A 2017. november–2018. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 24 ezer fővel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent a KSH adatai szerint.
A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, esetükben javult a mutató értéke, míg a nők körében kismértékű növekedést figyeltek meg. Az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében 27 ezer fővel, 84 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 3,3 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak; a munkanélküli nők létszáma 90 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 4,3 százalékra nőtt.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde azonban továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,4 százalékra, míg az 55–64 éveseké 1,5 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkent.
- A munkanélküliség átlagos időtartama 15,0 hónapra csökkent;
- a munkanélküliek 38,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
2018. január végén az egy évvel korábbihoz állapothoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában az NFSZ 8,6 százalékos csökkenést állapíthatott meg az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az összes álláskereső 26,9 százaléka, azaz Januárban 146,3 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 43,1 százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek (56,9%) pedig szociális jellegű támogatásban részesültek.
Foglalkoztatottság
A 2017. november–2018. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő volt, 35 ezer fővel, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt, jelentette a KSH.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 385 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,2 százalékponttal, 68,7 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal, 2 millió 402 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül 1 millió 982 ezer főre csökkent, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai változásokból adódóan – 0,4 százalékponttal, 61,5 százalékra nőtt.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 295 ezer fő, a foglalkoztatási ráta 28,5% volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 0,9 százalékponttal, 83,8 százalékra, utóbbiaké 2,6 százalékponttal, 53,4 százalékra nőtt.
A 20–64 éves korcsoportban – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,0%.
Úgy is mondhatnánk, hogy:
Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemző:
A november-januári munkanélküliségi adat 3,8% maradt, míg az aktivitási ráta 62%-ra mérséklődött. A munkaerőpiaci adatok összhangban voltak a várakozásokkal, továbbra is a munkaerőpiac feszességét tükrözik, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar konjunktúra stabilan felfelé ívelő szakaszban van. Előretekintve úgy látjuk, hogy csökkenhet idén a munkanélküliségi ráta, azonban a csökkenés mértéke kicsi lehet, hiszen a munkaerőpiac eljutott a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotába a gazdasági ciklikus fellendülésének köszönhetően. Becslésünk szerint idén átlagosan 3,9% vagy akár ennél is alacsonyabb lehet a munkanélküliségi ráta.
A feszes munkaerőpiac tovább hajthatja az átlagkeresetek emelkedését, ami azt jelzi, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP növekedés szempontjából. Becslésünk szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésünket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.
Fontos azonban nem elfelejteni, hogy van még bőségesen tér ahhoz, hogy a munkaerőpiac a jelenleginél is jobb állapotba kerüljön, hiszen egyrészt a gazdaságilag nem aktívak száma (azok, akik nem dolgoznak, illetve nem is keresnek aktívan munkát) még mindig meghaladja a 2 millió 800 ezer főt, másrészt a mennyiségi mutatókon felül a munkaerő és a munkaerőpiac minőségének javulását is érdemes lenne célzott gazdaságpolitikai eszközökkel segíteni, hogy javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és növekedési potenciálja.
Dinamikus létszámbővülés a versenyszférában
A téli időszakban is folytatódott az elsődleges munkaerőpiac érdemi bővülése, a legfrissebb adatok szerint 87 ezerrel dolgoznak többen a szektorban, mint egy évvel ezelőtt – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a kormány céljaival összhangban a külföldön dolgozók száma közel 20 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké 33 ezerrel csökkent egy év alatt. Ez főként a hatéves bérmegállapodás eredményezte két számjegyű reálbér-emelkedésnek, illetve a polgári kormány célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhető. A munkanélküliség ezzel párhuzamosan a 2010-es közel 12 százalékról soha nem látott mélységbe, 3,8 százalékra süllyedt – tette hozzá.
