Belföld
Szír menekült család (Array)

Határzár: uniós rovót kaphat Magyarország az egyoldalú lépésért

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 06. 23. 19:38

A Helsinki Bizottság szerint nem lehet felfüggeszteni a Dublin III. rendeletet, míg a nemzetközi jogász szerint a jogszerűtlen lépés kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után – írja a hvg.hu. A kormányszóvivő szerint nem volt más választásuk.

A Dublin III rendelet nem tartalmaz arra semmilyen rendelkezést, hogy ilyen módon felfüggeszthetné valamelyik tagállam a rendelet alkalmazását – írta a hvg.hu megkeresésésre a Helsinki Bizottság munkatársa, Iván Júlia.

Arra vonatkozóan vannak (elég homályos) szabályok, hogy ha egy tagállamra aránytalan terhet ró a helyzet és nem tud a menekültügyi rendszer megbirkózni a kérelmekkel, akkor egy korai előrejelzésre, készültségre vagy válságkezelésre vonatkozó mechanizmus (33. cikk) keretében a Bizottságnál jelezheti, hogy gond van, a Bizottság pedig elfogadhat válságkezelő terveket, és így segíthet úrrá lenni a helyzeten. Arról azonban nem tudunk, hogy a magyar kormány jelezte-e már az Európai Bizottságnak, hogy gond van, kért-e hivatalosan segítséget vagy sem. Ha ezt nem tette meg, akkor „csak úgy” nem függesztheti fel a rendelet alkalmazását jogszerűen.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint nem mondhatjuk fel egyoldalúan Dublin III-at. Szerinte e lépésünk miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk. Amikor a Dublin III-as rendeletet megalkotta az Európai Tanács, felmerült ez a lehetőség, hogy egyes államok felfüggeszthessék a rendeletet, de végül elvetették az ötletet.

A kötelezettségszegési eljárás elég hamar eljuthat az Európai Unió Bíróságára, amely után első lépésként elmarasztaló ítélet születhet, majd egy napi mértékben megállapított pénzbüntetés következhet.

Kovács Zoltán: Nem volt más választás

“Megteltünk” – így kommentálta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna kedd esti hírműsorában azt, hogy technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e joga felmondani az úgynevezett dublini rendeletet (az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére), azt válaszolta, hogy nem nagyon van más választása, hiszen a magyar ellátórendszer nincs felkészülve a menekültáradatra.

 Kép: MTI

Hozzátette, hogy ezzel láthatóan az unió sem tud mit kezdeni; “egy rendszerszintű hibával állunk szemben, ezt mi folyamatosan mondjuk, várjuk azokat az intézkedéseket és válaszokat, amelyek európai szinten és a tagállamok szintjén is tudnak segíteni a kialakult helyzet kezelésében” – mondta Kovács Zoltán.

Brüsszel magyarázatot vár

“Minthogy a dublini rendelet (az EU egyik menekültügyi jogszabálya) nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó, és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére” – jelentette ki a bizottság egyik szóvivője.

Nem lehet visszatoloncolni a menekülteket

Mint azt korábban megírtuk Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendeletet, így nem lehet majd visszatoloncolni azokat, akik rajtunk keresztül jutottak el az EU-s tagállamokba. Az osztrák Die Presse nyomán az Index írta meg, hogy a döntésről már tájékoztatta is az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, hazánk bécsi nagykövete. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig megerősítette a felmondás tényét.

A Dublin III. felmondásával Magyarország területére nem lehet majd visszatoloncolni azokat, akik az országon keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy más EU-tagállamba. A lap szerint Perényi azt írta közleményében, hogy technikai okok miatt szükséges a rendelet felfüggesztése, a kormányszóvivő ezt azzal egészítette ki, hogy mindez csak átmeneti.

Bekérették Perényit

Az EU egyik menekültügyi jogszabálya, az úgynevezett dublini rendelet tiszteletben tartására szólított fel az osztrák belügyminiszter, miután Magyarország kedden bejelentette, hogy felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból.

Johanna Mikl-Leitner az APA osztrák hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartani a schengeni határokat, s ugyanez vonatkozik a dublini rendeletre is. A belügyminiszter elmondta: Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. Negyven rendőrt küldünk a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad, hogy egyoldalú maradjon – mondta a belügyminiszter.

Az APA értesülése szerint Perényi János bécsi magyar nagykövetet bekérették az osztrák külügyminisztériumba.

“A felfüggesztés uniós ellenlépéseket is kiválthat”

A dublini rendelet nem ad lehetőséget az európai uniós tagállamok, hogy felfüggesszék azt, így a magyar lépés uniós ellenlépéseket is kiválthat – mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens az M1-en. Gálik Zoltán szerint egy európai uniós rendeletet csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a rendelkezés erre lehetőséget ad, a dublini egyezmény ezt nem teszi lehetővé. Az úgynevezett Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, hogy miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre: jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet.

Magának a rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja – mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.

“Egyoldalú lépésekkel nem lehet megoldani a menekültügyi problémáját”

Lehetetlen egyoldalú lépésekkel megoldani a menekültek problémáját, jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden este Prágában a magyar kormány azon döntésére reagálva, hogy felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból.

Sobotka szerint a magyar döntésnek nem lesz közvetlen hatása Csehországra, mert a két államnak nincs közös határa. “A hatás a Cseh Köztársaságra inkább közvetett lesz. Mindennek ellenére ez egy bizonyos negatív jelzés, hogy Európa nem képes megoldani a jelenlegi menekültügyi válságot” – nyilatkozott a cseh miniszterelnök.

Emberközpontúbb menekültpolitikáért gyűjtöttek támogatásokat osztrák segélyszervezetek

Az összegyűlt 55 ezer aláírást kedden adták át az osztrák kormány képviselőinek Bécsben. A civil szervezetek által létrehozott Gegen Unrecht (Jogtalanság ellen) elnevezésű kezdeményezés a Földközi-tengeren át Európába tartó, s közben életüket kockáztató menekültek érdekében emeli fel szavát. Az összegyűjtött aláírásokat Sonja Steßl és Harald Mahrer államtitkárok vették át a Karitasz, a Vörös Kereszt, az Amnesty International és az SOS gyerekfalu szervezetek képviselőitől.

A kezdeményezéshez számos ismert ember, osztrák színész és politikus is csatlakozott. A két államtitkár köszönetét fejezte ki a civil társadalom munkájáért és figyelemfelhívásáért. Sonja Steßl elmondta: különösen fontos ez akkor, mikor néhány politikus úgy gondolja, hogy a felfoghatatlan szenvedésből politikai siker kovácsolható. 

Az IFES osztrák kutatócég legfrissebb, kedden nyilvánosságra hozott jelentése alapján az osztrákok többsége, a megkérdezettek 69 százaléka támogatja, hogy a menekülteket laktanyákban szállásolják el és 17 százaléka véli úgy, hogy ez rossz elgondolás. A megkérdezettek 45 százaléka szégyenletesnek gondolja, hogy a menekülteket Ausztriában sátortáborokban helyezték el, 32 százaléknak nincs kifogása ellene. 

A felmérés szerint a lakosság több mint 90 százaléka úgy véli, hogy a kormányzatnak leginkább a munkanélküliséggel és a képzéssel kellene nyomatékosan foglalkoznia. 84 százalék szerint a menekültkérdés, 71 százalék véleménye alapján pedig a menekültek elhelyezése a legfontosabb kérdés jelenleg az osztrák politikában. A közvélemény-kutató cég munkatársa szerint kor szerint oszlanak meg igen eltérő véleménykülönbségek, míg a fiatalok inkább a menekültek pártján állnak, az idősebbek inkább szkeptikusak a kérdésben. 

A megkérdezettek 57 százaléka úgy látja, hogy a többi uniós tagországnak több menekültet kellene befogadniuk, ezáltal kevesebben érkeznének Ausztriába. Ezzel a felvetéssel 16 százalék azonban nem ért egyet. Ha most lennének a választások, a megkérdezettek 27 százaléka a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártra (FPÖ) szavazna, 24 százalék a baloldali Osztrák Szociáldemokrata Pártra (SPÖ) és 23 százalék a jobboldali Osztrák Néppártra (ÖVP).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.