Kedd délután fél öt, szóval csúcsidő a Blahán a megállóban, ennek megfelelően harminc másodpercenként jön valami busz. Ránézésre nincsenek többen, mint szoktak, legfeljebb néhány tébláboló fotós és operatőr jelzi, hogy valami készül, illetve a jól értesülteknek feltűnhet vagy egy tucat diáktüntetésekről és más civil megmozdulásokról ismerős arc. Utóbbiak négy-ötfős csoportokban kiszemelnek egy-egy hetest, felszállnak az első ajtón és jegyet vesznek a sofőrtől, ahogy kell: türelmesen, egyesével, számlával. A vonal pedig azonnal lebénul.
Fotók: Neményi Márton
Az utasok meglepően türelmesen – vagy inkább rezignáltan – viselik a negyed órás várakozást. Ennyit jelent ugyanis, ha öt ember jegyet vesz. Egy aktivista, miután letudta a procedúrát, a csuklónál nagyon gyorsan eljut odáig egy nénivel, hogy nem is lenne értelme idegeskedni, úgyis el van rontva minden. Az első „mi van már, bazdmeg”-re tíz percet kell várni, az illető le is száll, páran követik, valaki még kiabál csak úgy maga elé egy-két percet (Orbán neve már a második mondatban elhangzik), aztán indulunk is, akárcsak a mögénk torlódott öt-hat busz. Még egyszer: ez öt ember volt, szóval nem is életszerűtlen a helyzet.
A civilek – csak így hivatkoznak magukra, közös szervezet, platform sincs, láthatóan nem is kell – némi BKV-s szakszervezeti háttérrel, de nem a buszvezetők megbízásából érkeztek, hogy demonstrálják, mennyire abszurd a BKK által bevezetett és azóta is erőltetett rendszer. A négy éve rendszeresen elátkozott első ajtós felszállásról van szó, illetve általában arról, hogy milyen felelősséget pakoltak a sofőrökre azzal, hogy jegyet is kell árulniuk (nem csak az első ajtós járatokon), úgy, hogy ők kezelik a jegykiadót, teszik el a pénzt és adják a visszajárót, parancsolják le a jegy nélkül utazókat és próbálják nyugtatni a több perces várakozás miatt anyázókat. Mindezt mindenféle felszerelés és külső segítség nélkül.
Fogy a türelem
Az első ajtós felszállást 2009. nyarán vezette be a BKV nyugati (Berlin, Párizs) mintára. Az érvek magától értetődőek: a sofőr ellenőriz, azaz kevesebb a bliccelő, tehát több bevétel (ez be is jött, több mint másfélmilliárd folyik be évente), e járatokra pedig nem kell sem ellenőr, sem közterületis. Az ajtókat felmatricázták, a buszon vehető jegy 450 forint – a sofőrnek nem kötelessége pontosan visszaadni, ha nem tud -, ha valaki bliccelni próbál, azt a hatósági jogkörrel nem rendelkező buszvezetőnek kell megpróbálnia lezavarni, miközben ötvenféle jegy-, bérlet- és kedvezménytípust kell ismernie és ellenőriznie, figyelve a dátumokra. Ha a sorban állás miatt késik a járat, a sofőr fizetése bánhatja. 2009. óta valószínűleg minden budapestinek van elsőajtós sztorija szitkozódó, tájékozatlanság miatt bénázó utasokról és megrettent buszsofőrökről.
Egyik-másik a sajtóig is eljutott. A tömegközlekedési dolgozókat védő szakszervezetek rendszeresen számolnak be trolisofőröket leköpködő utasokról és a BKK tanácstalanságáról. Egy baleset óta ráadásul leszedték az első ajtókról az áttetsző, felszállási lehetőséget jelző matricát, az utasok így gyakran azt hiszik, hanyagságból nem nyílnak az ajtók – pedig igazán memorizálhatnák a BKK honlapján található több tucat járat számát. A járműveken egyébként nem szállítható egyszerre babakocsi és bicikli, ha ilyen helyzet adódik, azt is a konfliktuskezelésben nem feltétlenül képzett sofőrnek kell elsimítania. A Facebookon tavaly ősszel terjedt el egy történet egy nyolcvan éves, botos bácsit vegzáló, majd – mivel nem volt igazolványa – a buszról lezavaró sofőrről. A bácsi nem tett panaszt, a BKK vizsgálódni kezdett, azóta nincs hír.
Így néz ki egy sofőr által kézzel kiállított számla
Hab a tortán, hogy a buszvezetőket – akiknek egy kétszer két órás oktatáson, majd három heti tanfolyamon kellett átesniük – kamerákkal és civil ruhás belső ellenőrökkel figyelik, utóbbiak lejárt bérlettel próbálnak feljutni a buszokra, mint kiderült, általában sikerrel. A szakszervezetek azóta többször is kikeltek a fizetésemelés nélküli pluszmunka és a szerintük nem fair ellenőrzés ellen. A BKK béremelést emleget, illetve azzal védekezik, hogy a sofőröket ellenőrző munkatársak jogszerűen végzik a munkájukat – ezt egyébként senki sem vitatta. A kedd este tiltakozó civilek szerint ha már nyugati mintára vezették be a rendszert, biztosítsák az eszközöket is, legyen például jegykiadó automata minden sofőrfülke mellett, hogy a vezető tényleg arra figyelhessen, ami a dolga: a vezetésre.
Estére reagált a BKK is. Szerintük a BKV egyik szakszervezete csinálta a balhét és nemcsak a Blahán, hanem a Ferenciek terén és az Astoriánál is. Azt mondják, ez egy felelőtlen provokáció volt, ráadásul összekeverik a szezont a fazonnal, a buszvezetői jegyeladást az elsőajtós felszállással. Utóbbi a 7-es busz vonalán nincs is. Emlékezetettek, hogy tucatnyi vonalon 1998 óta lehetett venni a sofőrtől, tavaly óta lehet minden buszon és trolin. trolivonalra. A BKK szerint ez a rendszer mindenkinek az érdeke, és az eddigi tapasztalatok szerint hétköznapi helyzetben nem növeli a menetidőt.
