Korai Excel-tábla
Gondolatébresztőjében a jelenleg a CEU Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékén oktató Balázs Péter elmondta, az intézményektől önmagukban még nem lesz jobb a világ.
Hétfőn a CEU-n a Nyugat-Balkánról tartottunk konferenciát, mind a hat érintett országból volt autentikus előadó. A montenegrói szakértő beszámolt arról, hogy az EU nyomására csináltak egy korrupcióellenes ügynökséget, de ettől a korrupció nem akar csökkenni.
A Bajnai-kormány egykori külügyminisztere szerint az Európai Unióban hagyománnyá vált, hogy intézmények és jogszabályok segítségével javítják a világot, aminek a politikatudományi magyarázata az: kezdetben olyan erős támogatottság övezte az uniót, hogy valóban lehetett az intézmények működtetésével haladni, mert mögöttük ott volt az általános helyeslés, de ez a korszak elmúlt.
Mint fogalmazott, a politikai vitát addig kell folytatni, amíg létrejön valamilyen megegyezés. Példaként az Európai Bizottság menekültüggyel kapcsolatban elkövetett hibáját említette.
Túl korán készítettek egy Excel-táblázatot. Nem ezzel kellett volna kezdeni. Kiadták egy hivatalnoknak, hogy ossza szét a menekülteket az országoknak, csakhogy nem volt meg a politikai egyetértés.
A Brexit utáni Európai Unióról azt állította, hogy a meglévő alapszerződés alapján a meglévő intézményi jogi keretekben bőséggel van mozgástér, csak okos politikai döntés kell hozzá, és ez azon fog múlni, hogy hol kik kormányoznak és kik ülnek abban a teremben, ahol a kormányfői tanács összeül.
Gömbhalstratégia
Szapáry György rövid előadásában megemlítette, az alapító atyák egy egyre szorosabb Európai Uniót képzeltek el, a fő motiváció az volt, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg a világháborúk, de az összetartó erő egyre fogyott.
A most negyven-ötven éves politikusoknak nem volt hasonló tapasztalatuk. Gondoljunk csak Emmanuel Macronra, aki 1977-ben született, 32 évvel a második világháború befejezése után.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke teljes mértékben egyetértett Frank Timmermans-szal, az Európai Bizottság alelnökével, aki néhány hete a Financial Times-ban megjelent cikkében azt írta,
ez Európa, ugyanaz a sors, de különböző perspektívák.
Az EU legégetőbb problémájának a migrációt nevezte. Szerinte Európa védtelen, ami csábítja a népvándorlást. A folyamatot a honfoglalással és Amerika benépesítésével hozta párhuzamba.
Orbán Balázs előadásában kitért Magyarország EU-ellenes magatartására. A Századvég kutatója azt látja, hogy a közép-kelet-európai országok úgy lépnek fel Brüsszellel szemben , mint egy gömbhal, amit ha támadás ér, nagyobbnak és hangosabbnak kívánja mutatni magát, mint amilyen valójában, és ez a stratégia eredményre vezethet.
Magát is félrevezeti a kormányzat
Miután a meghívottak előadták prezentációjukat és válaszoltak a közönségkérdésekre, Balázs Péter magasba emelte a kormány “Állítsuk meg Brüsszelt!” üzenetű nemzeti konzultációját, és őszintén kifejtette a véleményét róla.
Ez egy politikai zsákutca, szégyen Magyarországra nézve.
A CEU oktatója aztán felsorolta a kérdésekben szereplő állítmányokat:
- kényszerít,
- kényszerít,
- ösztönzi ,
- beavatkozik,
- támad,
- támad.
És folytatta a rávezető B válaszokkal:
- fogadjuk el,
- engedjük,
- fogadjuk el,
- hagyjuk,
- döntse el Brüsszel,
- törődjünk bele.
Balázs Péter szerint a kormányzat hamisításokkal és csúsztatásokkal nemcsak a közvéleményt, de saját magát is félrevezeti. A kormányzati munka sokszor emlékezteti őt az orvosi felelősségre.
Van egy probléma, amit meg kell oldani, és a problémamegoldás egy jó diagnózissal kezdődik. Ha nem jó a diagnózis nem lesz jó a műtét vagy a terápia. Nagyon pontos, valósághű diagnózisra van szüksége egy országnak, és ha azt sikerül felállítani, akkor a valódi problémát valóban kezelő terápiát kell alkalmazni.
A volt külügyminiszter zárószavait vastaps kísérte a csordulásig megtelt, közel száz fős előadóban.
