Belföld

Tavaszi áldozat, plusz Zaratustra mimikri

plastic
plastic

2014. 03. 13. 10:11

A Szegedi Kortárs Balett Nemzeti Premier bérletének nyitó előadására összegyűlt nézők magát a rendezőt kapták meg informátorként a függöny elé, még annak előtte, hogy megszólaltak volna Richard Strauss várt, „Imígyen szóla Zarathustra" című szimfonikus költeményének fenséges nyitó hangjai - Pavlovits Miklós írása.

Juronics Tamás művészeti vezető a tőle megszokott eleganciával itt mondta el a közönségnek, hogy bár társulata elkészült a bemutatóra, a premier sajnálatos módon mégis elmarad. Az ok pedig az, hogy a szerző örökösei nem járulnak – állítólag máskor sem járultak – hozzá a mű zeneiségének bárminemű „vizuális” (át) értelmezéséhez.

Késő bánat, sebaj, jobb később… – végül mégiscsak idejében kiderült a tilalom.

Ám hogy a nézők hiányt ne szenvedjenek, Unsuk Chin, Berlinben élő Dél-Koreai zeneszerző-nő (így szerzett nőnapi apropót is e premier) Su című concertóját dolgozták színpadra nagy gyorsasággal. Nevet is adván a produkciónak: előadás immár Mimikri címmel fut. Benne egy ősi kínai hangszer a sheng és a szimfonikus zenekar áll vegyülő- és szétváló viszonyban egymással. Ők, – megtudtuk – a hangszerek egymás árnyékai, visszhangjai „egy különös mimikri-jelenséget rajzolva meg, ahol nem tudni ki és kihez hasonul valójában.” – írja a műsorfüzet is.

Aztán függöny fel, – szép sötét és arany surlófények a fekete háttérfüggönyű színpadon, meg egy nagy halom zöldes valami, amiből idővel kitüremkedik egy férfiú, Czár Gergely és táncol a többiekkel, különösen sokat Takács Zsófiával. Látványosan, mint ezt a Kortárs Balettől megszoktuk. A mozgásszínház változatos emnber-formációi, a testek kígyózó, lebegő, zakatoló formái rendre elgyönyörködtetik a nézőket. A produkció nézőtéri fogadtatása kedvező volt. Annak ellenére is, hogy a várt / beígért Nietzsche – Strauss- és a zoroasztrizmus vallást Krisztuséhoz hasonló elvekkel megalapító Zarathustra fényt sötétséggel megharcoló dogmáira való utalások nem igen tűntek elő. Pedig ha a cím mimikri, akkor az eredetileg bemutatni tervezett „emberfeletti ember” filozófiájára való utalás erre itt is módot adott volna.

A szünet után következett a várt Tavaszi áldozat. A Stravinsky a világ színpadain azóta is eseménynek számító produkciója jó száz éve született. A Le Sacre du printemps ősi, vad rítusokat idéző, brutális katasztrófákra feszülő zene. Erős, autonóm alkotói látomás, mondhatni belső kényszer nélkül nehéz vállalkozás e darab megvakósítása. Megszenvedett mondanivaló nélkül, mégoly simulékony esztétikai elkötelezettséggel is, a zene legyötri a szereplőket a maga ördögi erejével. Ha a tánc mégoly tetszetős, rafinált saját formációi uralják, betöltik is a színpadot, egyetemes üzenet / kiáltás hiányában óhatatlanul elsikkad az emberi közösség ősi végzetével való szembeszegülés tragédiájának lesújtó, vagy épp felemelő tétje. Századunkban különös érvénnyel. Épp tavasz napfordulóján, amikor a természet épp egyetemes megújulásban teljesedik ki.

A Nemzeti Táncszínház és a szegedi Kortárs Balett közös Tavaszi áldozata fatörzs alakzatokon kuporgó sötét emberi alakokkal kezdődik. Akár a megelevenedő, ősi erdő lehetne ez a kép a Gyűrűk urából. A furcsa alakzatokat ide-oda vonszolják, körré és hátterekké rendezik a rajtuk megelevenedő táncos figurák. A változó alakzatokból később felfénylő hasábok, majd vörösen világító kockák lesznek, – körülöttük a sötét hacukájukat levető, szétdobáló, mezítelen, végül fehér ruhát öltő táncosokkal.

Ők, akik végül az erős fényből alá vetik magukat valamiféle mélységbe, – s máris Madách Tragédiájának tragikus világvége színe juthat eszünkbe.

Hatásos e vége tabló, – hosszú nézői ováció méltatja is a társulat minden táncosának nem csekély fizikai és esztétikai produkcióját.

Együttesen és külön, külön.

Név szerint: Czár Gergely, Takács Zsófia és a többiek: Hortobágyi Brigitta, Palman Kitti, Zsadon Flóra, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Majer Gábor, Bujdosó Andrea, Szigyártó Szandra és Bálint Adél.

Valami –, mintha – mégis hiányzott volna a sűrűn tapsos levegőből.

Saját megrendülésünk – lelkünk mélyén talán. Bár az is lehet, már alkalmatlanok vagyunk a tavasz áldozatainak átélésére.

A többi, a számtalan köznapi élményünk megvan, vészesen hiánytalanul.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.