Belföld
Budapest, 2008. június 23.
Kerékpárosok edzenek a Millenárison. A 112 éves zuglói Millenáris kerékpárstadiont, a Velodromot a lebontás veszélye fenyegeti. Az 1896-ban épült pálya jelenlegi formáját Hajós Alfréd tervezte 1928-ban.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Folytatódik a budapesti olimpiai velodrom komédiája

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2018. 02. 11. 14:00

Tavaly szeptemberben úgy tűnt, hosszú évekre kivégezték a magyar pályakerékpársportot: a Millenáris velodrom teljesen lepusztult, a helyére Nemzeti Korcsolyázó Központot terveztek. Ekkor a 140-150 igazolt magyar pályakerékpáros azt gondolta, hosszú ideig nem lesz edzési, versenyzési lehetősége itthon. Az év végén azonban a kormány mentőövet dobott a kerékpársportnak.

Az nem kérdés, hogy egy velodromra szüksége van az országnak. De kell-e négy belőle?

Merthogy a tervek már erről szólnak. Az viszont még mindig homályos, hogy hol lesz a nagy, akár olimpiai versenyek rendezésére is alkalmas kerékpárpálya. Eredetileg ugyanis Csepelre tervezték, de a budapesti olimpiai pályázat visszavonásával ennek az ötletnek befellegzett, ezek után dobták be az Óbudai Gázgyár területét mint lehetséges megoldást.

100 hónapig tart majd az Óbudai Gázgyár rekultivációja

A győztes pályatervet – amelyet tavaly júniusban hirdettek ki – az ausztrál származású, de családjával évek óta Magyarországon élő Anthony Gall és a Gall és Társai Építésziroda Kft. készítette.

A tervpályázatot kifejezetten az Óbudai Gázgyár területére írták ki, és ahogy a képeken is látható, Gallék nyertes tervei is erre a területre készültek el.

A Magyar Kerékpáros Szövetség ehhez képest közleményében nemrég azt írta, ez a helyszín végig bizonytalan volt az extrém magas rekultivációs (újraművelési) költségek miatt. Ha ez igaz, akkor nem teljesen világos, miért ide írták ki a tervpályázatot.

Hogy mi a baj ezzel a területtel? A gázgyár problémájával ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk, de idézzük fel a legfontosabb pontokat:

  • csaknem 200 ezer tonnányi talajt szennyezett,
  • cianiddal, arzénnal és egyéb fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszát helyeztek el a területen, amelyek egy része mérgező és rákkeltő,
  • teljes talajcserére van szükség,
  • a várható összköltség egyesek szerint akár 20-25 milliárd forint is lehet, ennek ellenére a Főgáz Zrt. csak legfeljebb 10 milliárd forintot biztosított volna a munkálatok elvégzéséhez. A pályázat ezért sikertelen lett, így újabbat kell kiírni,
  • a környezetvédelmi hatóság által elfogadott beavatkozási terv 24 hónap talajtisztítással és 39 hónap talajvíztisztítással kalkulál.

A Nemzeti Közművek Zrt. – ide tartozik a 2014-ben teljes egészében állami tulajdonba került Főgáz is – a 24.hu-nak az Óbudai Gázgyár rekultivációjával kapcsolatban azt írta, „az új mérnök-ellenőr pályázat egy nyílt, nemzetközi pályázat. A hirdetménye 2017. november 23-án jelent meg. A beszerzés a tervezett időütemezésnek megfelelően halad.”

Ha viszont megnézzük a pályázatot, akkor azt látjuk, hogy

a terület rekultivációjára 100 hónapos időtartamra szóló pályázatot írtak ki. 

Vagyis még ha minden jól megy, akkor is majdnem tíz évig tart majd.

Eközben december 22-én megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a kormány három velodrom építését is tervezi, ebből egy Budapesten, egy-egy pedig Kelet- és Nyugat-Magyarországon épülne fel. A budapesti nagy pályáról úgy írnak, hogy az az olimpiai helyszínnek tervezett csepeli területen kap helyet, vagyis már szó sincs az Óbudai Gázgyár területéről.

A közbeszerzési hirdetményben pedig azt látni, hogy közel egymilliárd forintot biztosítanak Anthony Gall cégének a budapesti velodrom terveinek kidolgozására. Ráadásul a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit (KKBK) Zrt. úgy írta ki a tervezési felhívást, hogy a nyertes tervezőnek szerződéses kötelezettsége adott esetben egy másik ingatlanra vonatkozóan módosítani a terveket. Szerettük volna megkérdezni Gallt arról, hogyan lehet úgy tervet készíteni, hogy azt sem tudja, hol lesz a pálya. Azt mondta, nem nyilatkozhat, csak a KKBK adhat ki információt a velodrommal kapcsolatban. Tőlük is megkérdeztük, mikor lesz végleges a helyszín, illetve abban az esetben, ha nem az Óbudai Gázgyár területén lesz a velodrom, kiírnak-e új pályázatot. Egyelőre nem kaptunk választ.

De hogy lett egy velodromból négy?

A Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, Princzinger Péter szerint a kormányhatározat kétféleképpen is értelmezhető a végleges helyszínt illetően:

Annyi biztos, hogy a kormány megerősítette a velodrom megépítésének szándékát. Most ennek a tervezési költségére hagytak jóvá közel egymilliárdos összeget.

– nyilatkozta a 24.hu-nak.

Princzinger Péter
Fotó: Bielik István

A sportág számára egyaránt megfelelne a csepeli és az óbudai helyszín, számukra az a legfontosabb, hogy megépüljön.

Addig is, amíg a végleges megoldás megszületik, felállítanak egy ideiglenes velodromot. 

A cél, hogy amíg nem épül meg az új kerékpárpálya, addig is legyen az országban egy olyan hely, ahol edzéseket, versenyeket tudnak tartani.

Most lehetőségünk van megépíteni egy 200 méteres fapályát, sátorfedéssel, ami gyorsan összeszerelhető, fűthető. Ez néhány hónap alatt felállítható, már meg is vannak az ajánlatok a sátrat és a pályát szállító cégektől.

A tervezett helyszín a Kőbányai Bringapark, és a remények szerint már 2018 októberében Magyarországon lesz a pálya. Arról csak később gondolkodnak majd, hogy mi lesz az ideiglenes pálya sorsa, ha megépül az olimpiai velodrom.

Princzinger Péter szerint a velodrom nemcsak a versenyzőknek lenne fontos.

Én szülő is vagyok, van két gyerekem. Az egyik 11 éves a másik 12. Országútra nem szívesen engedem ki őket edzeni, a mountain bike már jobb, de azért annak is van veszélye, a BMX-ből pedig már kinőttek. Ami adná magát, hogy elvigyem őket egy pályára, ahol biztonságosan tudnának biciklizni.

A minta számára Belgium, ahol a 250 ezer lakosú Gentben két fedett velodrom is épült. Elmondása szerint szinte állandóan tele vannak a pályák, és nemcsak élsportolók használják, hanem baráti társaságok és cégek is kibérlik a dolgozóiknak, rendezvényeket tartanak ott.

Semmivel nem bonyolultabb elugrani szombaton délelőtt bringázni egyet, mintha uszodába járnának. Ha lenne itthon is biztonságos, fűthető pálya, akkor a szülők levinnék a gyerekeket bringázni. Akár a mindennapos testneveléssel is össze lehetne kötni

– mondta Princzinger.

Kérdésünkre, hogy az úszással összehasonlítva mennyibe kerülne a kerékpárpálya használata egy hobbisportolónak, ezt válaszolta:

Nincs még kész üzemeltetési modell, a jövőben majd ezt is ki kell találni. Lényegesen drágább viszont nem lehet az úszásnál, mert akkor az emberek nem jönnének el biciklizni.

Princzinger nem tartja túlzásnak a Kelet- és Nyugat-Magyarországra tervezett velodromokat, mert szerinte ezek nem gigantikus beruházások lennének.

Egy multifunkcionális épület körülbelül 4-5 milliárdba, egy egyszerűbb 2-3 milliárdba kerül.

Hozzátette, Kelet-Magyarország mellett szól, hogy Debrecenben van a legnagyobb országos utánpótlásbázis, ráadásul a szomszéd országok bringásainak is csábító lenne egy ottani pálya.

„A velodrom nemcsak a versenyzőknek lenne fontos”
Fotó: Bielik István

Egy 200 méteres fapálya belső öblében több kosár- vagy tollaslabda pálya fér el, vagy akár asztalitenisz-központ is berendezhető, ezért más sportágak szakszövetségeit is bevonnák az előkészítésbe.

A szövetség elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az önkormányzatok legyenek a beruházók.

Az alapkérdés, hogy az önkormányzat működteti majd, és a kerékpársport kap pályaidőt, vagy mi üzemeltetjük, és az önkormányzat kap idősávokat. De azt is el tudom képzelni, hogy létrehozunk egy nonprofit gazdasági társaságot, akár az önkormányzattal közösen, amelynek az a feladata, hogy hasznosítsa a létesítményt. Az üzemeltetés természetesen hordoz az önkormányzatoknak üzleti kockázatot, de egy olyan fejlesztés valósul meg a városukban, amiket ők esetleg nem tudnának finanszírozni.

Elmondta, nemcsak pályakerékpáros pálya nincsen az országban, több más kerékpáros szakág is szenved attól, hogy nincs hol gyakorolni, versenyezni.

Freestyle parkunk egy sincs, trial park egy sincs, országúti edzőkör egy sincs, egyetlen jó downhill pályánk van, BMX cross pálya is csak mutatóban van az országban.

Bíznak abban, hogy előbb-utóbb ezek is megépülnek majd:

Jó a csillagok állása: a szövetségnek kész stratégiája van, ennek kiemelt fejezete az infrastruktúra fejlesztése. A kormány a kiemelt sportágak infrastruktúrafejlesztéseire külön előirányzatot különített el. És Révész Máriusz kormánybiztos személyében a kerékpározásnak olyan magas szintű kormányzati képviselője van, amilyen eddig sosem volt.

A Magyar Kerékpáros Szövetségre hárul az alkalmas helyszínek kiválasztása, az építmények kerékpározáson kívüli funkciójának meghatározása, valamint az időbeli és költségterveket is nekik kell előkészíteniük.

Kiemelt képünkön kerékpárosok edzenek a Millenárison 2008. június 23-án. Az 1896-ban épült pálya jelenlegi formáját Hajós Alfréd tervezte 1928-ban.
Fotó: Honéczy Barnabás / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.