A 444 szerint Günther a kulcsfigurája annak a folyamatnak, ami az Origo főszerkesztőjének leváltásához vezetett. Mint fogalmaznak, a legkomolyabban vett pártatlanság ellenére a kormány ellenzékinek tartotta az Origót, elfogultságra panaszkodtak. Rogán Antal lakásügyének kezelése és Lázár milliós külföldi útjainak feltárása állítólag különösen rosszul esett a Fidesznek.
A 444 azt írja, hogy Máthé Balázs jogi és társasági ügyekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes feladata a kormánnyal való kapcsolattartás volt és jó ideje közvetlenül Lázár Jánossal tárgyalt. „Az azonban biztos, hogy a panaszok sok esetben úgy jutottak el az Origo szerkesztőségébe, hogy Máthé Balázs mondta, hogy Lázár János szomorú, ezért vagy azért” – fogalmaz a portál.
Állítólag a mobiltelefon-frekvenciák használatának meghosszabbításáért is feltételül szabták, hogy a Telekom fogja vissza az Origót. A 444 szerint Lázár egy 150 oldalas tanulmányt adott át Kerstin Günthernek, amiben a közmédia és az Origo híreit hasonlítják össze és azt mutatják ki, hogy az Origo drámaian ellenzéki. Ezt a Telekomon belül később hivatkozási alapként kezelték.
A cikk szerint amikor a kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes azt a hírt hozta, hogy Lázár szomorú, az azt jelentette, hogy botrány van a cikkből, és nem lenne jó, ha hasonló eset előfordulna. Kormányzati körökben állítólag olyat is hallottak Lázártól, hogy „az RTL Klubbal és az Origoval még kezdeni kell valamit”. Az Origo szerkesztősége azonban nem változtatott munkáján, ezért válhattak meg Sáling Gergő főszerkesztőtől.
Sáling eltávolítása után egy nappal Lázár már arról beszélt, hogy a Telekom és a magyar kormány százmilliárdos nagyságrendű közös projektbe fog.
Főszerkesztők Fóruma: törvénysértő a kívülről jövő nyomásgyakorlás
A Főszerkesztők Fóruma fontosnak tartja, hogy minél világosabb legyen a kép az Origo főszerkesztőjének leváltásával kapcsolatban, mert nagy a tét és sok vesztenivalója van a szakmának, a közönségnek és a politikának is. Felhívták a figyelmet arra, hogy az üzleti vagy politikai nyomásgyakorlás a legritkább esetben zajlik az érdekelt és az újságíró között, sokszor már a kiadókhoz is közvetítőkön – hirdetőkön, reklámügynökségeken – keresztül érkezik. Az ilyen nyomásgyakorlás törvénysértő és a médiatörvény szerint nem alkalmazható szankció egy médiatartalom-szolgáltató munkavállalójával szemben azért, mert megtagadott egy, a szerkesztői és újságírói szabadságot csorbító parancsot.
