A Fidesz EP-képviselője a VS.hu-nak azt mondta: nem bánják, hogy a mostani választáson nem indul a zöldek színeiben Daniel Cohn-Bendit, aki gyakran nagyon méltatlanul lépett fel Magyarország ellen, az Európai Parlamentben pedig kiabálásával, gesztikulálásával, stílusával a magyar parlament legszínesebb képviselőit idézte. Szájer azt ugyanakkor elismerte, hogy Cohn-Bendit segítette őket azzal, hogy „karikatúráját nyújtotta annak, ami Magyarországon történik. Ez egy jóérzésű baloldali polgár számára is túlzó lehetett. Másutt is így van ez: ha valaki egy bírálatban túlmegy egy határon, azzal ellenkező hatást is kiválthat” – tette hozzá Szájer, akinek Torgyán József jutott Cohn-Benditről eszébe.
Akár módosulhat is az Alaptörvény
A néppárti kritikák kapcsán Szájer József elismerte, hogy a Fidesz kísérletezett a válságkezeléssel, az alkotmányozással. „Márpedig nem minden kísérlet sikerül százszázalékosan”. Jó esetben ők is időben rájöttek, hogy módosítaniuk kell, máskor éppen a konfliktusokból jöttek rá, hogy engedniük kell. „Ha a régi utat követtük volna, azt kevesebb hibával, de kevesebb eredménnyel lehetett volna végezni”, de már nem kell tovább kísérletezni, „az alkotmány megszületett – ott csak az alapokat kellett lerakni. Ezeken ma már nem kell változtatni”. Szerinte a Fidesz nemcsak utólag mondta, hogy ha kell, hibás dolgokon módosít: azzal indultak neki, hogy „tagja vagyunk az EU-nak, annak márpedig vannak szabályai, amiket önként elfogadtunk”. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy a nonprofit közműszolgáltatók is bekerülnek az alkotmányba. Mint mondta: ez a magyar parlament ügye, de az alkotmányozással és az unió szerződésével sem menne szembe ez. „Baloldali pártok is előszeretettel képviselik annak ügyét, hogy a közszolgáltatásoknál biztosítani kell a nonprofit jelleget. Hogy ezt az alkotmányba kell-e tenni, az azon múlik, mennyire tartja a magyar társadalom ezt az ügyet fontosnak…” – tette hozzá.
Szájer nem Deutsch
Szájer József közölte: a rezsicsökkentést nem Heim Pétertől kell megvédeniük, hiszen ő konzervatív közgazdászként egy közgazdasági véleményt képvisel. A Fidesz azt mondta: az országgyűlési választás arról is szól, hogy van egy törvénytervezet, ami nonprofittá tenné ezt a szférát, egy erről szóló népszavazásnak is tekintették a választást. „A nonprofit szektor, ha jól van szabályozva, nem jelent csökkenést a polgárok számára a szolgáltatás minőségében, annál inkább jelenthet az általuk fizetett díjakban. Ugyanúgy lehetne termelni mindent, csak a nyereséget vissza kellene forgatni.” Szájer szerint a Fidesz Európában is csapatban dolgozik. Csapattársa, Deutsch Tamás beszólása Heimnek nem az ő ízlése szerint való, de a kommunikációban jó, ha nem egy irányba küldik az üzeneteket. „A tartalom nagyjából azonos.” Ő nem így kommunikál. „De ő azért Deutsch Tamás, mert ebben jobbat tud nyújtani” nála.
Sajtószabadság? Van!
Az EP-képviselő szerint a Magyarország körüli indokolatlanul nagy purparlé egyik magyarázata, hogy egy ideológiai vita kellős közepébe csöppentünk. Ez a vita Európában régóta tart. A konventben kezdődött, hogy kerüljön-e be a kereszténység, az „Isten” szó az alkotmányos szerződésbe. A konvent úgy döntött nem túl nagy többséggel, hogy ne, a magyar parlament viszont másként döntött. Szerinte a sajtó kezdettől fogva e csata élén állt, nagyon erősen ideologikus jellegű támadást indított, a médiatörvény elleni kritikák tetőfokán üres címlapokkal álltak ki zöld és egyéb képviselők a plenáris ülésen, noha Magyarországon a sajtószabadságot nem korlátozza senki.
Egyrészt, másrészt
Szájer azt nem árulta el az interjúban, jó uniós biztos lenne-e Navracsics Tibor, azt viszont cáfolta, hogy presztízsveszteség lenne a miniszterelnök-helyettesnek. Szerinte éppen a tekintélyét növelné, és azt is jelezné, hogy minél „magasabb rangú embert küldünk, annál inkább fontosnak tartjuk az ügyet”. A Fidesz számára a legfontosabb, hogy az EU ne avatkozzon olyan ügyekbe, amelyek nem rá tartoznak, ilyen a bírósági egyenetlen teherelosztás ügye, a pálinka kérdése. „Viszont vannak olyan ügyek, amelyekben közösen hatékonyabban tudunk nyomulni. Ilyen az energiabiztonság. Amikor a magyar kormány egyedül tárgyal a Gazprommal, az nem olyan, mint amikor ezt az EU-val közösen teszi” – mondta Szájer.
Hülyeség lenne az EU-t elhagyni
A Fidesz EP-képviselője hülyeségnek nevezte, hogy a Jobbik a kilépéssel kacérkodik. „Aki ilyet mond, az nézzen rá a térképre, de nézze vissza az elmúlt kétszáz év történelmét is. Ezek a szimbolikus ellenérvek. Gyakorlatibb érv, hogy Magyarországon a fejlesztések 97 százaléka az EU-ból jön. A gazdaságpolitika által kivéreztetett Magyarországnak 2010-ben nem nagyon volt meg az esélye, hogy maga teremtse meg a fejlesztési forrásokat, egyedül mondhassa meg azokat a célokat, melyekre fejlesztést tud biztosítani. Ezeket a fejlesztéseket kidobni bűn lenne. Ez munkahelyeket veszélyeztetne, rontaná az ország versenyképességét és piacra jutási lehetőségeinket.” És akkor a szabad mozgásról vagy az Európába irányuló szabad magyar exportról még nem is beszél.
Brüsszel nem Moszkva
„A Fidesz mindig a tagság híve volt. De egy olyan tagságé, ahol a nemzeti érdekeket keményen képviseli Magyarország” – mondta Szájer, aki Kövér Lászlóval ellentétben úgy látja, az EU több, mint egy materiális érdekközösség. Ő hisz Európában abban az értelemben, hogy vannak spirituális elemei, még akkor is, ha az EU mintha szánt szándékkal kerülné azokat a bennünket szimbolikusan összetartó elemeket, amelyek nélkül egy állam nem igazán létezne. Aki viszont nem úgy fogja fel az Uniót, mint amelyben érdekek küzdenek egymással, sokszor a szimbolikus szempontokat is felülírva, az meghal az EU-ban. Szájer súlyos tévedésnek nevezi, hogy a brüsszeli kritikák olyan utasítások lennének, mint amilyenek annak idején Moszkvából jöttek.
