Eddig sem volt titok, hogy a kormányzati kommunikáció stratégiai lépéseiről nem egy előre lefektetett kormányprogram alapján döntenek, hanem a rövidtávú érdekek diktálnak. Azt viszont csak a beavatottak tudhatták, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jóformán 2-3 naponta szondáztatja a közvéleményt különböző felmérésekkel, hogy kitalálják, mivel érdemes előrukkolnia a kormánynak.
Egy a 24.hu birtokába került dokumentum szerint a Rogán Antal irányítása alatt álló kabinetiroda a megalakulása, vagyis a 2015 novembere utáni két és fél év alatt (tehát a 2018-as kormányalakításig) közel 400 közvélemény-kutatást készíttetett. A mérések többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva rendelték meg. Az adatokból az látszik, hogy Rogánék egy havonta ismétlődő rutineljárást alakítottak ki: minden hónapban nyolc telefonos lekérdezést csináltattak 500 fős mintán, de ezeken felül további három-hat 1000 fős kutatásra is igényt tartottak. A legforgalmasabb időszak a kabinetiroda indulása körüli volt: 2015 utolsó két hónapjában (közvetlenül a szeptemberben tetőző menekültválság utáni hetekben, hónapokban) 55 különféle közvélemény-kutatást készíttettek.
A fenti adatokat maga a Miniszterelnöki Kabinetiroda állította össze, persze nem önszántából, a Fővárosi Törvényszék számára. A minisztériumot a Demokratikus Koalíció perelte be egy évvel ezelőtt, miután George Birnbaum egy svájci újságnak adott interjúban azt állította: korábbi üzlettársával, a 2017 nyarán elhunyt politikai tanácsadóval, Arthur Finkelsteinnel közösen ő alkotta meg a széles körben használt tökéletes ellenségképet a Fidesz számára. A lap forrásai szerint telefonos közvélemény-kutatással mérték fel, Soros György megfelelő alany-e ahhoz, hogy fel lehessen építeni ellene egy negatív kampányt. Bár ezt Birnbaum konkrétan nem erősítette meg, azt elmondta, hogy Orbán Viktor feltétlenül megbízott Finkelsteinben, ezért nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy Soros legyen az ellenség. Az eredmény közismert.
Finkenstein már az 1970-es években befolyásos háttérembernek számított az amerikai Republikánus Pártban. Már Richard Nixonnak is azt tanácsolta: olyan témákat hozzon fel a kampányában, amelyektől félnek az emberek, és amelyeket rá lehet kenni a baloldalra. A 2000-es években Birnbaummal együtt európai politikusok kampányaiba is bekapcsolódtak, Orbánhoz és a Fideszhez Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével jutottak el. Tanácsadóként a Gyurcsány-kormány idején segítették a Fidesz stábját, és annyira összebarátkoztak, hogy Finkenstein és Habony Árpád közös céget is alapított. Birnbaum szerint hivatalosan a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány kötött velük szerződést.
A bírósági eljárást a 24.hu által egy éve ismertetett interjú nyomán Arató Gergely, a DK politikusa és a Czeglédy Ügyvédi Iroda kezdeményezte, mert hiába kérték a kabinetirodától, hogy adja ki a Stop Soros! kampányt alátámasztó kutatásokat és a kapcsolódó számlákat.
Megpróbáljuk jobban megérteni és bemutatni azt, hogy hogyan működik a Fidesz hazugsággyára, és mivel úgy látjuk, az ügyészségnek gondot okoz a tények és a jogszabályok értelmezése, egyben a benyújtott feljelenésünket is szeretnénk további adatokkal alátámasztani
– magyarázta Arató 2019 januárjában, hogy miért igyekeznek megszerezni a közvélemény-kutatásokat. A kormány azonban tagadta, hogy születtek ilyenek Soros Györggyel kapcsolatban. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára például az akkoriban a csapból is folyó érvelést használva kijelentette, a kabinetnek nem volt szüksége arra, hogy külön kutatásokat végeztessen, mivel Soros György tervei nyilvánosak, az ellenzék pedig ezeket a terveket akarja megvalósítani.
A 24.hu információja szerint a kabinetiroda a perben is sokáig tartotta magát Dömötör érveihez, de az utóbbi hetekben megváltozott a helyzet.
Azzal védekeznek, hogy 2015 novembere és 2018 májusa között a kabinetiroda vállalkozási keretszerződései terhére több száz közvélemény-kutatás, gyorsjelentés és kormányzati kommunikációs stratégiát megalapozó összefoglaló keletkezett. A nyilvántartási rendszer – állításuk szerint – nem teszi lehetővé, hogy az összegében több ezer oldalnyi anyagban visszakeressék, tartalmaztak-e Sorosra vonatkozó kérdést. Megtagadták a költségadatok kiadását is, mondván, ha nem tudják, melyik kutatás foglalkozott Sorossal, akkor azt sem tudhatják megmondani, mennyi pénzt fordítottak a felmérések elvégzésére.
A kabinetiroda, annak ellenére, hogy a bíróságon tételesen felsorolta a két és fél év alatt elvégzett kutatásokat, nem tér ki az azokban szereplő a témakörökre, és a kutatásokat készítő céget vagy cégeket sem nevezi meg.
A Birnbaum által is említett Századvég honlapján ugyanakkor bőven találni olyan, Sorossal foglalkozó kutatási összefoglalókat, amelyeket nem a kormánykommunikációt irányító kabinetiroda munkatársainak, hanem a nyilvánosságnak szántak. Ezek ugyanúgy CATI, azaz telefonos lekérdezéses módszerrel, és pont akkora, 1000 fős mintán készültek, mint a propagandáért felelős minisztérium kimutatásaiban szereplő kutatások egy része.
Az intézet egy 2017. januári publikációjában például arra vállalkozott, hogy „elemezze” a Soros-jelenséget.
Soros György és az általa támogatott, életre hívott politikai szervezetek évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak az európai és a hazai közéletben. A Századvég Alapítvány decemberi közvélemény-kutatásának tanúsága szerint azonban az amerikai milliárdos kifejezetten népszerűtlen Magyarországon, ahogy a szervezetei által képviselt aktivista, beavatkozó politika is. A felmérés alapján a magyarok elutasítják az úgynevezett „soft-power” politika gyakorlatát
– írták a felmérés összefoglalójában, majd egy hónap múlva folytatták a sorosozást egy újabb lekérdezéssel, amelyben azt firtatták, a magyar lakosság mennyire bízik a „külföldi pénzekből finanszírozott civil szervezetekben”. A Századvég kimutatta, hogy a jobboldali beállítottságú emberek körében roppant negatív a megítélésük, ellenben a baloldaliak közel kétharmada továbbra is nagyon bízik bennük.
A téma ezzel sem fújt ki. 2017 áprilisában egy újabb 1000 fős lekérdezésből ismét a kormánykommunikációhoz illeszkedő konklúziót sikerült levonni: a magyarok döntő többsége rossz véleménnyel van a milliárdos üzletemberről, károsnak tartja Soros magyarországi szervezeteinek tevékenységét.
A magyar származású üzletembert ábrázoló plakátok egyébként 2017 nyarán jelentek meg az utcákon rajtuk „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”, illetve „Stop Soros!” felirattal, azt állítva, hogy a milliárdos emberek milliót telepítené be Európába Afrikából és a Közel-Keletről. De Soros még a tavalyi EP-választás előtti kormányplakátokon is megjelent Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke társaságában.
Kiemelt kép: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
