A demonstrálók a helyszínre több nagyméretű molinóval érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, “Önrendelkezést Kárpátaljának”, illetve “Magyarország visszaköveteli Kárpátalját”. A két-háromszáz résztvevő közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba – tájékoztatott a távirati iroda.
Gaudi-Nagy Tamás egyebek között azt mondta: a történelmi igazságtételt szolgálná, ha Kárpátalja elszakadna Ukrajnától. A politikus szerint ugyanakkor Martonyi János külügyminiszternek távoznia kell, mert nem áll ki határozottan emellett. Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész arról beszélt, meg kell kongatni a “vészharangot”, hogy összefogás szülessen Kárpátalja ügyében, mert ha nem, akkor el fog veszni “ez a lehetőség”.
Budaházy virtuálisan volt jelen
A tüntetésen Budaházy György telefonon “jelentkezett be”, mert a bíróság eltiltotta a tömegrendezvényektől. Budaházy – akivel szemben terrorcselekmények vádjával elsőfokú büntetőper zajlik a Fővárosi Törvényszéken – azt mondta: nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra Kárpátalja ügyében, hiszen 80 éve nem volt olyan helyzet, mint most, amikor egy nagyhatalom érdekei egybeesnek Magyarország érdekeivel.
Nyolc pontban foglalták össze követeléseiket
A demonstráció végén a szervezők átadták nyolcpontos petíciójukat a Külügyminisztérium ügyeletes munkatársának. A petícióban egyebek mellett az áll, követelik, hogy a magyar állam ismerje el a krími népszavazás eredményét, vagyis azt, hogy a félsziget visszatért Oroszországhoz. Követelik azt is: intézkedjenek a Magyar Honvédség felkészítéséről, hogy képes legyen megvédeni a kárpátaljai magyarokat, és azt is el szeretnék érni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök váltsa le Martonyi Jánost.
A külügy elítélte a rendezvényt
A demonstráció után a Külügyminisztérium közleményt adott ki. Azt írták, a tárca határozottan elítéli, hogy egyes pártok, mozgalmak egyszerű politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását és szuverenitását, illetve figyelmen kívül hagyják az adott országban élő magyar közösség érdekeit és elvárásait, amint az a “Petíció Kárpátaljáért” című szöveg esetében nyilvánvaló.
Elhatárolódik annak tartalmától és szellemiségétől, mert az nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és boldogulását, hanem ellenkezőleg: veszélyezteti nemcsak a kárpátaljai magyarság, de az egész térség biztonságát.
Magyarország többször kinyilvánította, hogy változatlanul támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében, nem tekinti az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának a március 16-i krími “Patyomkin-referendumot”, és sem annak eredményét, sem pedig a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását nem ismeri el.
Magyarország Kormánya következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak tiszteletben tartása és érvényesülése mellett – különös tekintettel nyelvi és oktatási jogaikra – mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi fórumokon – írták a közleményben.
