Belföld

Megszavazta a parlament a 2021-es költségvetést és az iskolaőrség bevezetését

Elfogadta Magyarország 2021-es központi költségvetését az Országgyűlés pénteken, a képviselők 133 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot.

Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában a jövő évi büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.

A 2021-es költségvetésben a kormány 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett. A törvény szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402,0 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint.

Hasonlóan az előző évekhez az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.

Már a választásra készül a kormány ezzel a költségvetéssel
A honvédségre szánt pénz közel 30 százalékkal nő jövőre, az önkormányzatokon tovább szorítja a prést a kormány, a nyugdíjasok pedig háromszor kapnak emelést.

A büdzsé egyik pillére az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, 2944 milliárd forint összegben. Az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó (54 milliárd forint) és a gépjárműadó teljes bevétele (87 milliárd forint) is.

Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj. Utóbbi jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forintról jövőre már 93 milliárd forint szerepel ezen a soron.

A költségvetés másik kiemelt pillére a gazdaságvédelmi alap, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet, 2600 milliárd forintot meghaladó összegben.

Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak.

Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani.

Az önkormányzatok tiltakoztak

Karácsony Gergely főpolgármester, valamint ellenzéki és független önkormányzati vezetők pénteken tiltakoztak az önkormányzatokat sújtó költségvetési elvonások ellen, egyben szorgalmazták a Magyar Önkormányzatok Szövetségének megerősítését pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Karácsony úgy fogalmazott: hamarosan szavaz az Országgyűlés egy olyan költségvetésről,

amelynek nyilvánvaló politikai célja, hogy tönkretegye a magyar önkormányzatiságot.

Ebben a helyzetben arra szólította fel az országgyűlési képviselőket, hogy „ne álljanak a sötét oldalra” és ne szavazzák meg ezt az önkormányzat- és Budapest-ellenes költségvetést.

A költségvetés megalapozása

Az Országgyűlés 133 igen, 62 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot.

Az előterjesztés révén mintegy negyven törvény változott, a módosítások érintik többek között a szerencsejáték szervezéséről szóló, az állami vagyonról rendelkező, a közbeszerzésekről szóló, illetve a helyi adókra vonatkozó jogszabályt.

A médiatörvény változtatásának eredményeként a hallás- és látássérültek szélesebb körben és akadálymentesebben élvezhetik az adásokat.

A kormány szándékai szerint a magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021. január 1-jétől elektronikusan is lehessen fizetni.

A kereskedelmi törvény változtatása az ital-nagykereskedelem piacát úgy módosítja, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeinek védelmében.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára korábban elmondta: a módosítások és pontosítások a büdzsé felelős és hatékony végrehajtását erősítik.

Szeptembertől jönnek az iskolaőrök

A képviselők 155 igen, 17 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére.

Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik – ismertette a vitában Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Ezt eddig közel 500 intézmény tette meg.

A jogszabály szerint az iskolaőr közfeladatot ellátó személynek minősül, és csak az iskola területén intézkedhet, tanítási időben. Az őrök biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot és bilincset. Fegyver nem lesz náluk.

Az őröknek a munkaviszonyuk létesítésétől számított legfeljebb kilencven napon belül sikeres iskolaőri vizsgát kell tenniük a törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből, a szabálysértésekkel kapcsolatos ismeretekből, valamint alapvető pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekből.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, valamint támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetőek lesznek az elkövetők, ha rendelkeznek a következmények felismeréséhez szükséges belátással.

Ha a bíróság egy fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mond ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelheti.

Jogerős ítélet esetén, ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést, a gyermek után járó családtámogatási ellátást egy évre szüneteltethetik.

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára. A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget.

A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett tizenharmadik havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak tizenharmadik havi ellátást más pénzbeni ellátásokban részesülők is, erről azonban kormányrendelet rendelkezik majd.

A plusz összegre az a nyugdíjas jogosult, aki a megelőző évben már legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az. Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg.

Az ellátásra, a kormányrendelet által érintettekkel együtt, 2 millió 560 ezer ember jogosult. Mellette a nyugdíjprémium intézménye is megmarad.

A nyugdíjas szövetkezetekre is kiterjesztették a Bérgarancia Alap rendelkezéseit

Az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket segítve módosította a Bérgarancia Alapról szóló törvényt. A képviselők 152 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat kormánypárti képviselők javaslatára.

A módosítás értelmében lehetővé vált, hogy a bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek megelőlegezhető legyen a közérdekű nyugdíjas szövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díj törvény által meghatározott összege.

Betilthatóvá vált számos egyszer használatos műanyag termék

Az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyag terméket. A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal fogadták el a kabinet erről szóló javaslatát.

A kormány a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben.

A Ház emellett létrehozta a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát, amelyeknek a termékdíját kilogrammonként 500 forintban határozta meg, szemben a hagyományos műanyag hordtasakok 1900 forintos termékdíjával. Megalkották a könnyű, valamint a nagyon könnyű műanyag hordtasakok fogalmait is, előbbiek falvastagsága 50 mikronnál, utóbbiaké pedig 15 mikronnál kevesebb.

Változik az olimpikonok özvegyének életjáradéka

Az olimpiai érmes után járó özvegyi járadék teljes összegét megkaphatja a kiskorú gyermeket nevelő özvegy – döntött egyhangúlag, 195 igen szavazattal a Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére.

Tízről öt évre csökken a jogosultsághoz szükséges együttélés időtartama. Eddig az özvegynek a járadék 50 százaléka járt, mostantól azonban a gyermekek nagykorúvá válásáig a 100 százaléka.

A törvényi változtatás parlamenti vitájában az egyik előterjesztő, Simicskó István (KDNP) elmondta: azért kezdeményezték a törvénymódosítást, mert a kiváló sportoló és remek családapa Benedek Tibor tragikus halála rávilágított a sporttörvényben mutatkozó azon jogszabályi hiányosságra, amit orvosolni kell emberségből, szurkolói magatartásból fakadóan és jogalkotói felelősségtől vezérelve. A változtatás a kihirdetés utáni napon lép hatályba.

Hiába tüntettek a Kossuth téren a Színház- és Filmművészeti Egyetemért
Ma szavaznak Semjén Zsolt javaslatáról, az egyetem elveszítheti önállóságát.

Inflációkövető lesz az útdíj

Inflációkövető lesz a jövőben az útdíj Magyarországon, az erről szóló törvénymódosítást 133 igen, 26 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament a kormány javaslatára.

Az egyes közlekedési törvények elfogadott változásai között szerepel az is, hogy a közutak és azok vagyonelemei annak kezelésébe és tulajdonába kerülnek, aki számára a közfeladat indokolja ezt.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felhatalmazást kap a gépjármű-nyilvántartás adataihoz történő hozzáféréshez, így már az értékesítéskor meg lehet győződni arról, hogy a megfelelő kategóriájú jogosultság kerül a járműre.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosításával egymillióról ötmillió forintra emelkedik a közigazgatási bírság összege.

A katasztrófavédelem a paksi bővítés tűzvédelmi szakhatóságává vált

A parlament tűzvédelmi szakhatóságként jelölte ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát a nukleáris létesítmények építésével, bontásával és használatbevételével összefüggésben.

A képviselők 154 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

Pontosították a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt

Az Országgyűlés pontosította a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, miután a Ház 156 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadta kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

A változtatások elsősorban azt szabályozzák, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján miként kerülhetnek állami vagy önkormányzati tulajdonba a vízi közműnek minősített infrastruktúrák.

Meghosszabbíthatóvá váltak a koronavírus-járvány miatt csúszó naperőmű-támogatások

A parlament felhatalmazta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy meghosszabbítsa a naperőművek telepítésére adott támogatások határidejét, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti készlethiány jelentősen megnehezítette ezen beruházások kivitelezését.

A Ház 162 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

A kabinet korábbi tájékoztatása alapján 210 darab projekt összesen 145 megawatt naperőművi kapacitásának megvalósítása került veszélybe a járvány miatt.

Kedvezményes áfával épülhetnek lakások a rozsdaövezetekben

Az Országgyűlés több törvényt is módosított annak érdekében, hogy a jövőben új lakások épülhessenek a városok rozsdaövezeteiben.

A képviselők 135 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások a rozsdaövezetekben.

A parlament döntése alapján a kormány jelölheti ki az úgynevezett rozsdaövezeti akcióterületeket, amelyeken a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Lehetővé tették nemzeti emlékpontok kijelölését

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kultúráért felelős miniszter nemzeti emlékpontokat jelöljön ki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára.

A képviselők 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását a kormány kezdeményezésére.

A Ház döntése alapján nemzeti emlékponttá nyilvánítható a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő személlyel összefüggő helyszín. Épített környezet vagy természeti helyszín is lehet nemzeti emlékpont, ha ott a nemzet emlékezetére méltó esemény történt.

Elfogadták az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex átültetését szolgáló szabályozását

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex magyarországi átültetéséhez szükséges törvényi szabályozást fogadott el az Országgyűlés. Az elektronikus hírközlési törvényt érintő változtatásokat 176 igen, öt nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A 113 oldalas törvénymódosítás a kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza. A kódex rendelkezéseit 2020. december 21-től kell alkalmaznia a tagállamoknak. A módosítások érintik a végfelhasználói jogokat, a hozzáférési szabályokat a szolgáltatók közötti verseny erősítése, valamint a beruházás-ösztönzést a nagyon nagy kapacitású hálózatok megszakítás nélküli kiépítése érdekében.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János

Ajánlott videó

Olvasói sztorik