A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
„Ingatlanhasznosítás” címén 1,9 milliárdért megszereztek például egy 15,5 hektáros szántóföldet Paks határában olyan átlagáron, amit közművesített ipari területekért szokás fizetni, de az igazán érdekes beszerzést 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon hozták tető alá.
Szekszárdon két évtizede még 1300-1400 ember dolgozott a Tolna-Húsnál, a vállalat volt a város legnagyobb munkaadója. Az üzemet az 1990-es évek végén privatizálták, a német tulajdonos azonban hamarosan lelépett a bérek kifizetése nélkül, a következő, magyar tulajdonos pedig börtönbe került. Az üzem végül a kapuvári húsipari vállalattal együtt ment végleg csődbe. Az üzemre lakat került, a használaton kívüli épületek leamortizálódtak, az udvart benőtte a gaz.
Az üzem több mint egy évtizeden keresztül a M-Ingatlan Amida Kft. birtokában volt, de a cég nem tudott sokat kezdeni vele, ugyanis az ingatlan egy másfél milliárdos jelzáloggal és annak járulékaival volt megterhelve. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adott „élelmiszeripari bankgarancia program” keretében a kapuváriaknak működési támogatást, amit aztán már nem volt képes törleszteni cég. A tartozást végül a szekszárdi ingatlanra írták rá.
A fizetésképtelen M-Ingatlan felszámolás alá került, az ingatlanát pedig az eljárás keretében árverésre bocsátották. A kikiáltási árat az adósságok miatt 1,6 milliárd forintban határozták meg, jóllehet a lepusztult ingatlanok a cég mérlegében ennek a töredékén, 250-260 milliós értéken szerepeltek. Az elektronikus értékesítési rendszeren fellelhető árverési adatlap szerint ezen az áron nem is akadt egyetlen érdeklődő sem, ezért 2017. július 3-án úgy zárták le a licitet, hogy az eljárás semmilyen bevételt sem hozott.
Mindezek ellenére 2017. augusztus 21-én, tehát kevesebb, mint két hónappal a sikertelen árverést követően már a tulajdoni lapra is rávezették, hogy adásvétel útján a Cseppkő Faktor Zrt. birtokába került az egykori húsüzem.
Cseppkő Faktor Zrt.-ről annyit érdemes tudni, hogy a vásárlás előtt néhány héttel hozták létre, tulajdonosi céghálójában pedig ott van a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori főszereplője, Fajszi Lajos, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselője. De még érdekesebb, hogy ott van a Tolna megyei közgyűlés fideszes alelnöke is. Kapitány Zsolt írta alá például a részvénytársaságnak azt a közgyűlési jegyzőkönyvét, amelyben a tulajdonosok elfogadták a 2017-es pénzügyi jelentést.
Éppen a Kapitány Zsolt által szignált nyilvános mérlegadatokból lehet következtetni arra, hogy a Cseppkő Faktornak kevesebb, mint 400 millió forint elég volt ahhoz, hogy megszerezze az egykori húsüzemet. A friss alapítású cég beszámolójában nincs nyoma milliárdos vásárlásnak: az viszont jól látszik, hogy egy 330 milliós beruházási hitelt vettek fel, amelyet a paksiak tulajdonszerzéséig átmenetileg be is jegyeztek az előző, MFB-s tehertől menetsített ingatlan tulajdoni lapjára.
A vásárlás után nem kellett sokat várniuk, hogy megjöjjön a paksiak fantasztikus ajánlata. A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot, tehát az árverési irányárnál is többet adott a szekszárdi cégnek az ingatlanért.
A 24.hu megkereste Kapitány Zsoltot, aki azt mondta:
Az volt az elképzelés, hogy a területen egy nagy zöldség-nagykereskedést nyit a cég, de aztán másképp alakult a helyzet.
A fideszes politikus arra viszont már nem volt hajlandó válaszolni, hogy a Cseppkő Faktor mennyiért jutott hozzá az ingatlanhoz, és hogy, hogyan került a paksiak érdeklődési körébe a szekszárdi terület.
Hadházy Ákos, szekszárdi országgyűlési képviselő szerint a Paksi Ipari Park cinikusan viselkedik, amikor azt állítja, hogy ingatlanfejlesztési célra költötték a forrásaikat:
Ezeket az elképesztő összegeket az sem magyarázhatná, ha a tervezett atomerőmű ürügyén „vásárolgatnának”, hiszen ha ezekre a területekre tényleg szüksége lenne az államnak, akkor megoldhatná kisajátítással is.
Hadházy Ákos kijelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz az ügyben.
