A látványos hitelpiaci átrendeződések és az elképesztő mértékű lakossági és vállalati tartalékolás éve volt 2020 – mutatják az MNB friss adatai. A koronavírus-válság ellenére a lakáshitelek, a babaváró hitelek és a hosszú lejáratú vállalati hitelek szépen teljesítettek jelentős állami segítség mellett, a fogyasztási hitelek és a rövid lejáratú vállalati hitelek viszont visszaestek, miközben a törlesztési moratórium gondoskodott róla, hogy még véletlenül se csökkenjen a banki tartozásunk. Az pedig párját ritkítja, ami tavaly a bankbetétek frontján történt – így áll össze a kép a banki hitel- és betéti piacon a Portfolio.hu elemzése szerint.
Bár a lakossági hiteligénylések és hitelkihelyezések érthető módon estek (közel 9 százalékkal a 2019-eshez képest), de a lakossági hitelállomány mégis nőtt, hiszen a moratóriumban a hitelesek nagyobb része benne maradt, ezért nem kellett törleszteniük. A koronavírus negatív hatásai ellenére több lakáshitelt (+1,9 százalék) és babaváró hitelt (+30,9 százalék) vett fel a lakosság, mint az előző évben. A személyi kölcsönök új felvétele a fogyasztás megtorpanásával együtt nagyot esett (-39,6 százalék) – írja a portál.
A vállalati hitelállomány is hasonló ütemben, 13 százalékkal bővült, de a moratórium torzítja a valós képet. „A tavasz során egymás után megjelenő állami hitelprogramok ellenére a moratórium nélkül az elmúlt kilenc hónapban visszaesett volna a vállalatok hitelállománya, miután a cégek jelentős részének romlottak az üzleti kilátásai és a hitelképessége.”
2020 egyúttal a tartalékolás éve volt mindkét oldalon: a lakosságnál az óvatossági megfontolások, a vállalatoknál pedig a viszonylagos forrásbőség ellenére elhalasztott beruházások okozhatták, hogy a háztartási betétállomány 18, a vállalati pedig 28,6 százalékkal bővült tavaly. Mindkettő rekordot jelent.
Aki elmélyedne a részletekben, a portál cikkében talál adalékokat.
