A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt, olvasható a bizottság közleményében.
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete kimondta,
az igazoltatásnak nem volt jogszerű indoka. […] Konkrétumok nélküli feltételezések alapján, az eset körülményeinek valós megítélése nélkül elrendelt igazoltatás nem lehetett jogszerű, a rendőrség nem kezdeményezhet bárkivel szemben intézkedést még fokozott [rendőri] ellenőrzés ideje alatt sem.
A per tárgya az volt, hogy Juhász Pétert, az Együtt akkori pártelnökét és társait a rendőrök jogsértő igazoltatással akadályozták meg Putyin orosz elnök elleni tiltakozásban az Oktogonnál. A 2017. február 2-i rendőri intézkedés megsértette Juhász véleménynyilvánításhoz és a mozgásszabadsághoz való jogát. A bíróság azt is megállapította, hogy a jogalap nélküli igazoltatás megsértette a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének egyenlő bánásmódhoz fűződő jogait is, mert az intézkedést kifejezetten a Putyin-látogatás ellen tiltakozó pártelnök politikai véleménye miatt rendelték el.
A rendőrségnek nem sikerült igazolnia, hogy a Juhásszal szembeni bánásmód nem volt megkülönböztető és számára nem volt kedvezőtlen. Ahogyan azt sem, hogy alapjogkorlátozására valóban szükség volt, és az arányos lett volna.
Juhász és társai az Oktogonnál várakoztak arra, mikor hajt el mellettük az orosz elnököt szállító autókonvoj. Bár már háromnegyed órája ott voltak és sípoltak, a rendőrök csak közvetlenül Putyinék áthajtása előtt léptek eléjük. A tiltakozókat félkörbe vették, és elkezdték őket igazoltatni. A rendőrség fellépése nyomán a tüntetők nem adhattak hangot az orosz vezetővel szembeni ellenérzésüknek, sem ők nem láthatták az áthajtó konvojt, sem a konvoj nem láthatta őket, az orosz elnököt nem sípolhatták ki úgy, hogy azt ő is hallhassa.
A rendőrök a helyszínen azzal indokolták az intézkedést, hogy az országos főkapitány fokozott ellenőrzést rendelt el. Az igazoltatás elsődleges célja a tüntetők személyazonosságának megállapítása volt. Csakhogy – mint a bíróság is leszögezte – önmagában az, hogy valakit nem ismer a rendőr, nem szolgálhat az igazoltatás jogalapjául.
Később pedig az volt a rendőri magyarázat, hogy attól tartottak, Juhász esetleg kiszalad az úttestre, és megzavarja a védett személy gépkocsioszlopának haladását. Az eljárás során azonban a rendőrségnek nem sikerült bármivel is bizonyítania a feltevését. A bíróság tisztánlátását nagyban segítette, hogy maga Juhász és a Mérce is élőben közvetítette a történteket.
Talán úgy tűnhet, hogy nincs sok értelme a jogorvoslatnak, ha négy és fél év telik el egy rendőri intézkedés jogszerűtlenségét kimondó bírósági ítéletig. Itt mégis van jelentősége. Ugyanis ismételten bebizonyosodott, hogy mindenki kifejezheti rosszallását a hatalom önkényével szemben. A bíróságban még lehet bízni. Ezzel együtt mégsem javasolnám a jövőben a bírósági eljárások tömeges megindítását. Mert a kormányváltás után vélhetően megnövekszik a korrupciós cselekményekkel és egyéb visszaélésekkel kapcsolatos eljárások száma, így szükség lesz a bíróságok kapacitására
– vont szarkasztikus mérleget az ítéletről Juhász Péter.
