A gigainterjúban a miniszterelnök lényegében megismételte azt, amit a Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóján mondott. Orbán Viktort újra elmondta: programjuk egyetlen szóban is összefoglalható, vagy – ahogy Facebook-oldalán szerényebben fogalmazott, kettőben is, „folytatni szeretnék”. A kormányfő nagyon részletesen taglalta a miérteket. Az elmúlt év, illetve a ciklus értékelésekor visszafogottságra intett. Szerinte szerényen, de büszkén mondhatja, hogy lábra állították az országot. „Magyarország ma a saját lábán áll, stabil, nem borul fel saját belső egyensúlytalanságai miatt, mások se tudják felborítani, és megtette az első lépéseket egy igazán biztató jövő felé.” Ezt már elismeri az unió is, amely nem vádolható pozitív elfogultsággal. „Az államadósság, költségvetési hiány, export tekintetében és szinte minden mutatóban az ország a jól teljesítők közé tartozik. Ez az unió véleménye Magyarországról; azé az unióé, amellyel komoly gazdaságfilozófiai vitákat folytattunk és több ügy miatt is perben állunk” – fogalmazott.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Iszonyatos erőket mozgósítottak
2013-at – a kormányfő szerint – a kitörés évének is nevezhetjük, de az egész ciklus „tulajdonképpen arról szólt, hogy iszonyatos erőket mozgósítottunk, hogy ismét a magunk urai lehessünk. Mára ez sikerült. Képesek vagyunk arra, hogy megnyissunk egy új korszakot”. Egy olyat, amiben érdemes nagy célokat kitűzni. E célok kapcsán emlékeztetett rá, hogy az európai gazdaság mély szerkezeti válsága miatt a korábbi eszközök, a korábbi gondolkodásmód, gazdaságpolitika nem alkalmazható, egy új szerkezetű gazdaság kiépítésére kell törekedni. Ezt nevezik ők újraiparosításnak. Míg az EU-ban a teljes európai nemzeti össztermékhez való hozzájárulása az iparnak 15 százalék, addig Magyarországon 23 százalék. „Bár a számítási módszerek mutatnak némi bizonytalanságot, például van olyan kalkuláció is, amely szerint a németeket megelőztük, mi dobogósak vagyunk Európában. Ha így folytatjuk, a 2018-as ciklus végére reális célkitűzésnek tűnik, hogy mi legyünk Európa legiparosodottabb országa” – tette hozzá.
Nem unortodox, innovatív
Az új szerkezetű gazdasághoz új gondolkodás kellett. Azt a kormány kritikusai unortodoxnak nevezik, ő inkább innovatívnak mondaná. Nem akarják a piaci folyamatokat kiiktatni, de határozott elképzelésük van arról, hogy az új világrendben milyen gazdaság lehet életképes. Válaszuk a kihívásra belül marad az ésszerűség határán. Másképpen közelítenek a világgazdaság nagy szereplőihez is, mert a magyar gazdaság része volt és része marad a globális gazdaságnak. A kormányfő sokadszor mondta azt, úgy alakítják a külkapcsolatokat, hogy a világgazdaság minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy Magyarország sikeres legyen. „A több évtizedes nukleáris ipari együttműködésünk meghosszabbításával Oroszországot is érdekeltté tettük abban, hogy Magyarország sikeres legyen. Oroszország Magyarországon keresztül beléphet az európai atompiacra. És így hosszabb távon is előállítottuk a helyzetet, hogy a magyar gazdasági siker, stabilitás és kiegyensúlyozottság orosz érdek is legyen.” Jelenleg a világ legjelentősebb gazdasági szereplői közül senki sem az ellenségünk, sőt mindegyiküknek érdekében áll Magyarország fejlődése. Magyarország tehát nem azért lehet sikeres, mert egyik vagy másik ország oldalán áll, hanem mert saját politikát folytat és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tud kiépíteni. Ez új megközelítés a szokásos „hova csatlakozzon le Magyarország?” helyett. Ez egy nemzeti megközelítés, ami „Szent István intelmeiben is ott van, csak megfelelő szemüveggel kell olvasni” – mondta.
Nemzeti érdekek képviselete
Szerinte a gazdaságban főleg nemzeti érdek van. Orbán Viktor szerint csak a butaság és a gonoszság lehet a magyarázata az ennek ellentmondó korábbi ciklus gazdaságpolitikájának, hiszen „vannak nemzetnek hívott közösségek még az Európai Unióban is, ezért a modern korban a politika felől nézve elsősorban nemzeti érdekek vannak”, s nekik azokat kell szolgálniuk. „Gonoszság az, ha tudták, hogy létezik nemzeti érdek, de ellenében cselekedtek. A butaság pedig az, ha elhitték, hogy nem létezik.” Bármely nyugati gazdaságra tekintünk, láthatjuk: e mentén politizál. Ugyan szokás azt mondani, hogy a globalizált gazdaságban a nemzeti érdek nem fontos, és más szempontok megelőzik, de ezt senki nem gondolja komolyan. Górcső alá véve az egyes országok gazdaságpolitikáját, akkor ez egyértelmű. Aki ezt eddig nem látta, annak hályog volt a szemén. Mindenki a saját, jól felfogott nemzeti érdekét követi. Ha Magyarország nem így tenne, a léte sem indokolt, mert az ország, amely nem saját, jól felfogott érdekei mentén politizál, nem meri vállalni, hogy saját érdeke van, és az ugyanolyan legitim, mint a többieké, önmaga fennmaradását kérdőjelezi meg. Csakis a nemzeti érdek mentén érdemes politizálni.
A kétharmad stabilitást ad
A magyar gazdasági siker legfontosabb feltétele a politikai egység és az erős felhatalmazás. Gazdaságpolitikájuk sikeréhez nemcsak intellektus kell, de erő is. Ez a politikából jön, a választásokból származó felhatalmazásból, annak terjedelméből. Ez adja a politikai és gazdasági stabilitást. A kétharmad az ország legfontosabb versenyelőnye. Ez onnan is tudható, hogy ezt támadták a leginkább. 2014 is akkor lehet sikeres, ha marad a politikai stabilitás és az erős politikai vezetés. „Azért voltunk versenyelőnyben eddig, mert a válság körülményei között gyorsan tudtunk reagálni, gyorsan tudtunk döntéseket hozni. A politikában a gyorsaság az erővel arányos – mondta. Szerinte lehet azt gondolni, hogy intézmény pótolhat személyt, az EU vezetése intézményi típusú, a személyi felelősség homályos, a döntések lassúak. Ez önmagában nem tragédia, nyugodt időkben működhet így egy rendszer, de “vannak olyan idők, amikor nem elégséges”. Tipikusan ilyen a válságkezelés, amikor az intézmények inkább megbénulnak, nem tudnak világos, gyors válaszokat adni. Ezzel szemben azok az országok, ahol kellő egység és erős felhatalmazás van a kormányok mögött, mint Németország, Ausztria, Lengyelország, és ilyen hely Magyarország is, ezek az országok sokkal jobb válaszokat adnak a válságra, mint az európai intézmények.
Ez vár ránk, ha a Fidesz győz
A politika célokat szab a gazdaságnak, megmondja, mit szeretne. Például teljes foglalkoztatottságot. Orbán nem fogadja el, hogy nem lehetséges a teljes foglalkoztatottság. Inkább azt mondja, keressük hozzá az eszközöket. A politika tűzhet ki a gazdaságnak célokat, de nem hagyhatja figyelmen kívül a gazdaság belső mechanizmusait. „Ha innovatívnak nevezzük azt, amit csinálunk, akkor a gazdaságpolitika mindkét lábára igaz ez. A gazdaságra is és a politikára is. Sőt, a kettő egymáshoz való viszonyára is.” Ha ők kapnak újra felhatalmazást a kormányzásra, akkor a Fidesz megvalósítja programját, ami „egy szóban összefoglalható: folytatjuk”! Azt kérik a választóktól, tegyék lehetővé, hogy folytassák, amit eddig csináltak. Mindenki megtapasztalta, milyen, ha az egyik vagy a másik oldal kormányoz. “A szavak helyett a tettek beszélnek.” Az új gazdasági modell kapcsán Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy az elmúlt negyven év a modellvitákról szólt. „Az volt a kérdés, hogy melyik modellt kellene választani. Ezek a viták abból nyerték az értelmüket, hogy létezett az utolérési effektus. Valakik előttünk jártak, őket akartuk utolérni, logikus volt a modellkövetés gondolata. Csakhogy mára a helyzet megváltozott. Nem hátrébb vagyunk, hanem benne vagyunk a sűrűjében. Európai uniós tagország vagyunk. A megoldás nincs előttünk valahol, amit, ha sietünk, még fellelhetünk. A dolgok valójában formálódásban vannak. A régi modellek érvényüket vesztik, és az egyes nemzetek saját megoldásaikkal kísérleteznek. Mi is saját utunkon járunk.”
Európa még nem süllyed el, de…
A kormányfő szerint a nemzetállamok nem elsüllyednek, hanem hanyatlanak. „Azok, akik ma lefelé tartanak, egy magasabb fejlettségi szintről teszik ezt, ezért egyelőre és még egy ideig azt fogjuk látni, hogy jobban élnek, mint mi. Nem egyik napról a másikra süllyednek el, inkább elgyengülnek”, ezért beszél a hanyatlás korszakáról. Ő azt szokta nézni, hogy Európa súlya milyen a világtermelésben és a világkereskedelemben egyfelől, másfelől mennyi a részesedése a világ adósságában. Noha ezekből egyértelműen kirajzolódik a romlás, ez nem azt jelenti, hogy Európa holnap reggel elsüllyed. „Még van idő egy új európai gazdaságot építeni. Bár az idő fogy.” A kormányfő elismerte, hogy évtizedek óta szeretnénk fejlődő országból fejlett országgá válni, de van egy óriási hátrányunk, amin a mostani helyzet sem változtat. „Mégpedig, hogy a jólét alapja a vagyonosodás. Míg a nyugati országok gazdagodtak, mi a szocializmusban összeszedtünk jó négy évtizednyi lemaradást. Most végre emelkedő pályára léptünk. De nem azért, mert Magyarország okosabb a többi államnál, hanem azért, mert egységesebb, tehát akcióképes és gyors.”
