Marjai János / 24.hu
Belföld

Oktatáskutató: A pedagógusképzés átalakítási terve a kormány kultúrharcának a része lehet

Korábban a 24.hu is megírta, hogy a tervek szerint a kormány úgy alakítaná át a pedagógusképzést, hogy a hallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek. A pedagógusképzés ezzel mintegy megalapozná az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát, emellett az indoklás szerint a tanárképzés követelményeinek csökkentésével visszaszoríthatnák a jelentős lemorzsolódást. Így több hallgató juthatna el a diploma megszerzéséig.

A Szabad Európa Nahalka István oktatáskutatót kérdezte a kormány átalakítási terveiről, aki részletekbe menően beszélt az átalakítási terv lehetséges következményeiről és az azzal kapcsolatos diszkurzus visszásságairól.

Magam is hajlok arra a magyarázatra, hogy ez a törekvés a kormány kultúrharcának a része. Az új képzés ugyanis a Nemzeti alaptanterv szemléletmódját, a konkrét tananyagát érvényesítené nagyon erősen a pedagógusképzésben

– mondta a szakember a lap kérdésére.

Szerinte a lemorzsolódás aránya a tanárképzésben egyébként is az egyik legkisebb a magyar felsőoktatásban. A szakember összehasonlításképpen az informatikusképzést említette, ahol a képzés során a lemorzsolódás aránya ötven százalék fölött van, miközben a pedagógusképzésben ez csak valamivel több, mint húsz százalék.

Nahalka szerint a lényeges veszteség tehát nem itt keletkezik, hanem a diplomázás után.

„Egy évben körülbelül hatezer pedagógus kapja meg a diplomáját. Háromezer ezek közül el sem kezdi a tanári pályát. Ez a valódi lemorzsolódás. Akik pedig mégis tanári pályára lépnek, azok közül sokan két-három év után hagyják ott a szakmát.”

Ráadásul szerinte a diplomát meg nem szerzők sem feltétlenül azért nem fejezik be a képzést, mert az túl nehéz volna, hanem ennek rengeteg más oka is lehet, például a pedagógusbérek.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lesznek, ha a javaslatnak megfelelően alakul át a pedagógusképzés, az oktatáskutató így választolt: „A világon sehol nincs olyan, hogy egy tanárnak csak annyit kelljen tudnia, mint a diákjainak. Ezt csak egészen durva szavakkal lehetne minősíteni. A pedagógusképzés egyik alapelve, hogy a tanárnak többet kell tudnia annál, mint amennyit tanít. Egész egyszerűen azért, mert a tudásának alaposabbnak kell lennie, sokkal biztosabb és szélesebb tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy jól tudja tanítani a diákjait. Ezzel az alapelvvel megy szembe az új intézkedés.”

Az interjúban szó esik arról is, hogy a  tervezett változások része az osztatlan tanárképzés időtartamának tíz félévre való csökkentése. Ez a középiskolai tanárok esetében eddig tizenkét félév volt.  A szakember szerint a képzés lerövidítése azt jelentené, hogy kevesebb idő jutna a szakterületi oktatásra.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Népszavának korábban arról beszélt, hogy a képzés „lebutítása” és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése, vagyis az a terv, hogy a tanárképzést szigorúan a NAT-hoz kötnék, valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de csak a minőség rovására.

Szerinte ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.