A területek a következők voltak: gazdaságélénkítés, infrastruktúra-fejlesztés, oktatás, egészségügy, honvédelem, szociális ellátások (nyugdíj, családi ellátások, segélyek), innováció, kultúra, sport, klímaváltozás, környezetvédelem, energia, digitalizáció, külföldi segélyezés, menekültügy, vidékfejlesztés, közterhek csökkentése, határon túli magyarok, roma felzárkóztatás, közszolgáltatások javítása, korrupció elleni küzdelem.
Egyes területek akár nullát is kaphattak, de összegüknek ezernek kellett lennie, hogy összevethetők legyenek a kapott számok. Fontos megjegyezni, hogy ez nem az összes terület, amit egy költségvetésnek le kell fednie, kezdeményezésünk csupán az ezek közötti súlyozást szolgálja.
A 24.hu a következő pártokat kereste meg kezdeményezésével:
- Fidesz
- MSZP-Párbeszéd
- Jobbik
- LMP
- DK
- Együtt
- Momentum
- MOMA
- Kétfarkú Kutya Párt
Akik tartózkodtak
A Fidesz többszöri megkeresésünkre sem méltatott minket válaszra, ahogy a Bokros Lajos által alapított MOMA sem.
A Jobbik reagált levelünkre, de Vona Gábor pártja szerint nem lehet adekvát módon egy-egy számmal kifejezni a területek fontosságát, mert a ma rögzítésre kerülő számokat lehet, hogy már holnap módosítani kell ahhoz, hogy az ország fejlődő pályára álljon és ott is maradjon.
Az első lépés a gazdaság motorjának a beindításával és a korrupció felszámolásával az, hogy az 1000 képzeletbeli költségvetési forintot meg kell sokszorozni, hogy minden területre jusson elegendő forrás. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol a problémák megoldásához nem elsősorban pénz kell, hanem politikai akarat, vagyis a költségvetési ráfordítás mértéke nem tükrözi ebben az esetben az adott kérdéskör súlyát
– ezzel hárították el kérdésünket.
Komoly eltérések az egészségügyben, az oktatásban
A többi párt viszont készséggel állt rendelkezésünkre, és kitöltve visszaküldte lapunknak a képzeletbeli, 1000 forintos költségvetést (ami persze lehetne ezermilliárdos is, hiszen játékról van szó).
A számokat a könnyebb értelmezhetőség érdekében két diagramon is ábrázoltuk:
- az elsőn a kördiagramok a feltüntetett párt képzeletbeli 1000 forintjának elosztását jelzik, a szeletek a 20 megadott területet (a pártok közül a felső menüsorban lehet választani)
- a másodikon az egymás mellé helyezett oszlopok jelölik a megnevezett pártok képzeletbeli 1000 forintos költségvetését, a színekkel elválasztott darabok pedig a 20 megadott területet a teljes összeghez arányosítva.
Azokat a területeken külön diagramon is szemléltetjük, amelyeknél a leglátványosabb az eltérés a pártok elképzeléseiben. A Kétfarkú Kutya Pártot ugyanakkor itt már kihagyjuk az értékelésből, mert Kovács Gergelyék csak a korrupció elleni küzdelemre költenének, illetve egy egységet szántak a játékhoz általuk önkényesen hozzátett menyétekre.
Az egészségügyre az MSZP-Párbeszéd fordítaná a legtöbb pénzt, a költségvetés közel 20 százalékát, 198 egységet. Őket követi az Együtt 160 és a DK 135 egységgel, majd a Momentum és az LMP 120, illetve 110 egységgel.
Az oktatásra az Együtt adná a legtöbb pénzt (190 egység), az MSZP-Párbeszéd pedig a legkevesebbet (120 egység).
Érdekes a többi közt a nyugdíjat, a családi ellátásokat és a segélyeket tömörítő szociális ellátás is, amely összetettségénél fogva a legnagyobb részét teszi a költségvetésnek. Itt mutatkoznak a legkomolyabb különbségek is: az Együtt a költségvetés 49,9 százalékát fordítaná szociális ellátásra, holott a Momentumnál ugyanez az arány csak 30 százalék.
Íme a részletek:
A pártok egy része magyarázatot is fűzött a költségvetési tételek elosztásához. Alább ezeket foglaljuk össze.
MSZP-Párbeszéd
Meglátásuk szerint számos olyan feladat van, amely a kérdésekben nem szerepel, ilyenek például a rendvédelem és a közbiztonság céljait szolgáló kiadások, amely terület magában foglalja a nevesített célok közül a korrupció elleni küzdelmet vagy éppen a menekültügyet. Erre a területre az MSZP és a Párbeszéd a jelenlegi költéseknél többet, 46 egységet fordítana. Ezt a 24.hu diagramján a korrupció elleni küzdelem menüpont alatt rögzítettük.
Megjegyezték azt is, nem volt számukra egyértelmű, hogy a szétosztható ezer költségvetési forintba beleszámítanak-e vagy sem az EU különböző forrásaiból származó támogatások, noha azt tartják célszerűnek, hogy amit abból fedezni lehet, azt maradéktalanul ki kell használni, és a magyar költségvetést a többi feladatra kell fordítani.
Együtt
A 24.hu játéka is rámutat arra, hogy a választópolgárok, a sajtó és az ellenzéki pártok számára komoly nehézséget okozó módon Magyarország költségvetésének átláthatósága a harmadik világ szintjén van, írta az Együtt.
A játékban történő részvétel érdekében a 2018-as költségvetést, amennyire lehetséges volt, lefordították a 20 területre és a képzeletbeli 1000 forintra, majd ezt a költségvetési céljaik alapján átalakították. Szándékosan nem vették figyelembe az uniós támogatásokat, ezeknek a 2020-ig ciklusból megmaradó részével kapcsolatban is korlátozott lesz a következő kormány mozgástere.
Magyarország jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy a korrupció mértékét sikerül-e csökkenteni. Ez ugyanakkor elsősorban politikai szándék kérdése, illetve az átláthatóság növelésévé, ehhez nincs szükség költségvetési milliárdokra, sőt, éppen hogy megtakarításokhoz fog vezetni – jegyezték meg.
Az Együtt költségvetési és minden egyéb ígéretével kapcsolatban a választási program az iránymutató.
Momentum
A Momentum válaszlevelében azt írta, a pazarló kommunikációs kiadások, a minisztériumoknál lévő hatalmas fejezeti tartalékok, a látványberuházások száma alapján a többi között a központi közigazgatáson és a gazdaságfejlesztésbe burkolt korrupción spórolnának, hogy többet költhessenek valódi közjavakra: egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra.
A Momentum elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás, a közszolgáltatások, valamint a digitalizáció és innováció területeire különítené el a költségvetés jelentős részét.
A közterhek csökkentésével a párt nem a költségvetés kiadási oldalán, hanem a bevételi oldalán számol, ezért nem rendel hozzá külön összeget. Ahogy programunkban is írjuk, a Momentum több adóteher csökkentését is kilátásba helyezi: az ágazati különadókat és az 5 milliárd forintnál alacsonyabb állami bevételt jelentő adókat felülvizsgáljuk és eltöröljük, az áfát 25 százalékra csökkentjük
– fogalmaztak.
Ők is megjegyezték, hogy több területen pedig elsősorban nem költségvetési, hanem törvényhozási eszközökkel lépnének fel a változás érdekében – ilyen például a korrupció elleni harc is.
LMP
A párt szerint a feladat azért nehéz – és a válasz azért nem lehet teljes – mert a kategóriák átfednek, és nem mindenhol egyeznek az elérhető adattal rendelkező hivatalos kategóriákkal, ráadásul olyan létfontosságú kategóriák kimaradtak, mint a lakásügy és adósságtörlesztés.
