Elmondták, az elsősorban a szakszervezeti képviselőknek szóló kiadványnak az a célja, hogy tudatosítsa, van létjogosultságuk az iskolán kívüli képzéseknek, valamint segítsenek a cégeknél elismertetni az ilyen formában megszerzett tudást.
Hozzátették: azt szeretnék elérni, hogy a kollektív, ennek hiányában pedig az egyéni munkaszerződésben szabályozzák, milyen módon fogadhatja el a cég a munkavállaló nem iskolai formában megszerzett tudását.
Az elnök kiemelte: fontosnak tartják, hogy a Munka törvénykönyve augusztus elsején életbe lépő módosítása változtat a szabadság idejére járó javadalmazás szabályain, és “a munkavállalót nem érheti anyagi hátrány”. Hozzátette: további változtatásokat is szükségesnek tart a 110-120 ezer embert képviselő szakszervezet.
Molnár Ákos, a vasasok nyugat-dunántúli koordinátora az eseményen arról beszélt: nemzetgazdasági szinten milliárdokban mérhető az a kiesés, amit az iskolarendszeren kívül szerzett tudás el nem ismerése okoz.
Közölte, a most záruló hároméves, uniós forrásból támogatott kutatás során azt tapasztalták, hogy a magyarországi munkaadók zöme nem is érdeklődik az iránt, van-e alkalmazottjának ilyen jellegű tudása, így kifizeti, hogy a dolgozó – aki ez idő alatt kiesik a termelésből – elvégezzen egy olyan tanfolyamot, ahol általa már megszerzett ismereteket oktatnak.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a vasas szakszervezetek egyeztetéseket kezdeményeznek a munkavállalókkal arról, hogy a cégek vállalják át a dolgozóktól a tranzakciós adó jelentette terheket.
