Rétvári Bence államtitkár a parlament honlapján olvasható válaszában arra hivatkozott, hogy a kormány 2012-től az ötödére, 5 százalékra csökkentette az élőzene áfakulcsát, amennyiben előadóművész személyes közreműködésével vendéglátás során, üzletben, vagy nem nyilvánosan meghirdetett és zártkörű családi eseményen, baráti rendezvényen, illetve belépődíj nélküli közösségi rendezvényeken zárt térben 300 fő, nyílt térben 1000 fő alatt zajlik.
2012-től kezdve társasági adókedvezmény illet meg olyan kulturális csomópontokat, mint a melegkonyhás vendéglátóhelyek vagy borospincék, ahol az éves árbevétel legalább 75 százaléka étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik. A társasági adóból lehet leírni a nyújtott élőzenei szolgáltatás áfa nélkül számított ellenértékének legfeljebb 50 százalékát, így 3 év alatt jelentős összeget, több mint 62 millió forintot írhat le egy vendéglátóhely.
Nemrégen a kormány a magyarországi cigányzene támogatására és népszerűsítésére irányuló szándékát erősítve indította el a Hagyományok Házával a Muzsikáló Budapest pályázati programot.
Nem igaz tehát képviselő asszonynak az az állítása, amely szerint a kormány nem támogatja a vidéki előadóművészeket
– írta válaszában az államtitkár.
Rétvári Bence egy kis elmúltnyolcévezéssel felhívta a szocialista képviselő figyelmét, hogy “a szocialista kormányok alatt az élő cigányzene értékének megőrzésére – egy vagy két kiemelt zenekar támogatását leszámítva – semmilyen érdemi lépés sem történt. Ennek is köszönhető az, hogy ma nem rendelkezik a cigányzene valódi utánpótlással, jövőképpel. A kormány célja éppen az, hogy – mintegy értékmentés gyanánt – visszahelyezze a cigányzenét az őt megillető helyre, ami “szerintünk nem a kirakatot jelenti, hanem például a vendéglátóhelyeket, a hazai és külföldi színpadokat”.
