Az államtitkár a vs.hu-nak adott interjújában azt is elmondta: nem céljuk megnyirbálni a gimnáziumi férőhelyeket, azonban bevezetnének egy kompetenciamérést az egyetemi évek elején és végén, hogy tisztábban lássanak: mit tesz hozzá az intézmény a hallgató tudásához.
A politikust kérdezték az államilag támogatott felsőoktatási helyekről is, Palkovics szerint a jövőben több közgazdász képzését finanszírozhatja az állam. A felvételi ponthatárok fokozatos emelésével kapcsolatban a beszélgetésben felmerült: nem kellene-e megerősíteni az iskolai idegennyelv-oktatást, hiszen nem mindenki számára egyértelmű a nyelvvizsga megszerzése a középiskolai években. Palkovics szerint erre nincsen szükség, hiszen „12 évnek – amit a diák a közoktatásban tölt – elégnek kell lennie arra, hogy egy nyelvet középfokon megtanuljon”. Az államtitkár az ingyenes nyelvtanuló honlapokat és applikációkat említette, illetve azt, hogy ő is három nyelvet tanult meg felnőttként, teljesen egyedül.
Érettségi nélkül egyetemre?
Palkovics szerint, ha most valaki elkezd szakmunkásként dolgozni, nagyon nehéz utána bekerülnie a felsőoktatásba. „Leírtuk, lehetőséget kell teremteni arra, hogy ők is továbbtanulhassanak. Öt év munka után nehéz az érettségit, a közéleti tárgyakat megkövetelni” – mondta az államtitkár, aki hozzátette: külföldön is van rá példa, hogy érettségi nélkül mehetnek a felsőoktatásba a szakmunkások, csak egy más típusú képzésre – például üzemmérnöknek vagy üzemgazdásznak -, ahol az adott technológiáról tanulnak többet.
