Belföld
borton(960x640).jpg (Array)

Strasbourg miatt nem kap tényleges életfogytiglant az idősek bántalmazója

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2015. 06. 11. 19:29

Magyar László ügye lehet, hogy kétszer is meg fogja járni az emberi jogi bíróságot. A védője szerint a Kúria félreértelmezte az ottani első döntést.

A Kúria mellőzte a tényleges életfogytiglant egy elítélt ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Magyar Lászlót korábban tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek ellen elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak, ami tavaly októberben kimondta: az emberi jogi egyezmények kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezéseibe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amikor az elítélt nem tudhatja, mikor vizsgálják felül a büntetését, valamint milyen feltételeknek kell megfelelnie ehhez.

Az emberi jogi bíróság gyakorlata szerint tényleges életfogytiglan esetén 25 év után meg kell történnie az első felülvizsgálatnak, és ezután rendszeresen ismétlődnie kell ennek. A rendszeres felülvizsgálat nem zárja ki, hogy az elítélt indokolt esetben élete végéig börtönben maradjon, csupán a lehetőségét kell biztosítani annak, hogy ha a büntetés elérte célját, akkor felfüggeszthető legyen. A strasbourgi döntés után a Legfőbb Ügyészség és Magyar László védője is felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az egyezménysértő ítélet megváltoztatásáért.

30 év és pont, pont, pont

A kúriai eljárás során a Legfőbb Ügyészség hónapokon át hangoztatta, hogy az ítélet felülvizsgálatának és a feltételes szabadlábra bocsátásnak a legkorábbi lehetséges időpontja ebben az ügyben 30 év. Ezt az el nem évülő cselekményeknél – amik miatt az ügyben Magyart elítélték – a magyar jog előírja. A vádhatóság ezt az álláspontot képviselte még egy héttel ezelőtti perbeszédében is. A védelem a strasbourgi gyakorlatra hivatkozva a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját 25 évben kérte meghatározni.

A Legfőbb Ügyészség azonban két nappal a csütörtökre kitűzött határozathirdetés előtt megváltoztatta álláspontját, azt kérte, hogy a Kúria hagyja helyben a vitatott döntést. Azt is kérték, hogy mondják ki, hogy Magyar László a büntetés-végrehajtási törvénynek azt a január 1-én életbe lépett módosítását kell alkalmazni, miszerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra és indokolt esetben feltételes szabadságra bocsátásra. Az ügyekben először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amit megküld az igazságügyi miniszternek, aki változatlan formában továbbítja a köztársasági elnöknek, aki már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon dönt.

Évtizeddel dobálóztak

Csütörtökön a Kúrián a Legfőbb Ügyészség képviselője felülvizsgálati indítványának szokatlan megváltoztatását azzal indokolta, hogy ha Magyar esetében 30 évre csökkenne a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja, az “vállalhatatlan” megkülönböztetést eredményezne a többi tényleges életfogytiglanra ítélthez képest. Náluk a január 1-én hatályba lépett szabályok szerint ez a legkorábbi időpont 40 év. A védelem kifogásolta, hogy az ügyészség az eljárás legutolsó szakaszában változtatta meg álláspontját, és állította, hogy a január 1-jén életbe lépett törvény nincs összhangban a strasbourgi gyakorlattal.

A Kúria öttagú tanácsa végül megváltoztatta a Magyar László ügyében a korábbi hazai ítéleteket és mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést. Előírta, hogy az életfogytiglan felülvizsgálatára és a feltételes szabadságra bocsátásra leghamarabb 40 múlva nyílik lehetőség.

Jöhet megint Strasbourg?

A szóbeli indoklásban kiemelték: csak annyiban nyúlhattak az eredeti ítélethez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő.

A Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kijelentette azt is, hogy a strasbourgi gyakorlatnak nem felel meg, hogy sem az államfő, sem az igazságügyi miniszter nem köteles indokolni döntését. Magyar László védője újságíróknak erről azt mondta, szerinte téves ítélet született, a Kúria félreértette a strasbourgi eljárást, az életfogytiglanra ítéltek esetében az első felülvizsgálatnak már 25 év múlva be kell következni. Az ügyvéd jelezte, hogy a Kúria döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak alkotmányjogi panasszal, és azt is megfontolják, hogy újra elmenjenek Strasbourgig.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

John F. Kennedy writes at his desk in his Senate office, ca. 1953-1961. (Photo by © CORBIS/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.