Mohos Márton / 24.hu
Belföld

„Nem izgat, mi történik a pécsi politikában, csak az érdekel, hogy a Fidesz jövőre ne nyerjen”

A baranyai megyeszékhelyet irányító ellenzéki összefogás kényelmes fölénye minimális többségre olvadt a pécsi közgyűlésben. A városvezetést másfél éve ellentétek osztják meg. Arra voltunk kíváncsiak, mindez mennyire befolyásolhatja a 2022-es választási esélyeket a pécsiek szerint.

Aggódom. Aggódom

– ezt a szót ismétli Makra Virginia pécsi ügyvéd, amikor arról kérdezem a belvárosban tizenéves unokájával sétáló asszonyt, hogy miképp vélekedik a várost vezető ellenzéki összefogás belső konfliktusairól. A jogász nem titkolja, hogy 2022-ben a kormányváltásra szavaz majd, amint szintén ügyvédként praktizáló férje is, és attól tart, hogyha a baranyai megyeszékhelyen az ellenzék széthúz, akkor a szavazók egy része elpártol tőlük. „Nagyon fontos, hogy egységes legyen az ellenzék, ha nem az, akkor a viszálykodás a választókat is elijeszti. A Fidesz egységes, pedig náluk is kemény viták lehetnek. De a Fidesznél a vitákat nem viszik ki az utcára, és ettől is erősek.”

A pécsieket arról kérdeztük, miképp gondolkoznak a városi közgyűlés civil frakcióját megosztó ellentétekről. Mielőtt a válaszokat összegeznénk, felidézzük a pécsi városvezetést megosztó viszály állomásait. Emlékezetes, hogy Pécsen az ellenzéki erők szövetsége – amiben szerepet vállalt a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és az Öt Torony Egyesület – elsöprő győzelmet aratott a kormánypártok fölött a 2019-es helyhatósági választáson. A Mindenki Pécsért Egyesület (MPE) zászlaja alá gyülekező ellenzék a 18 egyéni helyből elvitt 16-ot, és a civilek jelöltje, Péterffy Attila nyerte a polgármester-választást. A 26 tagú közgyűlésbe – a listás delegáltakkal együtt – az MPE 18, a Fidesz-KDNP és a velük szövetségben lévő Összefogás Pécsért 7, az LMP pedig egy képviselőt küldött.

A pécsieknek 2019-re elegük lett

Az ellenzék földindulásszerű győzelmének Pécsett az egyik fő oka az volt, hogy a város gazdaságának mélyrepülése folytatódott a kormánypárti irányítás tíz éve alatt. Több ezren elköltöztek vagy külföldön kerestek megélhetést, ezért rohamosan (157 ezerről 141 ezerre) fogyott a város lakossága. A befektetők – vélhetően – azért is kerülték Pécset, mert az önkormányzat három, részben külföldi tulajdonban lévő céget – a vízművet, a közlekedési zrt.-t és a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát – megpróbálta megszerezni, és az einstand két esetben sikerült is. A nemzetközi visszhangot kiváltó „kisajátítások” hozzávetőleg 5-6 milliárd forintba kerültek az államnak és a városnak. Az önkormányzat 2017-re 10 milliárdos adósságot halmozott fel, ezért a kormány a kincstár gyámsága alá helyezte a várost, és „zálogcédula” került száznál több önkormányzati ingatlanra.

Először akkor reccsent az MPE frakciója, amikor a közgyűlés a város legmeghatározóbb kulturális intézményének, a 2,6 milliárd forintból gazdálkodó Zsolnay Örökségkezelő Nkft.-nek az ügyvezetői állásáról döntött 2020 szeptemberében. Péterffy Attila egy gazdasági kérdésekben jártas pályázót támogatott, míg DK-s alpolgármestere, Bognár Szilvia egy kulturális területről érkező teamre bízta volna a Zsolnayt. Már ekkor kiszivárgott, hogy Péterffy és Bognár viszonya 2020 januárja óta rossz. Péterffy 2020 decemberében – élve a pandémia okán rátestált jogokkal – kinevezte a szocialista Nyőgéri Lajost alpolgármesterré, eközben Bognár hatásköreiből többet is elvont, és Nyőgérire bízta azok egy részét. A DK, a Momentum és a Párbeszéd helyi szervezete szót emelt a polgármester döntése ellen, mondván, hogy az egyeztetés nélkül született. Ugyanezért Mellár Tamás, Pécs baloldali összefogással megválasztott parlamenti képviselője, a Mindenki Pécsért egyik alapítója is kritizálta a Péterffyt.

Marjai János / 24.hu Péterffy Attila

2021 januárjában a civil frakció három momentumos és négy DK-s képviselője 12 pontos ultimátumot küldött a polgármesternek. A követelések között szerepelt, hogy vonja vissza Nyőgéri kinevezését, és Bognár kapja vissza a feladatköreit.

A lázadó városatyák tulajdonképpen azt akarták, hogy a polgármester az eddiginél jobban vonja be őket a döntéseibe.

Ennek mikéntjéről hónapokon át egyeztettek. Aztán vége lett a rendkívüli helyzetnek, júniusban ismét összeült a pécsi közgyűlés, és robbant a bomba: a DK – arra hivatkozva, hogy a Péterffy és Bognár közti ellentét gátolja a munkát a közgyűlésben – kezdeményezte Bognár Szilvia visszahívását. Ezt a közgyűlés 14 ellenzéki tagja megszavazta, amiképp azt is, hogy Nyőgéri – immár testületi felhatalmazással – mégiscsak legyen alpolgármester.

Vagyis a polgármester által vezényelt civil frakció létszáma épp akkorára olvadt, ami még elég a közgyűlés uralásához. Az említett napirendeket nem szavazta meg Bognár Szilvia és a három momentumos képviselő, és ez az oppozíció egy ideig így is marad a testületben, mivel nem folynak tárgyalások Péterffy csapata és a „szakadárok” között. A polgármestert kritizáló négyes a frakciófegyelem új szabályait nem fogadta el, Péterffy ugyanis azt akarta, hogy ha a 18 tagú frakcióból 12-en elfogadnak egy álláspontot, akkor azt a többieknek is meg kell szavazniuk. Ezt a négyek „fideszes, erőszakos módszernek” tartják, azt mondják, nem azért akarták leváltani a Fideszt, hogy utána ugyanúgy gyakorolják a hatalmat.

A Mindenki Pécsért Egyesület is hasonlóan vélekedett, és úgy határozott, hogy a közgyűlés 14 tagúra csappant civil frakciója nem használhatja az egyesület nevét. A döntés megosztotta a 22 tagú MPE-t, hat alapító tag kilépett az egyesületből. A közgyűlési civil frakció pedig nevétől megfosztva felvette a Pécs Jövőjéért nevet, és kizárta soraiból a négyeket.

Mohos Márton / 24.hu

A médiumok és a közélet iránt érdeklődő pécsiek találgatják, mi az oka a civil frakció szakadásának.

  • Visszaköszönő vélemény, hogy Péterffy valójában az MSZP kreálmánya, ezért a szocik embereit juttatja pozíciókhoz, és az, hogy Pécsen, a támogatottságban már törpepárttá váló MSZP „fújja a passzátszelet”, nem tetszett az erejére ébredő Momentumnak.
  • De elterjedt az is, hogy a korábban a pécsi erőművet vezető Péterffy nem igazi politikus, hanem technokrata, aki úgy irányítja az önkormányzatot, mintha egy „Pécs Zrt.” nevű céget parancsnokolna, és ezt a momentumosok antidemokratikusnak tartják.

Péterffy – amikor ezzel szembesítettem – elismerte, hogy ő technokrata szemléletű vezető, ám hozzátette, hogy a 12 pontos ultimátumot követően sokat „visszavett az egójából”, és azóta a fontos kérdéseket megbeszélte a frakcióval. Ám ahhoz ragaszkodik, hogy személyi kérdésekben ő döntsön, nem nevezhet ki – többpárti alku eredményeként – olyan cégvezetőket, akikben nem bízik. A polgármester cáfolta ugyanakkor, hogy a szocialisták mozgatnák.

Bognár Szilvia felmentését Péterffy megkönnyebbüléssel nyugtázta, a polgármester volt beosztottját intrikus személyiségnek látja. Péterffy bizalmát aláásta, hogy Bognár néha az ő felhatalmazása nélkül tárgyalt kormánykörökkel. Bognár Szilvia viszont azt állítja, hogy ő csak több demokráciát szeretett volna a közgyűlés munkájában, s ha beszélt kormánypárti politikusokkal, akkor azt a városért tette, nem áruló szándékkal. Péterffy szerint a városvezetés megtisztult a négy képviselő kiválásával, és a 14 fős civil frakció erősebb, mint a 18 tagú volt. Ez lehetséges, ám ettől még adódik a kérdés: a civil frakció megfogyatkozása milyen hatással van a pécsi választókra?

Mohos Márton / 24.hu Péterffy Attila és Bognár Szilvia a 2019-es pécsi polgármester-választás eredményének kihirdetése utáni sajtótájékoztatón.

Erről – mint azt a cikk elején említettük – megkérdeztem a pécsieket, és az utcán megszólított, több tucat helybéli csaknem fele azt felelte, nem is hallott a történetről, vagy ha igen, nem foglalkozott vele. A gyors felmérés alapján – ami semmiképp sem tekinthető reprezentatívnak – úgy tűnik, hogy Pécsen az ellenzék tábora erősebb, mint a kormánypártoké.

Azt azonban többen is megjegyezték, hogy ők csak akkor hajlandók 2022-ben az ellenzéki jelöltekre szavazni, ha teljes lesz az összefogás országosan és helyben, amennyiben ez elmarad, akkor nem voksolnak. Az ellenzékkel szimpatizálók harmada volt hasonló véleményen, mint a már idézett ügyvédnő. Egyikük, Knapp Gábor, aki nem titkolta, hogy ő a Magyarországi Munkáspárthoz kötődik (ugyanakkor a Magyar Munkáspártot elnöklő Thürmer Gyulát Orbán Viktor bábjának látja). A feleségével három gyermeket nevelő közalkalmazott így fogalmazott: „Ez a viszály átmenetileg csökkenti a pécsi ellenzék táborát, de ha nem lesz újabb viaskodás, akkor a választók elfelejtik 2022-ig.”

Az egyik pécsi cégnél művezetőként dolgozó Zörgő Gábor két kicsi gyermekével az uránvárosi játszótéren időzött, és ekképp vélekedett:

Az ismerőseim között nem beszédtéma a pécsi ellenzéken belüli konfliktus, tán még senki szóba nem hozta. Én se, pedig tudok róla, de nem érdekel.

Amúgy a negyvenéves férfi eddig sosem szavazott a nagy pártokra, mivel azok kormányra kerülve mindig csalódást okoztak. Most is egy kisebb párttal szimpatizál, s ha az benne lesz az ellenzéki összefogásban, akkor rájuk szavaz.

„Nem izgat, mi történik a helyi politikában, hibázik-e a pécsi vezetés, engem csak az érdekel, hogy a Fidesz jövőre ne nyerjen!” – jelentette ki az egyik telefonos cégnél szolgáló, 29 éves Arnold, aki feleségével féléves babáját tolta a meszesi lakótelepen. „A környezetemben sokan vannak így, elegünk van abból, hogy a Fidesz minden ellop.”

Egy 77 éves, csak „Schmittként” és nyugdíjas postásként bemutatkozó férfi dühösen reagált:

Azt mondják a fideszesek, hogy a Kádár-rendszerben loptak a vezetők?! Baromság! Kádár úgy halt meg, hogy még autója meg tévéje se volt. Ezek viszont minden elloptak, mindent! Szarok rá, hogy mit csinál az ellenzék, csak az érdekel, hogy a Fidesz takarodjon!

A kérdezettek válaszai alapján általános vélemény, hogy az országos folyamatok döntik majd el, kire szavaznak a pécsi választók. A városvezetés konfliktusa legfeljebb a bizonytalanok töredékét tántorítja el az ellenzéktől. Az egyik sétáló utcai pizzériában söröző, három pécsi egyetemista is ezt erősítette. „Az egyetemisták többsége nem politizál” – mondta a trió szóvivőjének tűnő Csaba. „Aki mégis, az ki nem állja a Fideszt, az egyetemisták között szerintem öt százalék sem támogatja a kormányt. Azért van ez így, mert a Fidesz mindent ellopott, a demokráciát is. Mindegy, mit csinálnak Pécs vezetői, a pécsi egyetemisták az ellenzékre szavaznak.”

Amúgy az általunk kérdezett pécsi fideszes szavazók is azt mondták, hogy a 2022-es parlamenti választáson nem az alapján szavaznak majd a város választópolgárai, hogy milyennek látják a helyi jelölteket, hanem az alapján, hogy melyik pártszövetséggel szimpatizálnak. Ezért szerintük pécsi civil frakció konfliktusa mindaddig nem rontja az ellenzék esélyeit, amíg képesek a várost vezetni. Egy ötgyermekes, mélyen hívő, önmagát masszív fideszesnek tartó házaspár többdiplomás családfője ezt mondta:

A pandémia, a bezártság, a sok halál, majd az, hogy újra közösségbe mehettünk, mindent elhalványított, ezért a pécsiek nem foglalkoztak azzal, hogy a polgármester és a helyettese egymásnak estek. Ez nem rontja az ellenzék itteni esélyeit. Ám ha az ellenzéki összefogás teljesen szétesik, akkor már más lesz a helyzet.

Két idős férfi a kertvárosi lakótelep egyik tízemeletesének kapujában konteók sorát öntötte rám: „Pécsen csalással nyert az ellenzék 2018-ban” – kezdte egyikük, aki Golyó becenéven mutatkozott be, és 70 évesen is biztonsági őrként dolgozik. „Olvastam, hogy összeveszett az ellenzék, öljék csak egymást. Gyűlölöm őket, mocskos kommunisták.”

Beszélgetőtársa, a 73 éves József egykor az abaligeti vasúti alagút fegyveres őre volt, és azt a képtelenséget osztotta meg velem, hogy 1993 óta, amikortól nincs őrség az alagútnál több ezren lettek ott öngyilkosok, csak titkolják. Később váltott:

– Ha az ellenzék nyer, akkor elveszik nyugdíjakat, olvastam valahol.

– Csak megadóztatják – bólintott rá Golyó.

A két férfi még beszélt a migrációról, arról, hogy a migránsok idejönnek, mert Soros idehozza őket. Felmondták a kormánypárti üzeneteket, de kiderült, hogy a pécsi politikai ügyekben nincsenek otthon.

A 30 éves Szilvia egy önkormányzati cégnél dolgozik, szerinte a szavazók pártszimpátiája egyre inkább bebetonozódik:

Én újra a Fideszre szavazok, pedig tudom, hogy mennyi lopás történik. Zavar, de ha ez szóba kerül, igyekszem oda se figyelni. Akik Pécsen utálják a Fideszt, azok viszont arra nem figyelnek, hogy az ellenzéki városvezetés bénázik. Az ingadozók meg majd az alapján szavaznak, hogy lesz-e nyugdíjemelés, vagy visszakapják-e az adójukat. Ez ilyen egyszerű.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.