A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé – tudatta honlapján az intézmény.
A szűkszavú közlemény megemlíti, hogy a neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia élén. A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. A közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. Az Akadémia vezetői megbízatásuk lejárta után egyszer újraválaszthatók.
A közlemény nem tér ki arra sem, hogy a kormánybarátnak tartott neurobiológus Freund Tamás kihívója a Széchenyi-díjas nyelvész-pszichológus Pléh Csaba volt a választáson. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus június 3-án egyéb kötelezettségeire hivatkozva lépett vissza az elnökjelöltségtől.
Az elnökválasztást meglehetősen viharos időszak előzte meg az akadémián. Nagy visszhangot keltett az a Qubit által közzétett levél, amiben Freund Orbán Viktornak azt írta, „szerettünk volna megszabadulni” a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő kutatócsoportok és intézetek munkatársaitól, de „itt fognak maradni a nyakunkon”, és ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is „túl fognak élni”, és onnan „tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. Freund Tamás később cáfolta, hogy az akadémia elnökeként utcára tenne kormánykritikus kutatókat.
Szintén a Qubit írta meg, hogy közvetlenül a 24 órás online elnökválasztás előtt pedig 67 társadalom- és természettudós nyílt levélben tiltakozott az elnökjelölt nyilatkozatai ellen, Kertész János hálózatkutató, az akadémia rendes tagja pedig kemény beszédben érvelt Freund elnökké választása ellen a tisztújító közgyűlésen.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd