A napokban Oszkó Péter nyomta meg a Budapesti Értéktőzsdén a kereskedés indítását jelző csengőt. A ceremóniát abból az alkalomból tartották, hogy hivatalosan is elindult az OXO Technologies Holding Nyrt. részvényeinek adásvétele. A Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere, aki technológiai startup vállalkozások felkarolójaként állt ki az ünnepségre, a csengetés előtt valódi pénzügyes zsargonban foglalta össze az OXO-csoport új tagjának célját:
Mostantól azon fogunk dolgozni, hogy a hazai és régiós innovációk nemzetközi növekedési potenciálja egyre szélesebb és sikeresebb portfólió formájában jelenjen meg a részvényeinkben.
Ez nagyjából annyit jelent, hogy az OXO TH, amelybe az ország egyik leggazdagabb embereként ismert Gattyán György is betársult, kiválaszt néhány startup vállalkozást, olyanokat, amelyek korábban nem jutottak megfelelő pénzügyi forráshoz, majd a befektetők pénzével megtámogatja. Az elvárt végeredmény az, hogy mindenki elégedett legyen: a kiválasztott cég növekedési pályára kerüljön, Oszkóék és a leendő részvényesek pedig keressenek a befektetésen.
Az ünnepségen arról nem esett szó, hogy Oszkó és Gattyán nem először bújik ebbe a szerepkörbe, és arról sem, hogy az egyik korábbi ügyletük, amelyben egy nemzetközi hírnevet szerzett cég mögé álltak be, olyan bukáshoz vezetett, aminek egyes részleteivel kapcsolatban jelenleg is rendőrségi nyomozás folyik.
„Amerikai piacra lép az Ivanka”, „New Yorktól Szöulig hódít a magyar betonmanufaktúra” – néhány éve lelkes cikkek jelentek meg a hazai sajtóban arról, hogy feltűnt egy olyan cég az építőipari palettán, mely megállja a helyét és terjeszkedni is képes a nemzetközi piacokon. A dizájnbetonnal foglalkozó Ivanka Factory Zrt. körül 2016-ban az volt a hír, hogy több világváros után New Yorkból is komolyabb megrendelést kapott: a brooklyni hajógyár rehabilitációja során felhúzott Navy Yard épülethez szállították a burkolati rendszert.
Az egykori manufaktúra, amelyet Ivánka Katalin és férje, Ivánka András alapított, 2017-re annyira felpörgött, hogy éves bevétele megközelítette a másfél milliárd forintot. Ezek után még az akkoriban zajló Puskás Aréna-beruházásba is bekapcsolódtak, idehaza ők rendelkeztek ugyanis olyan technológiával, amely alkalmas volt a stadion íves homlokzati elemeinek legyártására.
Kívülről úgy tűnt, az Ivanka Factory hatalmas sikersztori lesz, 2020 tavaszán azonban hirtelen fordult a helyzet: bejelentették, hogy
Az Ivanka akkoriban Oszkó Péter luxemburgi vállalkozásának, az OXO Portfolio Management S. a. r. l.-nak a résztulajdonában volt, ahova Gattyán György csoportjától, a Docler Holdingtól került. A főként erotikus tartalmakat szolgáltató internetes oldalairól ismert Gattyán – akit 305 milliárdosra becsült vagyonával a legfrissebb lista a harmadik helyre sorolt leggazdagabb magyarok között – évekkel korábban intézményi befektetőként szállt be az Ivankába, azonban 2018-ra úgy döntött, leépíti a befektetési portfóliót, így a céget néhány másik vállalkozással együtt, csomagban átpasszolta a volt pénzügyminiszternek.
Oszkó luxemburgi cégéről hangzatos megfogalmazások jelentek meg a sajtóban, azt állítva, hogy „startup inkubációs és kockázati tőkebefektető társaságként” érdekelt a szárnya alá vett kis- és középvállalkozások eredményorientált üzleti modelljének kialakításában, és „az a legfőbb célja, hogy rövid időn belül osztalékfizető vállalkozássá alakítsa társaságokat”. Az Ivanka Factory esetében ezt a célt mégsem váltotta valóra, Oszkó továbbadta a menedzsmentjogokat egy zavaros előéletű tőzsdei cégnek, a SET Group Nyrt.-nek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank többször megbüntetett tőkepiaci visszaélések miatt.
Információink szerint az MNB-nél az üggyel összefüggésben is elindult egy tőkepiaci vizsgálat, amelybe a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya is bekapcsolódott. A BRFK kérdésünkre megerősítette, hogy piacbefolyásolás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt már másfél éve nyomoznak. A jegybank viszont azt írta, hogy az esetlegesen folyamatban lévő, tőkepiaci visszaéléseket célzó vizsgálatairól – jellegükből fakadóan – semmilyen információt nem adhat ki, sőt a vizsgálat tényét sem erősítheti meg.
A Gattyán–Oszkó-duó mellett feltűnt harmadik, kevésbé ismert szereplőről, a SET Group Nyrt.-ről az aktuális ügyben szófukar MNB nem volt rest összeállítani egy alapos listát, felsorolva az elmúlt években kirótt büntetéseit. A cég jogelődje, a 2010-ben alapított Biomedical Computer a hidrogén ipari méretű tárolásának és egy magyar feltaláló hidrogénakkumulátorának fejlesztési ígéreteivel több tízmilliárd forintnyi részvényt adott el a BÉT-en, de miután a találmányból sosem lett valós produktum, a részvények elértéktelenedtek. 2018-ban többszöri névváltás után új vezető került az igazgatói székbe. Orbók Ádám új üzleti tervvel állt elő, hogy megpróbálja SET Group név alatt ismét feltornázni az árfolyamot. A stratégiai igazgató 2019-ben így foglalta össze elképzeléseit:
Jól prosperáló, stabil, növekvő árbevételt és adózott eredményt felmutató, tervezhetően osztalékfizető cégekben kívánunk kisebbségi tulajdont szerezni.
A cikk szerint Orbók azt tervezte, hogy két év alatt öt-hat cégbe szállnak majd be, amivel „évi 500 millió forintos stabil osztalékbevételt biztosíthatnak” társaságuknak. A jelek szerint azonban más forrásból, mégpedig tőkepiaci kavarásokból is megpróbáltak bevételt szerezni. Az MNB egy éve a bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése miatt 15 millió forintos bírságot rótt ki a SET Groupra, (illetve egész pontosan egy cég közeli magánszemélyre), de beesett egy 40 milliós büntetés is részvényárfolyam manipulációja miatt. Egy cseh cég is ezért kapott 20 milliós bírságot, mert a piacfelügyeleti vizsgálat szerint külföldről befolyásolták a SET árfolyamát.
A SET Group és az OXO-csoport 2019 júliusában jelentette be, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, egy hét múlva pedig Oszkó Péter az Ivanka Factory irányítását is átadta. Egy a Világgazdaságban megjelent cikkben az Ivanka korábbi teljesítményét reklámozva Orbók kiemelte, hogy a Puskás Arénához készülő 1700 darab egyedi díszítőelem miatt 100 százalékon folyik a termelés, sőt a cikkben az igazgatót idézve azt is leírták, hogy a szerződésállománya, nemzetközi szinten is jól csengő brandje, kimagasló szaktudása miatt „az Ivankában még bőven maradt növekedési potenciál”.
Az Ivanka egy jó cég, amit a korábbi menedzsment nem jól vezetett, ezért hiába volt magas a megrendelés-állomány, mégsem lett nyereséges
– mondta Orbók, és azt hangoztatta, hogy a SET Group előbb átszervezi, majd rövid idő belül nyereségessé teszi a dizájnbetoncéget, ezután pedig meg is vásárolja az OXO-tól.
Ám nem telt bele egy év, és az Ivanka felszámolásba került.
Az alapítók állítása szerint Gattyán György a bizalmukkal visszaélve játszotta át Oszkó kezére a céget, ehhez pedig nehezen átlátható jogi megoldást választott. Az Ivanka Factory tulajdonrészét a Docler-csoporton belül átrakták a Luxemburgban bejegyzett Docler Entertaintment S. a. r. l. nevű vállalkozásba. Miközben az alapítók felé azt kommunikálták, hogy ez csupán egy belső átszervezés része, a luxemburgi céget rövidesen átruháztak az OXO-csoportra, és végül a nevét is OXO Portfolio Management S. a. r. l.-ra változtatták. A manőverrel kiiktatták az alapítók elővásárlási jogát, és azt, hogy más szakmai befektetőt keressenek. Ezek után Oszkó és néhány alkalmazottja játszotta a főszerepet az ügyek intézésében, ami a céges levelek tanúsága szerint akkor is így maradt, amikor elvileg már a SET Group kezében volt az irányítás.
Ez a vállalkozás volt az «első gyermekünk», amit minden más elé soroltuk, komoly trauma volt, hogy 18 év munkája semmivé vált
– mondta a 24.hu-nak az egyik alapító. Ivánka Katalin hangsúlyozta, hogy nem naiv kezdőként állapodtak meg a befektetőkkel, hiszen az első évtized növekedését maguk finanszírozták, a vállalkozás életképességét nem a tőkebefektetők belépése alapozta meg.
Mégis csak később láttuk át azokat a befektetői módszereket, amelyek az első szerződéskötéstől egy felszámolás megkezdéséig történhetnek az alapító tulajdonosi oldallal.
Ivánka szerint sok hasonló cipőben járó vállalkozásnak, startupnak figyelmeztetés lehet, ami velük történt: a részvénypiacon ugyan a legtöbb információ nyilvánosan elérhető, mégis érdemes alaposan benézni a kirakat mögé, mielőtt bevásárolnak.
Az Ivanka Factory alapítói a hatóságok előtt is elmondták, hogy 2018-tól már egyre kisebb hatásuk volt arra, hogy mi történik a cégben. A befektetői oldal jogosultsága volt az operatív vezetés intézése, és ők delegálhatták az igazgatótanács tagjainak többségét is. Az OXO a stratégiai megállapodásban biztosította, hogy az öt igazgatótanácsi tagból hármat a SET jelölhessen. A SET a megállapodásban leszögezte, hogy rendelkezik a megfelelő számú és szakértelmű munkaerővel, ehhez képest végül
Az Opten cégadatai szerint a söjtöri illetőségű Horváth Gábor, valamint az ifjabb és az idősebb Horváth Olivér 2019 szeptemberében lett tagja az igazgatóságnak. Az alapítók a három férfit soha sem látták, a beiktatásukról szóló közgyűlésen pedig csak a nevekkel találkoztak, és kinevezésüket elmondásuk szerint a cég működőképességének megőrzése érdekében szavazták meg. A közgyűlés jegyzőkönyvét a befektetői oldalról Oszkó Péter is aláírta.
A két Horváth Olivért – apát és fiát – nem találtuk meg a bejelentett lakhelyükön, Horváth Gábor családjával viszont sikerült beszélnünk. A férfi, aki Söjtör külterületén, egy igen rossz állapotú tanyán él, később telefonon mesélte el, hogy egy ismerőse közvetítésével megkereste őt és a rokonságához tartozó két Olivért egy budapesti férfi, de a találkozón szóba sem került az Ivanka, sem más cég neve. Horváth elmondása szerint férfi későbbi földmunkákhoz keresett embereket. Majd személyesen ment el Horváthékhoz a söjtöri tanyára, és ott helyben kitöltette és aláíratta velük a magával hozott papírokat.
Egy ismerősömmel idejött a tanyára ez az ember, annyit mondott, hogy Tominak hívják, és földmunkákat vállalt Nagykanizsán, ott kellene régi gázcsöveket kiszedni a földből, ehhez keres embereket.
Horváth az mondta, a férfi a papírok aláírása után mindegyiküknek adott 10-10 ezer forintot azért, hogy bízzanak meg benne: ha kezdődik az építkezés, viszi őket dolgozni. A munkából nem lett semmi, és hamarosan olyan pletykák jutottak el hozzájuk, hogy az adataikat valamilyen céges ügybe keverték bele.
Azt nem tudtuk, hogy igazgatóság vagy ilyesmi, mert ha nekem ilyet mondanak, akkor eleve nem megyek bele. Utána hívtuk is ezt a Tamást, hogy ki szeretnénk szállni, hogy lemondunk mindenről. Erre hozott egy papírt, amire rá volt írva, hogy lemondó nyilatkozat. Ezt alá is írtuk mindannyian. Azt mondta, hogy innentől nekünk a céges ügyhöz már semmi közünk sincs.
Horváthék egy benzinkút parkolójában írták alá az állítólagos lemondó nyilatkozatot, ennek azonban nem sok foganatja lett. A három férfit a felszámolásba került építőcégnél a mai napig igazgatóként tartják nyilván.
A Söjtörről szerzett cégvezetőkkel kapcsolatos kérdésünkre Oszkó Péter azt közölte, hogy a „menedzsment összetételéről” a SET Group és az alapítók állapodtak meg, amit az OXO csoport a kisebbségi szavazataival csak annak érdekében támogatott, hogy „esélyt biztosítson a további működésre”. A három zalai férfi tudtán kívüli beszervezésére a SET Group sem adott magyarázatot. A cég a 24.hu-nak küldött levelében közölte: az igazgatósági tagok delegálása a menedzsmentszerződés részét képezte, az igazgatók az alapítók jóváhagyásával kerültek pozícióba.
Az Ivanka bedőléséért mind Oszkó, mind az Orbók Ádám vezette SET Group az alapítókra hárította a felelősséget. A volt pénzügyminiszter szerint az OXO-csoport jelentős erőfeszítéseket tett a működés rendezésére és konszolidálására, jóllehet a céggel kapcsolatban már a kezdetektől számos fenntartása volt.
Oszkó Péter neve a sajtónyilvánosság számára lehet, hogy hívószónak tűnhet, de ő személyesen nem volt képviselője az Ivanka Factory Zrt-ben tulajdonosi jogokat gyakorló holding társaságnak, a képviseletet és a céggel kapcsolatos szükséges tulajdonosi munkákat az OXO csoport más munkatársai látták el
– írta a volt pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy „sem korábban, sem később nem volt beleszólása abba, hogy a cég működésében mi történjen”. Ő „kizárólag a befektetői érdekek védelmével kapcsolatos elvárásokat igyekezhetett csoport szinten érvényesíteni”, miközben az alapítók „blokkolták vagy hátráltatták szinte minden érdemi tulajdonosi jog gyakorlását”.
A SET a korábban idézett sajtónyilatkozatokkal ellentétben megkeresésünkre azt írta, hogy már a cég menedzselésének kezdetén „visszafordíthatatlan folyamatokkal szembesült”. Az Ivanka működése „a SET üzleti kiábrándulásával járt együtt”. Ennek ellenére, mint írták: „hozzásegítettük őket a béreikhez és az ehhez kapcsolódó egyéb juttatásokhoz (például végkielégítés)”. A SET összegzése szerint az Ivanka azért került „menthetetlen állapotba”, mert „lehetetlen egy olyan céget megmenteni, ahol az alapító tulajdonosok a cég ellen dolgoznak. A társaság (…) diszfunkcionális gazdálkodása, valamint a vezetői következetlenség felszámolási eljárást eredményezett.”
Frissítés:
Az üggyel kapcsolatos kérdésekkel a Doclert is kerestük, Gyattyán György csoportjától a cikk megjelenése után kaptunk válaszlevelet, amiben az alábbiakat írták:
A Docler cégcsoport a kezdetektől nagy reményeket fűzött a Ivanka Factory Zrt. alapítói által megálmodott StartUp ötlethez. A cégcsoport hat éven keresztül pénzügyi és szakmai befektetője volt a vállalkozásnak. Ez alatt az időszak alatt, a Docler mintegy egymilliárd forintot fordított arra, hogy a vállalkozást a alapítókkal közösen hazai szinten is elismertté, akár világhírűvé tegye. A Docler és az Ivanka Factory Zrt. között kötött szindikátusi megállapodás szerint, a Doclernek kimondott irányítási joga nem volt a vállalkozásban. Az ötfős igazgatóságból a Docler mindössze két tagot delegálhatott. Az együttműködés során a Docler cégcsoport legnagyobb sajnálatára bebizonyosodott, hogy az Ivanka Factory Zrt. a tetemes pénzügyi támogatás ellenére sem tudta vállalkozását sikerre vinni. A Docler cégcsoport éppen ezért, amikor a kockázati tőke befektetéseinek a sorsáról döntött, úgy határozott, hogy más cégek mellett, az Ivankát is eladja, ezáltal lehetőséget teremt arra, hogy a cég más befektetőkkel megvalósíthassa álmait. Fontos leszögezni, hogy a cikkben említett rendőrségi ügyben a Docler cégcsoport semmilyen formában nem érintett.
