Családnak minősülnek-e az élettársak? Miért éri anyagi hátrány az egyedülálló szülőket, és jut kevesebb támogatás a szerényebb keresetből élőknek? És mi a helyzet a homoszexuális párokkal? Mi a család helyes definíciója?
Politikusok és civil szakértők vitatkoztak a témáról A család vajon mi? címmel meghirdetett fórumon. Apropóként Orbán Viktor interjúja szolgált, amit a portugál Expresso című lapnak adott. A miniszterelnök egyebek mellett ezt mondta a beszélgetésben:
Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat.
A szervezők úgy gondolták, Orbán Viktor ezen kinyilatkoztatása számtalan olyan társadalmi csoportot kirekeszt a család fogalmából, akik úgy döntöttek nem házasodnak össze, esetleg nem vállalnak vagy vállalhatnak gyereket, nem is beszélve az egyszülős családokról és a teljes LMBTQ közösségről. Utóbbi csoport kapcsán Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője megjegyezte:
Egy azonos nemű párnál sokkal jobb helyen van egy gyermek, mintha állami gondozásban nevelkedne, vagy esetleg egy olyan helyen élne, ahol a szülők egymást, ne adj’ Isten a gyermeket bántalmaznák.
Megvédték Orbánt
Az alapítvány azzal a céllal hirdette meg a vitát, hogy az elhangzott vélemények által közeledjenek a kormánypárti és az ellenzéki politikusok, illetve a civil szakemberek álláspontjai, és hogy ne kelljen Magyarországon több százezer embernek lehajtott fejjel közlekednie élethelyzete, vagy meggyőződése miatt.
A konferencia a politikusok kerekasztal beszélgetésével kezdődött, összesen heten ültek egy asztalhoz.
- Szél Bernadett, az LMP társelnöke,
- Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője,
- Tüttő Kata MSZP-s önkormányzati képviselő,
- Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője,
- Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője,
- Tordai Bence, a PM elnökségi tagja és
- Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője.
A beszélgetést Bombera Krisztina moderálta.
Szerintük ugyanis a miniszterelnök a kiragadott mondatban a vessző alatt a vagy kötőszót értette (vagyis: együtt él vagy összeházasodik). Emellett pedig a családok védelméről szóló törvény is teljesen egyértelművé teszi, hogy a kormány családnak tekinti az élettársi viszonyban élőket, az egyedül élő szülőket vagy a mozaik családokat is. A magyarság fenntartása érdekében viszont ki kell jelölni preferenciákat.
A tudomány és a biológia jelenlegi állása szerint kizárólag egy férfi és egy nő kapcsolatából jöhet létre egy következő élet. Éppen ezért az államnak értékrendi, erkölcsi alapon is, de egyébként demográfiai szempontból is ezt az együttélési formát kell támogatnia, mondta Hollik.
Tennie kell valamit a kormánynak
Dúró Dóra külön kifejtette, borzasztó nagy probléma ma Magyarországon a népességfogyás. Harmincöt éve folyamatosan minden évben kevesebben vagyunk. A háttérben meghúzódó okok viszont nem abban keresendők, hogy a fiatalok nem is szeretnének gyereket vállalni. A felmérések alapján 2-3 gyereket terveznek, valamiért mégis jó, ha egy csecsemő világra jön.
Ezt a helyzetet kell megpróbálnunk politikai és társadalmi szinten kezelni, kideríteni, hogy mi ennek a termékenységi résnek az oka. A szavak szintjén, értékrend kinyilvánítás szintjén, és a családpolitika szintjén is tennie kell a kormányzatnak.
Révész Máriusz az előzőekkel abszolút egyetértett, majd hozzátette, a hírekkel ellentétben egyetlen dolog fog változni a jövőben.
Az új költségvetési törvény módosításában van egy paragrafus, miszerint a friss házasok adókedvezménye csak a friss házasoknak fog járni. Ezen kívül viszont jogilag ugyanazok illetik meg a házasságban és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket.
A főként Tordai Bence által provokált vitát Dúró Dóra próbálta rövidre zárni:
Ugyan jogilag a törvény nem tesz különbséget az együttélés két típusa között, de a házasságnak és az élettársi viszonynak társadalmi, pszichológiai, közéleti megítélése is van, és ez egy értékrendi kérdés. Jogilag a kormány egyiket sem preferálja, de értékrendileg egy politikus mondhatja azt, hogy ő elkötelezett a házasság mellett.
Az Alkotmánybíróság megmondta
A következő erőteljes nézetkülönbség a szexuális orientáció alapján tett megkülönböztetés mentén mutatkozott meg.
Én úgy vélem, hogy házasság és család kizárólag férfi és nő között jöhet létre, kereszténydemokrataként talán elmondhatom, hogy mi a teremtettségben hiszünk, és abban, hogy Isten az embert férfinak meg nőnek teremtette, és csak a kettejük kapcsolatából születhet gyermek. Én abszolút nem vagyok előítéletes a meleg párokkal kapcsolatban, részemről azt csinálnak, amit ők szeretnének, de a házasság intézménye kétezer éve foglalt.
Révész Máriuszék azonban azzal érveltek, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat minden homoszexuális párnak adott lehetőség, ami ugyebár jogilag ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja, mint a házasság.
Középosztály
Szél Bernadett többek között az egyedülálló szülők magasabb mértékű támogatására hívta fel a figyelmet, az LMP szerint a kormány negatívan diszkriminál minden ötödik magyar családot, ők azok a szülők, akik valamiért egyedül nevelik gyermeküket. A politikus elmondta, a legutóbbi bizottsági ülésen nem kapta meg a kormánypárti képviselők támogatását, mivel szerintük a házaspárok a magasabb családi pótlék reményében képesek lennének papíron elválni.
Nem lehet így gondolkodni, és nem lehet ilyeneket feltételezni a magyar választópolgárokról, érvelt Szél.
A családi adókedvezmény kapcsán is vita alakult ki.
Meglátásuk szerint sok országban ezt nem is sorolják a támogatások közé, hiszen az adókedvezmény mindenkinek a kereset alapján jár, vagyis ő dolgozott meg érte.
Huszonévig megvoltak nélküle
A politikusok vitájának egyetlen eredményeként azt emelhetjük ki, hogy Hollik István ígéretet tett egy, a hallgatóság körében felszólalt hölgynek a magyar spermahelyzet megvizsgálásáról.
A konferencia második részében szakemberek, érdekvédő szervezetek képviselői beszélgettek a család fogalmáról. Hárman mondhatták el a véleményüket.
- Dombos Tamás, a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője
- Réz Anna filozófus, az Üvegplafon-blog társszerkesztője és
- Balogh Lídia, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője.
Réz Anna szinte azonnal alapjaiban kérdőjelezte meg a család politikai meghatározását, és ehhez az állásponthoz csatlakozott Dombos Tamás is. Szerintük teljesen értelmetlen definiálni ezt a fogalmat, hiszen az emberek többsége általában valamilyen családban él.
Magyarországon huszonévig megvoltunk anélkül, hogy a család, mint olyan, definiálva lett volna. Semmilyen jogszabály nem írta ezt le. Voltak konkrét támogatási formák, konkrét rokoni, kapcsolati szintekre, de az, hogy mi a család, nem volt jogi relevanciával bíró dolog. Szóval érthető, hogy ez vitákat váltott ki, hiszen a definíció egyben kirekesztő is lesz, magyarázta Dombos.
A homoszexualitással kapcsolatban az LMBT szövetség ügyvivője derűlátó, legalábbis társadalmi szinten. Magyarországon ugyanis a szociológiai felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi 25 évben jelentőset léptünk előre az azonos nemű kapcsolatok elfogadásának tekintetében.
A kormányzat családtámogatási politikájával kapcsolatban sok probléma megfogalmazódott, ám az elmérgesedett helyzet gyökerét ugyanabban a dologban látta mind a három vendég.
Ezt Réz Anna foglalta össze a legplasztikusabban:
Úgy tűnik, a politikai elit egyre inkább beleragadt egy olyan családképbe, ami nem létezik. Minden családpolitikai intézkedésben egy ilyen ideál mutatkozik meg, soha nem létező emberek soha nem létező igényeiről beszélnek. A családi adókedvezmény száz szónál is jobban árulkodik arról, hogy milyennek szeretné látni a társadalmat a regnáló kormányzat. Kifejezetten ösztönző célú, előremutató az egész családtámogatási rendszer, ahelyett, hogy igényközpontú lenne.
Dombos Tamás szerint további probléma, hogy bár a politika a szavak szintjén a demográfiai adatokkal indokolja tetteit, az intézkedések mégsem szolgálják ezt a célt.
Csak egy maradhat
A konferencián természetesen számos érdekes és fontos problémát megfogalmaztak a felsoroltakon kívül is a politikusok és a szakemberek egyaránt.
