Belföld

Hiába adták ki a jelszót, Orbán csapata csont nélkül kiesett

Három év az NB I-ben, ennyit töltött el ott a Puskás Akadémia, majd utolsó előttiként távoztak a tizenkét csapatos első osztályból. Pénz volt, saját nevelésű játékos annyira nem. Nekrológ és milliárdok Felcsútról.

“Az eddigi kedves, kisfiús mosolygással már nem lehet boldogulni. Vagy átalakulunk, teljes értékű felnőtt csapattá válunk, ahol nem mentség, hogy mi csak egy akadémia vagyunk, ahol felvesszük a harcot a férfiak könyörtelen világával, vagy kipottyanunk, s akkor jobb kiesés helyett inkább visszalépnünk. Ezt a nehéz döntést kellett a klub vezetőinek meghozniuk.”

A fent idézett mondatot Orbán Viktor mondta 2015 júliusában a Puskás Akadémia honlapjának. Meg azt is hozzátette, hogy az emberek nem hömpölyögtek a Pancho pénztáránál. Igaza volt, tényleg nem. A Nemzeti Sport adatai szerint 2645 volt az átlagos nézőszám, Felcsúton 1701, ezzel a tizedik helyen végeztek ebből a szempontból.

Még akadémia

A Puskás 2013 májusában jutott fel a legmagasabb osztályba, az első idényükben a 16 csapatból a 14. lettek, 30 meccsen 31 pontot szereztek. (8 győzelem, 7 döntetlen, 15 vereség, 36 lőtt és 51 kapott gólt könyveltek el.)

Akkor még valódi akadémiaként funkcionált a csapat, ha csak az első öt fordulót vesszük alapul, akkor a PAFC-ban a saját nevelésű játékosok 1800 percnél is többet töltöttek a pályán. De ez az állapot hamar elmúlt, a 2014/2015-ös idényt már a 10. helyen fejezte be a csapat a 16-ból (10 győzelem, 5 döntetetlen, 15 vereség, 35 pont, 35 lőtt, 40 kapott gól), a saját nevelésű játékosok az első öt fordulóban már csak kicsivel több mint 1200 percet kaptak.

Felcsút, 2016. április 30. Orbán Viktor miniszterelnök (k) a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia - Budapest Honvéd mérkõzésen a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Orbán Viktor miniszterelnök (k) a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia – Budapest Honvéd mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Mészáros kiadja a parancsot: cél a bajnoki cím

Ezt a – vélt vagy valós – középcsapat pozíciót lovagolta volna meg a mostani szezonra a klub. Új edző is érkezett, a korábban 81-szer válogatott horvát Robert Jarni, aki világbajnoki bronzérmes, bemutatásakor Mészáros Lőrinc polgármester, sikeres gázszerelő, Orbán Viktor barátja azt mondta:

Tizenkét csapatra csökkent az NB I, erre nekünk is föl kell készülni. Azt gondoljuk, egy nagyon erős NB I fog kialakulni 12 csapattal, és ehhez kell nekünk is a keretet összeállítani. Három-négy csapatot leszámítva szinte mindenki esélyes lehet a kiesésre, ezért nekünk is föl kell készülni, mert továbbra is az a célunk, hogy minél több utánpótlás korú játékos legyen a csapatban. A vezetőségnek, a tulajdonosi körnek az elvárása az egy-öt hely.

(Jarnit április 16-án kirúgták a harmatos eredmények miatt.)

Egyik sem jött be.

Az egyetlen saját nevelésű játékos, aki stabil helyet tudott magának kiharcolni, Sallai Roland, és néha szerepet kapott még Zsótér Donát is, az első öt fordulóban az akademisták 621 percet töltöttek a pályán. (Az akadémiával szintén rendelkező Honvédnál ez a szám 3192 volt.)

Sallai majdnem 360, Pintér Bence 90, Nagy Zsolt szintén 90, Lorentz Márton kicsivel több mint 30, Hudák Martin és Tar Zsolt kicsivel kevesebb. (Sallait leszámítva a többiek az NB III-ban kaptak inkább játéklehetőséget.)

És nem az első öt hely valamelyikén végeztek, cserébe kiestek utolsó előttiként.

Honosítás

Orbán, aki az akadémia alapítója is, 2015 februárjában azt mondta, hogy

a bent maradáshoz is le kell hozni a csillagokat az égről, ám sem helyezésben, sem pontokban nem érdemes komolyan gondolkodni, csakis becsületes hozzáállásban. Gondoljunk bele: egy 1800 fős falunak aligha lenne érve arra, hogy élcsapata legyen. Minket csak az jogosít fel, hogy van egy nagyszerű akadémiánk, amely mára megközelítette Európa legjobb akadémiáit. Az első osztály eredményességét így nem is keverjük össze az utánpótlás nevelésével.

De a kinevelt játékosok helyett a Felcsút inkább külföldi játékosokat kezdett honosítani. (A magyar állampolgárságra azért volt szükség, mert az MLSZ a mostani szezonra úgy próbálta meg anyagilag is ösztönözni a klubokat, hogy akkor kapnak plusz pénzt, ha a keretükben nincs hétnél több nem hazai nevelésű játékos, meccsen pedig nincs a pályán háromnál több légiós. Az európai kupákban is szereplő csapatokra enyhébb szabály vonatkozott, de a Felcsút ebben nem érintett.)

A PAFC-ban erre a szezonra olyan honosított játékosok lettek alapemberek, mint a szerb Branko Pauljevics, a horvát Marko Dinjar és az ukrán Vjacseszlav Csurko.

Csurko a télen érkezett a csapathoz, róla a klub igazgatója azt mondta, “bízunk abban, hogy a Sahtar Doneckben nevelkedő magyar származású Csurko erősíteni fogja a magyar labdarúgást is”, megérkezése után azonnal megkapta az állampolgárságot.

Az NB I összes légiósának ötöde már magyar állampolgár.

Ezzel a kerettel kiesni

A 12 csapat közül az erőviszonyok és a játékoskeret alapján Orbán csapatának nem kellett volna kiesnie. De szerencsére a labdarúgást nem így játszák. Ugyanis a felcsúti keret összértéke a negyedik legdrágább közel 7 millió euróval, csak a Fradi, a Videoton és a Debrecen előzte meg őket. A Ferencváros kerete 23 fős, a Videotoné 24, a Debrecené 29, a Felcsúté 25, ha a keretek átlagértékét nézzük, a PAFC előzi a Debrecent, az átlag náluk közel 300 ezer euró.

Felcsút, 2016. április 30. Zsidai László, a Puskás Akadémia játékosa a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia - Budapest Honvéd mérkõzés után a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. A hazai csapat 2-1-re gyõzött, de ennek ellenére kiesett az OTP Bank Ligából, mert a Vasas is begyûjtötte a bennmaradáshoz szükséges három pontot. MTI Fotó: Kovács Tamás
Zsidai László, a Puskás Akadémia játékosa a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia – Budapest Honvéd mérkőzés után a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. A hazai csapat 2-1-re győzött, de ennek ellenére kiesett az OTP Bank Ligából, mert a Vasas is begyűjtötte a bennmaradáshoz szükséges három pontot. MTI Fotó: Kovács Tamás

Pedig ömlött a pénz, épült a stadion

A magyar látványsport-élet legfurcsább jelensége a TAO-pénzek. A 2011. július 1-je óta létező támogatási forma lényege, hogy a társasági adóból levonható az összeg, amivel az adott vállalkozás a látványsportokat szponzorálta. Ezek a sportok a a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong.

Az így befolyt pénzt a szövetségek, amatőr és profi sportszervezetek, valamint közhasznú alapítványok utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra költhetik.

A Felcsút folyamatosan nagyot szakított ezekből a pénzekből, az Mfor gyűjtése szerint 2011 óta 11 milliárd forintnál is többet kapott az Orbán gründolta alapítvány.

Csak legutóbb, a 2015/2016-os szezonra ez az összeg 1,73 milliárd forint. A pénzeket a lehívás után el kell költeni, ez mondjuk eddig sem okozott gondot Felcsúton. A legutóbbi összeg azonban kevesebb, mint azt megelőzők. Az első évben 2,8, aztán 2,6 milliárd forintot kedvezményeztek Felcsútra, még 2014-ben is 2 milliárdnál többet.

A klub beszámolója szerint a pénzt

  • fizetésre (103,5 millió),
  • előfinanszírozott – nem ingatlan jellegű – tárgyi eszköz beruházásra, felújításra (64,8 millió),
  • utófinanszírozott ingatlan beruházására, felújításra (1,36 milliárd) és
  • utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására (206 millió) fordították.

A TAO-pénzekhez a klubnak 736,4 millió forint önrészt kellett hozzátenni, ami nem jelenthet akadályt, 2014-ben a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia bevétele nagyjából 4 milliárd forint volt.

Felcsút, 2013. augusztus 23. Az épülõ felcsúti labdarúgó-stadion 2013. augusztus 23-án. Az idén NB I-be fejutott Puskás Akadémia FC stadionja 3500 nézõ befogadásra lesz alkalmas. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az épülő felcsúti labdarúgó-stadion 2013. augusztus 23-án. Az idén NB I-be feljutott Puskás Akadémia FC stadionja 3500 néző befogadásra lesz alkalmas. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A csapat impozáns környezetben esett ki az élvonalból, hazai meccseit ugyanis a Pancho Arénában játszotta. A stadionépítési láz első állomása volt a felcsúti aréna felépítése, 3,7 milliárdért, amiből 2,8 milliárd volt TAO-pénz és nagyjából kétszer beleférne a teljes falu, 1800-an laknak ott, a stadion 3500 férőhelyes.

Az Átlátszó számítása szerint eddig a kész stadionok összesen 42,11 milliárd forintba kerültek, ennek 95 százaléka, 40,2 milliárd forint a közpénz.

2020-ig 32 futballstadion készül még el, amire további 215 milliárd közpénz folyik majd el.

Kiemelt kép: avatják a Pancho Arénát, MTI: Beliczay László

(Adatok és információk: MLSZ Adatbank, Futballsznob blog 1, 2, 3, Puskás Akadémia, Átlátszó, Transfermarkt)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik