Igen nagy zűrt, akár politikai botrányt is okozhat a magyar közéletben –– főleg így választások előtt –– az állampolgársági törvény 4. § (3) bekezdése alapján a kedvezményezett honosítási eljárás szerinti honosítás egyes haszonélvezőinek/ áldozatainak esetleges felelősségre vonása. A rendőrség vizsgálódik, a hivatalok hallgatnak.
Egyes kérelmezőktől, akikről utóbb kiderült, nem megfelelő szinten beszélik a magyar nyelvet, akár megvonhatják a már korábban megadott magyar állampolgárságot. Tényként kezelhető: az utóbbi időben sok olyan külföldi állampolgár is szerzett kedvezményes honosítás által magyar állampolgárságot, akinek a magyar nyelvtudása, finoman fogalmazva, nem kielégítő. Ilyen eljárás útján honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.
A hivatalnok dönti el, ki tud magyarul
Mivel azonban a magyar nyelvtudást nem kell okirattal igazolnia, a kérelem benyújtásának helyén a hivatalnokok/anyakönyvvezetők, kormányhivatalnokok, önkormányzati hivatalnokok, konzulátusi alkalmazottak szubjektív megítélés alapján állapítják meg az állampolgár-jelölt magyar nyelvtudását. A honosítást kérelmező a kérelemnyomtatványt és az önéletrajzot kitölti magyar nyelven, és átadás közben válaszol az ügyintéző által feltett, kérelemre vonatkozó kérdésekre.
fotó: MTI
A kérelmet és önéletrajzot a honosítást kérelmező –– más által előkészített anyag segítségével –– átmásolhatja saját kezűleg, valamint a honosítási kérelem tartalmát lefordítás után értelmezheti, és megtanulhatja magyarul a kérdéseket-válaszokat. Abban az esetben, ha a kérelmet átvevő nem kérdez sokat, és nem figyel oda a válaszokra, vagy előre meghatározott kérdéseket tesz fel, a kérelmező már bizonyította is magyarnyelv-tudását. Ilyen egyszerű. A kérelmező lenyilatkozza a kérelem oldalán: „Kijelentem, hogy értem és beszélem a magyar nyelvet.” A kérelmet a tisztviselő hitelesíti, és a következő záradékkal látja el: „Tanúsítom, hogy a nagykorú, cselekvőképes kérelmező(k) a magyar nyelvet érti(k) és beszéli(k).”
Megfosztják őket a magyar állampolgárságuktól?
Akkor most büntetni kell eme derék, külhoni „magyarokat”? A törvény szerint senkit nem
lehet jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. Majoros Csaba szegedi ügyvéd arra figyelmeztet, hogy nem jogszerű szerzés esetére az 1993. évi LV. törvény tartalmaz szankció jellegű szabályokat. Ez a jelenlegi szabályok szerint nem a megfosztás, hanem a magyar állampolgárság visszavonása, amely akkor alkalmazható, ha a magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával, a hatóságot félrevezetve szerezték meg. Nem lehetséges azonban a visszavonás a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.
Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását –– ilyen a magyar nyelv nem ismerete –– az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálatára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető, majd rendkívüli jogi eszközként kérhető a Kúriától felülvizsgálat, magyarázza a további lépéseket a szakember.
A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről –– a miniszter előterjesztése alapján –– a köztársasági elnök dönt. A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.
A rendőrség is vizsgálódik
Az utóbbi hónapokban a magyarországi rendőrségen több eljárás is indult egyes honosítási kérelem-átvevő ellen az új BTK 305. § a) pontba foglalt „Hivatali visszaélés” bűncselekményével gyanúsítva. A bűncselekményt az a hivatalos személy követheti el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, figyelmeztet Majoros.
Az tényként kezelhető, hogy olyan külföldi állampolgár is szerzett magyar állampolgárságot, akinek a magyar nyelvtudása nem kielégítő. Ezek a személyek külhoni magyar állampolgárok, akik a magyar állampolgárságot kihasználva az EU-ban vagy máshol dolgoznak. Ahhoz, hogy megállapítsák: a kérelemátadó nem írta és beszélte a magyar nyelvet, a kérelmet annak idején átadó, időközben a köztársasági elnök által jóváhagyott honosítási kérelemmel, útlevéllel rendelkező személyt meg kell hallgatniuk a nyomozóknak.
Ha az illető tényleg nem tud magyarul, nem fog eljönni külföldről vallomást tenni az esetleges jóakarója, a honosítási kérelem átvevője ellen. Általában nem is tudja a magyar rendőrség ezeknek a személyeknek a tartózkodási helyét, ezért ezek a büntetőeljárások könnyen kudarcot vallanak, és néhány kivételével, nem jutnak el az ügyészi szakaszba.
A jogszerűtlenül szerzett magyar állampolgárság 10 éven belül, a fenn leírt procedúrával visszavonható. A magyar útlevél használója – az útlevél lejártáig –– külföldön élvezi annak előnyeit, majd megpróbál szerezni másik kedvező állampolgárságot, ha szüksége lesz rá. A mindennapi élet gyakorlata tehát jócskán felülírja a jogszabályokat.
A kormányhivatal mossa kezeit
Megkeresésünkre Varga Márta, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője elmondta: nem az ő hatáskörükbe tartozik az ügy. Korábbi nyilatkozatukra hivatkozva azzal érvelt, hogy az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges okmányok benyújtása személyesen történik, a kormányhivatalok munkatársai ilyenkor elbeszélgetnek a
kérelmezővel, többek között a nyomtatványon feltüntetett adatokról, a kérelmező életútjáról, családjáról és magyar felmenőiről, iskoláiról, valamint foglalkozásáról, amelyekre a kérelmező válaszol.
Ezek alapján történik a magyar nyelvtudás vizsgálata, amelyet az ügyintéző az elbeszélgetés után aláírásával igazol. A beszélgetés tehát mindenképpen alkalmas arra, hogy a kérelmező nyelvtudásáról hiteles képet kapjanak. Csak néhány mondat betanulásával felkészülni, és a magyar nyelvtudásról számot adni nem lehet. Az sem igaz, hogy bárkinek lehetősége lenne az igénylő dokumentumait továbbítani valamelyik magyarországi önkormányzatnak, illetve helyi irodának, hiszen mindig személyesen kell megjelennie az ügyfélnek és beadnia a dokumentumokat, amit az állampolgársági törvény ír elő, állította korábbi nyilatkozatában Varga Márta, aki megerősítette, Csongrád megyében nem találkoztak az említett visszaélésekhez hasonló esetekkel. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályához irányított, szerinte ők az illetékesek az ügyben.
Kit terhel a felelősség?
Ott senki sem nyilatkozhatott a központ engedélye nélkül, de az informális beszélgetések során kirajzolódott: valóban „érdekes” ügy van kialakulóban, amelynek során az említett határon túli állampolgárok talán nem fogják elveszíteni korábban már megszerzett magyar állampolgárságukat, de az elképzelhető, hogy a külügyminisztérium –– külhoni képviseletek kezdeményezésére és nyomására –– esetleg megkísérli majd felelősségre vonni a belügyminisztérium érintett dolgozóit, és a végére jár, tulajdonképpen kit is terhel felelősség az említett mulasztásokért.
Az igazi gond akkor következik be, ha néhány év múlva lejárnak a határon túli magyar állampolgárok közokiratai (személyi igazolvány, útlevél stb.), s be kell nyújtaniuk az igényt, újak kiváltására. Akkor majd kiderül, mennyi is az annyi –– néhány száz vagy esetleg több ezer…
tuti
