Belföld

Hódinvázió fenyeget?

24.hu
24.hu

2013. 12. 19. 06:00

Ketyeg az ökológiai bomba a hazai vízfolyások mentén – állítja egy zöldportál, mert az ember szakszerűtlen beavatkozása ismételten a természet egyensúlyának megbontásával fenyeget. A főszereplők ezúttal Európa legnagyobb rágcsálói, a hódok.

A XIX. században főleg a prémjük miatt levadászták őket, így eltűntek hazánkból, ám az ausztriai betelepítések miatt – a rendszerváltás táján – újra megjelentek a Szigetközben. Ezen felbátorodva a WWF Magyarország 1996-ban nagyszabású hód-visszatelepítési akcióba kezdett, amelyet több hullámban 2008-ig folytatott, s ennek során összesen 234 rágcsálót engedtek szabadon az ország különböző részein, állítja a greenfo.hu.

Természetes ellenség híján a hódok száma az évek során megsokszorozódott. A portál Czabán Dávid biológusra hivatkozva ––, aki a WWF megbízásából végzett Győr–Moson–Sopron megyében hódmonitorozási vizsgálatokat –– azt állítja, egyedül e nyugati megyénkben 800–1000 példány élhet, a Szigetközben 500, de a Hanságban is 230, és vannak családok a Rábán és a Répcén is.

A hódok a Zalán két éve jelentek meg, és feltehetőleg hamarosan ott lesznek a Balatonban is. Ugyancsak terjednek a Tisza mentén és a Duna alsóbb szakaszának mellékfolyóin is. Már az összes nagyobb hazai folyó mentén élnek. A gond, hogy Európa legnagyobb rágcsálójának természetes élőhelyei, az ártéri erdők ugyanakkor jelentősen megritkultak az elmúlt évszázadban. Legtöbb helyen mindössze néhány méter széles sávban maradtak meg, amit mezőgazdasági területek öveznek, sok helyütt az ártérre pedig a természetes erdők helyett gazdasági célú, gyorsan növő fafajtákat ültettek.

A vízügyi gyakorlatnak megfelelően a vízparton hagyni kellene egy 6,7 méter széles nyílt sávot, amely árvíz idején megkönnyíti a védekezést. Ezt a sávot néhány évente megtisztítják, jobb esetben csak az egyik parton, máskor mind a kettőn.

Ki fizeti a révészt?

Ha megjelenik a hód és döntögetni kezdi a fákat, minden érdekelt fél elkezd a másikra mutogatni, fizesse ő a kárt. Az államnak sem akarózik –– állítja a portál ––, és jogilag igaza van, hiszen az érvényes rendelkezések szerint a gazdálkodóknak kellene mindent megtenniük a vadkár elkerüléséért. Ez a hód esetében a fák egy méter magasságig drótkerítéssel való bekerítését jelenti. A vízpartot viszont nem lehet elkeríteni, mert akkor más vadakat is elvágnának a víztől.

Egyhektáros erdő bekerítése legalább 700 ezer forintba kerül. Nem kis összeg, viszont ha a hód kártétele miatt hiányzik majd az erdőből, fapótlásra kötelezhetik a gazdát.

A konfliktus előbb-utóbb orvvadászatba csap át, állítja Czabán Dávid, volt rá példa, hogy találtak hurkokat hódcsapásokon. Az európai hód, amely száz éve a túlzott vadászat következtében a kihalás szélére került, azaz mindössze 1200 példány maradt, két éve már egymilliós tömegben élt szerte a kontinensen.

„ A Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN ezért vissza is minősítette a veszélyeztetettségi listákról. Az egész Európában terjedő állományok miatt nehéz már elhelyezni a fölös állatokat. A hódállomány szabályozása érdekében Észak- és Nyugat-Európában mára komplett hódkezelési stratégiával élnek. Németországban például tartományonként működnek hódmenedzserek, akik a helyi gazdákkal közösen dolgoznak a probléma megoldásán” –– állítja a greenfo.hu.

Nincs gazdája

Nálunk állítólag senki nem csinál semmit, a probléma pedig nő. Nemrég a Hanságban a vízügyi szakemberek egy bejáráson nyitottnak mutatkoztak a gátcsövezési módszer kipróbálására. Eddig szétbontották a hódgátakat, ám az állatok pár nap alatt újjáépítették azokat. Egy országos hódkoordinátor sokat segíthetne a konfliktusok megoldásában.
A leírás szerint a mintegy 20–33 kilogrammos hód testhossza 75 centimétertől egy méterig változik, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít nagy hódvárakat és kevesebb gátat is emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. Tanyáján általában 5–8 állat (egy szülőpár, az elmúlt évi és az idei alom) él. A család kisebb állandó területet tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelöli ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor. A hód kizárólag növényeket (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

Megkerestük az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság ATIVIZIG illetékeseit, valóban megjelentek a Tiszában is a hódok, de azzal hárítottak, hogy a téma nem a vízügyi igazgatóságot érinti, forduljunk a Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltségéhez. Ott azzal mentették ki magukat, hogy nincs jogosultságuk tájékoztatást adni, megkeresésemet továbbítják a feletteseknek. Ezt megelőzendő megtettük mi. Csepe Erika, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Főigazgatói Titkárságáról megígérte, írásban elküldött kérdéseimre szakembereik válaszolni fognak. Meg is tették.

Hód volt, hód nem volt

Dr. Jánossy László, a NeKI Környezetállapot és Stratégiai főosztályvezetője szerint az országos hódállomány még egyáltalán nem tekinthető túlszaporodottnak. Ez különösen az ország keleti felére igaz, ahol a hódok még messze a környezet eltartó képessége alatti egyedsűrűségben vannak jelen.

„Az európai hód őshonos állat Magyarországon, így az ökológiai rendszerben megvan a maga helye. Vitathatatlan, hogy az elmúlt évszázadban kipusztultnak volt tekinthető a faj hazánk területén, és így az az életközösség is átalakult, melynek része volt. A mostani visszatelepülési folyamatot természetes tartjuk, és bár a visszatelepítési programok gyorsították a folyamatot, az magától is bekövetkezett volna. Az életközösség visszarendeződése a fentiek miatt elkerülhetetlen, éppen zajló természetes folyamat. Emiatt tehát semmiképpen nem beszélhetünk ökológiai fenyegetettségről” –– állítja a szakember.

Szerinte a hód 20–30 méternél messzebb nem megy a víztől, mezőgazdasági terményt nem károsít, természetvédelmi jellegű károkat egy természetes úton terjedő, őshonos faj nem okoz. Az elmondottak tükrében a szakember leszögezi: a Vidékfejlesztési Minisztérium természetvédelmi lépéseket nem tervez a hódok ellen. Nem merül fel és nem is indokolt a hódok védettségének feloldása. A hazai természetvédelmi szakemberek figyelik a hódok terjedését és az esetleg általuk okozott károkat. Várhatóan hamarosan be fog állni egy természetes egyensúly a hódok és a vízpartok hód eltartó képessége között –– nyugtatja meg az aggódókat Jánossy László.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.