Belföld
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Kastélyprogram: az 57 milliárdos keret negyede elfogyott, de egy felújítás sincs kész a 39-ből

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 12. 03. 06:05

Miközben évek óta csigalassúsággal halad a Nemzeti Kastély- és Várprogram, a Fidesz politikusai az április országgyűlési választások előtt egymás után haknizták végig a felújításra váró műemlékek alapkőletételét, noha sok esetben még kivitelező sem volt a munkákra. A program forrásai az évek során 33 milliárd forintról 57,5 milliárdra emelkedtek, ennek ellenére egyetlen felújítás sincs kész a 39-ből. Közben a pénz negyedét, több mint 14 milliárd forintot már elköltöttek. A beruházások körül pedig feltűntek Mészáros Lőrinc gyerekei, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársai is.

Bár 2015-ben még azt jelentette be a Fidesz-KDNP kormány, hogy összesen 33 milliárd forintból újulhat meg számos magyar kastély és vár, mára 57,5 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Kastély- és Várprogram költségvetése. A keretösszegből a tervek szerint országszerte 20 kastélyt és 19 várat – összesen 39 műemléket – restaurálnak, így a „legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg”. Az elmúlt években lassan őröltek a bürokrácia malmai, ám annál gyorsabban emelkedett a program költségvetése, amelyből több mint 40 milliárd forint forrást az Európai Unió biztosít, körülbelül 17 milliárd forint pedig a hazai központi költségvetésből áll rendelkezésre. Egy-egy várra, és kastélyra másfél milliárd forintot lehet fordítani brüsszeli pénzből, a többlet kiadásokat hazai forrásból kell finanszírozni. A költségeknek később még jelentősége lesz.

Ugyanakkor az már most látszik, hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Edelényben egy korábbi uniós program forrásaiból már végeztek a munkálatokkal. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Noha a programot bonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. honlapján elérhető információk alapján három műemlék – Edelény, Sirok, és Ozora – esetében már megvalósult a rekonstrukció, ez csalóka, ugyanis ezeknek a felújítását egy korábbi uniós program keretében végezték, tehát nem részei az 57,5 milliárdos keretösszegnek.

Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség felügyelete alatt működő társaság weboldaláról az is kiderül, hogy 7 kastély és vár helyszínén elkezdték már a felújításokat. Ám ezek restaurálására egytől egyig 2018-ban – csupán néhány hónapja – kötöttek szerződést a kivitelezőkkel közbeszerzési eljárások keretében. Idén tehát – mondhatni – felpörgött a Nemzeti Kastély- és Várprogram. Feltehetően nem véletlenül.

Figyelemre méltó ugyanis, hogy többször is előfordult, hogy az április országgyűlési választások előtt akkor jelentették be a restaurálásokat, és tették le az egyébként létező épületekhez az alapkövet, amikor még nem volt meg a munkát elvégző kivitelező.

Ilyen volt például a tatai Eszterházy-kastély, amelynek alapkövét márciusban tették le. Akkor a Hír Televíziónak Virág Zsolt, a Nemzeti kastély- és Várprogram miniszteri biztosa azt mondta:

Nagyjából két-három héten belül mindenképpen elkezdődik a kivitelezés. (…) az eljárás a vége felé közelít.

Ám a miniszteri biztos tévedett. A közbeszerzési értesítő tanúsága szerint ugyanis három hónap telt el az alapkőletétel után mire egyáltalán szerződést kötöttek a kivitelezővel, egy három cégből álló konzorcium csaknem 1,6 milliárd forintért vállalta a munkát. A végösszeg viszont a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a 2,3 milliárd forint lesz a kiegészítő költségeket is beleszámítva.

Szintén márciusban tették le az alapkövet a Majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteségnél, ahol a választásokra készülő Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is „áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól”. Ez esetben csakúgy nem volt még kivitelező, mint a tatai felújítás esetében. A munkát csak négy hónappal később nyerte el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelő gyerekeinek érdekeltségében álló cég, méghozzá konzorciumban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa cégével. Bár a közbeszerzés összege 2 milliárd forint, minden egyéb költséget összeadva 2,8 milliárd forint lesz a végösszeg.

Fotó: Marjai János / 24.hu
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégébe úgy ömlik a közpénz, mintha az apjuké lenne
Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc cége is beállt a közpénzzuhany alá.

Ezen felül:

  • a dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány, a közbeszerzési eljárást ennél majd 1 milliárd forinttal kevesebbért nyerte el egy olyan cég, amelynek a főtevékenysége ingatlankereskedelem.
  • A bajnai Sándor-Metternich-kastélyra 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre, amit egy főtevékenységben lakóingatlan építésével foglalkozó, egyébként sportpályaépítő cég végez.
  • 2,9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra.
  • A sümegi püspöki palota több mint 1,8 milliárd forintba kerül majd.
  • A nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1,6 milliárd forintba kerül majd.

Az összegeket összeadva, majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg. 

De az is érdekes, hogy bár a kormány 2017 és 2020 közt megvalósuló programként emlegeti, valójában 2015-ben indult a Nemzeti Kastély- és Várprogram, s három év elteltével is rengeteg a kérdőjel a projekt körül. És nem csupán azért, mert 2020 december 31-ig az összes rekonstrukcióval végezni kell, hanem azért is, mert a Virág Zsolt miniszteri biztos már 2017 nyarán arról beszélt az állami hírügynökségnek, hogy remekül halad a program.

Virág több mint egy évvel a felsorolt kivitelezőkkel megkötött szerződések aláírása előtt már arról nyilatkozott, hogy az első hét épület – a tatai Esterházy-kastély, a majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély és a füzérradványi Károlyi-kastély – esetében a generálkivitelezési közbeszerzés folyamatban van, az építkezések hamarosan megkezdődnek.

A program tisztázatlan kérdései és a lassan haladó beruházások miatt a Miniszterelnökséghez fordultunk közérdekű adatigényléssel. A tárcánál elsősorban a költségek alakulásáról érdeklődtünk, illetve arról, hogy az eddigi ütem alapján szerintük tartható-e, hogy a felújítások elkészülnek 2020 végéig.

Kiderült, hogy mindeddig több mint 14 milliárd forintot költöttek el az 57,5 milliárdos keretből, miközben a 39 kastély és vár közül mindössze 7 műemlék felújítása indult el, 32 esetében pedig egy kapavágás sem történt.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Az egri vár szintén a felújítandó műemlékek listáján van. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint:

  • 9,799,464,552 forintot költöttek várak és kastélyok rekonstrukciójára (ez a közbeszerzési értesítő alapján közel 16 milliárd lesz az eddigi 7 műemlék esetében).
  • 228,752,600 forintért rendeltek tanulmányokat.
  • 455,736,301 forintot fizettek ki humánerőforrásra.
  • 3,545,327,210 forintot fordítottak egyéb kiadásokra.

Tehát az összeg negyedét elköltötték úgy, hogy a fennmaradó összegből további 32 épületet kell rekonstruálni. Ugyanakkor a tárca válasza szerint nincs ok az aggodalomra, szerintük a projektek előkészítése folyamatos és és azok megvalósítása egymástól eltérő ütemben zajlik. Habár azt írták, hogy folyamatosan indulnak el közbeszerzések, és kivitelezések, utoljára négy hónappal ezelőtt júliusban kötöttek kivitelezési szerződést.

A 24.hu értesülései szerint egyébként nem csupán az országgyűlési választások miatt pörgették fel idén a felújításokat, s kezdtek el egyszerre 7 épületet rekonstruálni, hanem azért is, mert az Európai Unió is ellenőrzést tartott, illetve tart majd a program kapcsán. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban azt közölte:

Mind a támogatási konstrukciót kezelő Irányító Hatóság, mint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság történtek és történnek majd ellenőrzések.

De – mint állítják – eddig az ellenőrzések nem állapítottak meg szabálytalanságot.

Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy 39 műemlék felújítása elkészül-e időre, és hogy azt sikerül-e megvalósítani az immár 57,5 milliárd forintra emelt keretösszegből úgy, hogy már az összeg negyedét elköltötték. De az is kérdés, hogy egy-egy kastély és vár esetében az előrejelzett akár 50-60 ezer fős látogatottság mennyire reális cél, ugyanis a beruházások finanszírozásáért cserébe jelentős látogatószámot, és folyamatos bevételt vállalt Magyarország. Ha utóbbit nem teljesítjük, legrosszabb esetben a támogatás visszafizetését is kérheti az EU.

Kiemelt kép: Az edelényi kastély a kevés már restaurált műemlékek egyike, ám ezt egy korábbi uniós programból finanszírozták. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

GelÈnes, 2009. febru·r 5.
A gelÈnesi FlÛrika JÛzsef f·skamr·jukban felv·gja a NyÌrerdı Zrt. v·mosatyai telephelyÈrıl kapott f·t. A NyÌrerdı Zrt. 6000 kˆbmÈter t¸zelıt k¸lˆnÌt el szoci·lis cÈlra. GelÈnesen tÌz csal·d kapott 34 kˆbmÈter f·t, a havonta kiutalt 6-8000 forint lak·sfenntart·si t·mogat·s helyett. Ezen a tÈlen 16 ember halt meg kih˚lÈs miatt Szabolcs-Szatm·r-Bereg megyÈben.
MTI FotÛ: Bal·zs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.