Továbbra sem tudni, honnan származott a csütörtökön Budapestet elérő trágyaszag. Eleinte sokan Zsámbékra tippeltek, ám Horváth László polgármester cáfolta, hogy a városban trágyáztak volna. Horváth a gyermelyi gyárra gyanakodott, ám ez is csak feltételezés, ahogyan a zsámbéki mondás is az volt.
Balszerencsés körülmények
Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa szerint a szélirány alapján mindenesetre megállapítható, hogy a bűz nyugati, északnyugati irányból érkezett.
Csütörtökön balszerencsés időjárási helyzet alakult ki, ez kedvezett a szag terjedésének
– mondta a 24.hu-nak.
Molnár szerint aznap nyugati, északnyugati mérsékelt áramlás volt jellemző, ez 20-30 kilométer per órás szelet jelent. Ehhez, a korábbi napokkal ellentétben, nyaranta ritkaságnak számító enyhe függőleges feláramlás társult.
A meteorológus úgy véli, a szél iránya és erőssége, illetve a gomolyfelhő-képződés hiánya ideális helyzetet teremtett ahhoz, hogy a kellemetlen szag a főváros felé áramoljon: a szélcsend csökkentette volna a bűz terjedését, az erősebb áramlás viszont vagy elkeverte, vagy vékonyabb sávba terelte volna a szagot, míg az erősebb függőleges feláramlás magasabbra szállította volna azt.
Jó hír a budapestieknek, hogy az elkövetkező időszakban hasonló időjárási körülmények nem fognak kialakulni, hiszen a délnyugati, nyugati szél lesz a jellemző.
Honnan származhatott?
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem foglalkozik az üggyel, lakossági bejelentés nem érkezett hozzájuk, nem is tartozik a hatáskörükbe a téma.
A csütörtöki szélirány alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a forrást Budapesttől nyugatra, északnyugatra kell keresni. Zsámbéki olvasónk szerint a település környékén két szereplő is van, amelyik nyaranként kellemetlenséget szokott okozni a helyieknek az üzemeléssel járó szagokkal:
Előbbiben a nyár második felében (azaz az évnek e szakában) szokták az év közben összegyűjtött baromfitrágyát kiszórni, az utóbbi telep szellőztetésének bűze viszont gyakorlatilag bármikor, téltől nyárig képes bosszúságot kiváltani a Zsámbéki-medencében. Olvasónk szerint ugyanakkor a töki telep szaga, bár erős, nem keverhető össze a trágya bűzével, a szellőztetést ráadásul rendszeresen reggel végzik.
Megkeresésünkre a Gyermelyi Zrt. megerősítette, hogy a trágyázást augusztusban, szeptemberben szokták elvégezni. A vállalat jelenleg a Szomor melletti Somodorpusztán, kis területen folytat trágyázást a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a trágyát azonnal be is dolgozzák a földbe.
Szinte kizárható, hogy a Budapesttől minimum 40 kilométerre lévő, kis területen kiszórt, majd azonnal beszántott trágya okozott a fővárosban problémát
– áll a cég válaszában.
A töki telephez csak telefonos kapcsolatot találtunk, cikkünk megjelenéséig nem tudtuk elérni a vállalatot
Kérdéseinkkel az Agrárminisztériumot is megkerestük, a minisztérium szerint a trágyázást a 2007. évi CXXIX törvény, illetve a 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szabályozza. Utóbbi többek közt azt írja elő, hogy
- a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát,
- a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni,
- a trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen kell kijuttatni.
Ami Zsámbék környékét illeti, az észlelésről vegyesek az információk. Olvasóink egyike nem érezte a szagot, de Perbálon, Tökön, Zsámbékon, Pátyon és Budakeszin is többen panaszkodtak a bűzre. Az időjárási viszonyokból arra lehet következtetni, hogy a forrás az érintett településektől is nyugatabbra, északnyugatabbra fekszik, de elképzelhető, hogy a környéken több területen is trágyáztak. A cikk megjelenésekor kollégáink Úny és Máriahalom között több helyen is trágyázásra utaló nyomokat találtak.
Nem kéne, hogy így legyen
Somogyi Zoltán szociológus-vállalkozó a 24.hu-nak elmondta, évtizedek óta elérhető az a technológia, mellyel megszüntethetőek a kényelmetlen szagok, akár állandó (például szennyvízből származó), akár átmeneti (így trágyázásból eredeztethető) bűzről van szó. A szagok zárt és nyílt térben egyaránt felszámolhatóak, Magyarországon a BIOTHYS végez ilyen jellegű szagtalanítást.
A bűz megszüntetésére több módszer is van, így géltábla, folyadék vagy granulátum alkalmazása.
Somogyi Zoltán állítja, hogy Nyugat-Európában bevett dolog a városok szagmentesítése, de Magyarországon is több helyen alkalmazzák a módszert. A belvárosban például az utcák takarításakor a tisztítószerbe keverik a szükséges anyagot, de a piacok és a vízművek működése is elviselhetetlen bűzzel járna a géltáblák és egyéb szagtalanítók nélkül.
Napjainkban tehát már megoldható, hogy trágyázás esetén megkíméljék a környék lakóit a kellemetlen bűzöktől. Ehhez persze az kell, hogy a trágyázást végző gondoskodjon a szagok elnyomásáról.
Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI
