Megírtuk, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amiben arra sürgette a kormányt, hogy hozza összhangba az egyenlő bánásmódra és az oktatásra vonatkozó jogszabályait, valamint oktatáspolitikájának gyakorlati végrehajtását a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, ami tiltja a faji vagy etnikai alapú oktatási diszkriminációt.
Ezek után merésznek tűnik Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának szerdai kijelentése. Azt mondta, hogy
a kormány az inkluzív, befogadó oktatásban hisz, célja az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek együtt tanuljanak a nem hátrányos helyzetűekkel.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a 24.hu kérdésére elmondta, jó lenne tudni, Czibere melyik hátrányos helyzetű rétegre gondolt. Mendrey mindenesetre nagyon fontosnak tartja a szegregáció megszüntetését, de nem mindegy, hogyan. Szerinte az integráció, a multikulturális nevelés és az ideális feltételek nélkül nélkül nem működhet.
A PDSZ elnöke úgy fogalmazott,
az együttnevelés fontos, de már most súlyos késében vagyunk. Ennek már évekkel ezelőtt meg kellett volna történnie. Nagyon nehezen haladunk előre. Ráadásul Magyarországon egyre több hátrányos helyzetű gyerek van.
A megoldás egyik lehetséges útjaként Mendrey szerint 18-25 fős osztályok kellenének, annál több már nem ideális, de azt nehezen tudná megmondani, hogy egy ilyen osztálylétszám mellett hány hátrányos helyzetű gyereket lehet integrálni.
Össztársadalmi ügy
Úgy gondolja, ha a diákok súlyosan hátrányos helyzetűek, akkor egy ilyen létszámú osztályba kettőnél többet nem lehet beolvasztani. A PDSZ enöke kiemelte, a pedagógusok szerepe is nagyon fontos.
Fel kell készíteni a pedagógusokat és fejleszteni kell az eszközrendszert.
“Az integrált oktatás össztársadalmi ügy.” Ezt már újra Czibere Károly mondta, és hogy mennyire az, azt a KSH adatai bizonyítják.
Magyarországon a 2014/2015-ös tanévben 1 millió 758 ezer gyermek és fiatal – az érintett 3–22 éves korosztály 86 százaléka – vesz részt óvodai nevelésben vagy különböző szintű nappali képzésekben. Ez a szám közel 46 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben.
- Óvodába 321,5 ezer,
- általános iskolába 748,5 ezer gyermek jár,
- középfokú oktatásban 471 ezer fiatal tanul,
- a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 217 ezer.
Mi a helyzet a hátrányos helyzetűekkel?
A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya a szakiskolákban a legmagasabb (19 százalék). Az általános iskolákban és óvodákban is egyaránt 17 százalék, a gimnáziumokban pedig csupán 4,3 százalék.
A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya szerint is hasonló a különböző iskolatípusok sorrendje.
A hátrányos helyzetű tanulók arányában nagy területi különbségek vannak. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet, ahol a HH-arány az országos átlag közel kétszerese (29, illetve 28 százalék). Ezzel szemben Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon az országos átlag felét sem éri el (5,9, illetve 6,5 százalék).
A HHH-arány tekintetében is hasonló a helyzet, csak az eltérések még szélsőségesebbek. Míg Közép-Magyarországon 2 százalék alatti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, addig Észak-Magyarországon 19 százalék, azaz majdnem minden ötödik tanulónak családi körülményei, szociális helyzete miatt az átlagnál több nehézséggel kell megküzdenie.
A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók aránya folyamatosan nőtt a 2013/2014-es tanévig, ezután viszont csökkenni kezdett.
Ez az eredmény csalóka, ennek oka az, hogy 2013. szeptember 1-jétől szigorodtak azok a jogszabályi feltételek, amelyek meghatározták, kik sorolhatók a HH és HHH gyermekek, illetve tanulók közé.
A 2000-es évek elején az általános iskolákban 11 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ugyanez az arány a cigány tanulók között több mint 60 százalék, vagyis a kettő nagy átfedést mutat.
Hátrányos helyzet = cigányság?
A hátrányos helyzetű tanulók között a cigány gyerekek az átlagosnál jóval magasabb arányban fordulnak elő. Az Oktatáskutató És Fejlesztő Intézet adatai azt mutatják, hogy a 2000-es évek elején egy nem cigány többségű lakókörnyezet esetében
A 2011-es népszámláláskor 315 583 lakos vallotta magát romának. Ez a szám valószínűleg nagyobb, miután a besorolás önkéntes alapon történt, és több ok miatt elhallgathatták etnikai hovatartozásukat. A magyarországi cigány társadalom korfája fiatal, ez azt jelenti, hogy a szakértők szerint körülbelül 650.000-700.000 nagyságú nemzetiségi csoport durván 30-33 százaléka iskolás korú, olvasható a KDNP pártalapítványának, a Barankovics Alapítványnak az oldalán.
Az óvodákba szinte ugyanannyi roma jár, mint nem roma, írja Kispál Richárd. 2011-es adatok azt is mutatják, hogy a nem roma gyerekek 97 százaléka, míg a roma gyerekek 94 százaléka járt alapfokú oktatási intézménybe, vagyis a különbség itt sem vészes.
Mert a kimenetelben és a teljesítményben már nagy a differencia: a romák 23 százaléka be sem fejezte az általános iskolát, és a 2011-es népszámlálás szerint, a 15 évnél idősebb roma népesség körében a 58 százalékuknak legfeljebb alapfokú végzettségük van.
És, hogy lássuk milyen iszonyú különbségek vannak, még néhány adat:
- a nem roma fiatalokhoz képest a roma gyerekek csak 40-45 százaléka fejezi be 14 éves korában alapfokú tanulmányait
- amíg a 16-19 éves korcsoportban a nem romák 85 százaléka jár valamilyen oktatási intézménybe, addig ez az arány a romáknál már csak 58 százalék
- a Tárki 2014-es adatai szerint az 1991-ben született romák 46 százaléka fejezte be a középiskolát, de csak 22 százalékuk szerzett érettségit
- míg a nem roma fiataloknál csak a 9 százaléknak nem lesz középiskolai végzettsége, addig ez a szám a romáknál 48 százalék
- ma a teljes roma populáció körülbelül 18 százalékának van középfokú végzettsége
- a romák 4-5 százaléka iratkozik be valamilyen felsőfokú intézménybe
Mit tesz mond a kormány?
Egyre több lett a HH-s és HHH-s gyerek, ezért az egyházi iskolák azt a lehetőséget kínálták a szülőknek, hogy gyerekeiknek nem kell “rossz környezetbe” tanulniuk. Ritók Nóra tanulmányában azt írja, hogy a közoktatási törvénybe foglalt szabad iskolaválasztás és az integráció ellentmondásban áll egymással, mert – ha van lehetőség – a szülők olyan helyre viszik át gyerekeiket, ahol minimális a HH és HHH gyerekek aránya.
Magyarországon az általános iskolások egyharmada igazoltan hátrányos helyzetű, az egyházi iskolákban ugyanez az arány 3,55 százalék, ezen belül a HHH-gyerekek aránya pedig 1,9 százalék, írja a Ténytár.
Czibere Károly azt is mondta, a kormány az inkluzív, befogadó oktatásban hisz.
Ez ellen szól – a brüsszeli kötelezettségszegési eljárás mellett – az is, ami Nyíregyházán történt. Ott a cigányok lakta területén működő iskolát korábban bezárták, mert törvénybe ütközött, hogy cigány gyerekeket elkülönítve oktassanak. Később az önkormányzat átadta az intézmény fenntartását a görög katolikusoknak, az iskola újra megnyílt, újfent kizárólag roma gyerekekkel. A Kúria pedig tavaly kimondta, ez nem szegregáció, ezzel gyakorlatilag
