Több mint 860 millió forintot fizetett az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház azért a tanulmányért, amely a borvidék számára tartalmaz marketingjavaslatokat – tudta meg a Magyar Nemzet. A mérlegadatok szerint a cég vesztesége 2012-ben 2,6 milliárd, 2013-ban félmilliárd, tavaly pedig 1,78 milliárd forint volt.
A Claessens International nemzetközi tanácsadócégnek kifizetett csaknem egymilliárd forint úgynevezett „brandépítési előleg”. A dokumentum legnagyobb vitát kiváltó javaslata, hogy tokajinak ezentúl csak az aszút és az eszenciát lehetne nevezni, a késői szüretelésű borokat, a szamorodnit és a száraz furmintborokat más néven forgalmaznák, a félszáraz és félédes borok pedig még az eredetmegjelölést sem viselhetnék. Homályos ígéretek szerint a borvidék 15 milliárd forintnyi támogatást kapna az államtól, ebből hárommilliárdot költenének brandépítésre. A már kifizetett 860 millió forint ennek a hárommilliárdnak a része.
A borvidék fejlesztését is a Tokaj Kereskedőház Zrt-re építenék fel. Az állami cégnek a veszteségek mellett tavaly az árbevétele is jelentősen lezuhant, sőt hárommilliárd forintnyi borkészlet értékesítését kellett felfüggeszteniük, mert a korábban alkalmazott borkészítési technológiák és a nyilvántartások hibás kezelése miatt jelentős lehet azoknak a boroknak az aránya, melyek a társaság és a Tokaji elnevezés érdekében nem értékesíthetők.
A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők az állami cég vezető szerepe kapcsán amiatt aggódnak, hogy egyesek „megint közösségi pénzből kívánnak előnyhöz jutni mások kárára”. A vállalat vezérigazgatója, Gaálné Király Enikő szerint viszont az a szándék, hogy a társaság a szőlőtermelőktől olyan alapanyagot vásároljon, amelyből a nemzetközi piacon jó áron eladható áru készülhet. A 860 millióért elkészített javaslat nincs kőbe vésve, a vezérigazgató egyeztetéseket ígér róla.
