A Magyar Hírlapnak Volner János független képviselő hosszan beszél arról, egykori pártja miként indult el a lejtőn. Szerinte minden azzal kezdődött, amikor Vona Gábor meghirdette a néppártosodást. Ez először tartalmi kiüresedéshez, majd a közeledéshez a balliberálisokhoz vezetett, a szimpatizánsaik kezdtek elpártolni, miközben felbukkantak
a párt körül olyan emberek, akiknek a nemzeti oldalhoz nem sok közük volt.
Alelnökként még ő is hiába kérte az értelmiségi tábor listáját, számára a 2014-2018 közti időszak már az „ellenkormányzásról” szólt. Azt mondja, mindig lojális volt Vona Gáborhoz, de próbálta bizonyos elképzeléseit visszanyesegetni. Ellenkormányzása sikereként értékeli,
hogy a 2018-as választások előtt nem történt meg a Jobbik összeborulása a balliberális erőkkel. (…) A párton belüli, a nemzeti politizálás megmaradását célzó ellenkormányzás erőteljes volt, a kongresszusokon például több szavazatot kaptam, mint a pártelnök. A háttérben azonban már elkezdődött az állomány lecserélése azokra, akik választmányi küldöttként Vona Gábor és a baloldali fordulat pártján álltak. Ezt első körben még meg tudtuk akadályozni.
Nem volt gusztusa
Vona lemondása után azért nem szállt harcba az elnökségért, mert „a Jobbik akkor már annyira rothadt erkölcsi és politikai értelemben egyaránt, hogy egyszerűen nem volt hozzá” gusztusa. Úgy vélte, inkább lesz második ember, aki ha kell, gondolkodik az első helyett. Amikor Sneider Tamás lett az elnök, optimista volt, azt hitte, van még visszaút a nemzeti politizálás felé.
Egy skinheadvezérről nehéz lett volna feltételezni, hogy vele teljesedik be a Jobbik balliberális fordulata.
Ezt még akkor is tagadták, amikor 2018. október 5-én borított, a választókerületi elnököknek megírta, a Jobbik kapcsolatban áll négy, Soros Györgyhöz köthető emberrel. Őt aznap ezért „kivégezték”, de decemberre, a túlóratörvény elleni tiltakozáson mindenkinek egyértelmű volt a teljes összeborulás. A legutóbbi parlamenti választás óta eltűnt a Jobbik értelmiségi holdudvara, a szervezett tagság már csak legenda, az alapszervezetek többsége széthullott, Jakab Péter elnökségét pedig azzal magyarázza, hogy a
harmad- és negyedkategóriás csapatból kellett valakit a párt élére állítani.
Ők követhetik Mirkóczkit
Szerinte az összefogás miatt egy ellenzéki közleményből már nem derül ki, ki írta, momentumos, jobbikos, DK-s, érdemi különbség nincs. A Jobbik politikai brandként tönkrement. Mirkóczki Ádám is azért lépett ki a pártból, mert Eger polgármestereként nem akarta, hogy ez őt is roncsolja. Ha tippelnie kellene a következő kilépőre, Budai Lórántra, Jászberény polgármesterére vagy Janiczak Dávidra, Ózd polgármesterére voksolna.
Szerinte a Jobbikot már csak a zsákmányszerzés mozgatja, ami ebben a parlamenti ciklusban még életben tartja a pártot, de a
nemzet szolgálata már csak lózung. A politikában tartósan működni azonban így nem lehet.
Sajnálatosnak tartja, hogy a kormánynak nincs egy tisztességes, a nemzet ügyei iránt elkötelezett jobboldali ellenzéke. Volner János a 2022-es választásról azt mondja, rengetegen keresték, hogy alapítson olyan új pártot, amilyennek a Jobbiknak kellene lennie, ha kitart alapértékei mellett. Ez még a jövő titka.
Kihívás: Orbánt jobboldalról előzni
Szerinte erre azért van igény, mert sokan nem fogadják el sem a baloldal Orbán-fóbiáját, sem a Fidesz hatalmi arroganciáját, most viszont a
Jobbik gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál, tartalom nélkül szidalmazzák a kormányt. A választók azonban nem erre kíváncsiak. Nem elég Orbán Viktort szidalmazni, meg kell fogalmazni olyan narratívát, hogy mit szeretnének az országgal kezdeni.
Hosszú távon gondolkodik. Az elmúlt másfél éve azzal telt, hogy hozzálátott a szellemi holdudvar megszervezéséhez, már 150 olyan értelmiségit gyűjtött maga köré, akikkel ez megvalósítható. Szerinte az országnak az biztos jót tenne, ha lenne a nemzeti ügyek iránt elkötelezett.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
