben cikket közölt.
A Miskolci Járásbíróságon 2017 novemberében indult Komjáti Zsolt ellen eljárás különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás vádjával. Illetve csak indult volna, mert a vádlott és védője a kezdetektől vitatta a bíróság illetékességét.
Komjáti korábban a Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet szociális tevékenységének vezetőjeként dolgozott, és az ügyészség szerint megkárosította a szervezetet. Az ügyet a gyülekezet miskolci székhelyéhez kötötték, a vádlott viszont – aki tagadja, hogy bűncselekményt követett el – Debrecenben él, és azt állítja, hogy a munkaviszony ideje alatt sem dolgozott a szervezet központjában.
Az illetékességi kérdésből másfél éven át tartó beadványháború keletkezett, amelyben a bíróság Komjáti és védője szerint több törvénysértést követett el: nem vették például figyelembe azt a 29 oldalnyi jelenléti ívet, ami Komjáti debreceni munkavégzését és ezzel együtt a debreceni bíróság illetékességét volt hivatott bizonyítani. Győrffy István ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett a Miskolci Törvényszék akkori elnöke, Répássy Árpád ellen az Országos Bírósági Hivatal elnökénél. A Hvg.hu cikke szerint Répássy maga tett intézkedéseket azért, hogy Miskolcon tartsák eljárást, amit úgy látott biztosítottnak, ha minél több bírót bevon az ügybe. Komjáti akkori összesítése szerint a járásbíróságot és a törvényszéket is beleértve tizennégy büntetőbíró, a teljes miskolci büntetői kar közel fele foglalkozott az üggyel.
Az OBH nem talált kivetnivalót a Répássy ténykedésében, sőt néhány hónap múlva, 2019 szeptemberében őt nevezték az OBH vezetésébe Handó Tünde mellé általános elnökhelyettesnek.
2019 elején Komjáti kórházba került, ezért két egymás követő tárgyalási napon nem tudott megjelenni Miskolcon. Bár az orvosi kezeléséről ügyvédje igazolást adott le, Gyulai Márta bírónő 2019. február 20-án elfogatóparancsot adott ki a férfi ellen.
A parancsról szóló értesítést postai úton küldték meg Komjátinak, és az több mint két héttel később, március 5-én érkezett meg. 2019. február 28-án azonban újabb tárgyalási nap volt a Miskolci Járásbíróságon, melyen – anélkül, hogy tudott volna az elfogatóparancsról – Komjáti Zsolt is megjelent. A bírónő arról tájékoztatta őt, hogy az ebédszünet alatt sem mehet ki a bíróság épületéből. A tárgyalási jegyzőkönyvbe ez a következőképpen került bele:
Eljáró bíró: 12 óra 01 perckor a tárgyalást felfüggeszti, szünetet rendel el 13.00 óráig. Vádlottat tájékoztatja, hogy mivel elfogatóparancs került kibocsátásra és nem került visszavonásra, a rendőr hatóság elfoghatja.
Gyulai Márta végül 14 óra 45-kor visszavonta az elfogatóparancsot. A visszavonást 15 óráig lehet rögzíteni az informatikai rendszerben, különben másnapig érvényben marad.
Komjáti és védője a vádindítványban azt írta, a törvény szerint a bírónőnek haladéktalanul intézkednie kellett volna az elfogatóparancs visszavonásáról, amikor az elrendelés oka megszűnt. Szerintük a bírónő elégtételt akart venni azért, mert Komjáti és ügyvédje „kellemetlen helyzetbe hozta őt azzal, hogy kiderült, hogy a becsatolt (29 oldalnyi) mellékletet nem terjesztette fel a másodfokú bíróságra”. Az indítvány szerint Gyulai Márta „hivatalos személyként hivatalos eljárás során” jogellenesen fosztotta meg Komjátit a személyi szabadságától, így megvalósította a jogellenes fogvatartás összes törvényi elemét.
A miskolci bírónő ellen indult pótmagánvádas ügyben a kazincbarcikai büntető bírák elfogultságot jelentettek be, ezért a Miskolci Törvényszék Páricsiné Nagy Ágnes vezette tanácsa (ugyanaz, amelyik októberben jogerős döntést hoz majd) Ózdra tette át az eljárást. Az elsőfokú végzés megszűntette Gyulai ellen az eljárást azzal az indoklással, hogy a vádindítvány ténybeli állításai megfelelnek ugyan a valóságnak, de Komjátit végül senki sem akadályozta fizikai mozgásában, az egyórás szünet alatt szabadon mozoghatott az épületben, sőt el is hagyhatta volna a bíróságot, ennek megakadályozására semmilyen intézkedés sem történt. A végzés szerint a bírónő csupán önkéntes jogkövetésre hívta fel a férfi figyelmét azzal, hogy figyelmeztette „távozásának lehetséges – de nem biztos – következményére”.
A 24.hu megkereste a Miskolci Törvényszék sajtóirodáját, amelynek vezetője szintén tagja a megvádolt bírónő ügyében döntő bírói tanácsnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanács vezetője és tagjai dönthetnek-e elfogulatlanul egy olyan ügyben, amelyikbe ennyire bevonódott a törvényszék, választ azonban nem kaptunk.
Frissítés:
A Miskolci Törvényszék válasza cikkünk megjelenését követően érkezett meg. Ebben azt írták, hogy az eljáró tanács elfogulatlanságával kapcsolatos kérdésünket, amelyet “igazgatási jellegű kérdésnek” értékeltek, panaszként továbbították a törvényszék elnökéhez.
