Az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben, Berettyóújfalu környékén csaknem hétszáz gyerek művészeti nevelését végzi az Igazgyöngy Alapítvány és Művészetoktatási Intézmény. A művészeti nevelés eszközeivel és az iskolába járó gyerekek családjainak felkarolásával próbálják kiszakítani a mélyszegénységben élő családokat reménytelen helyzetükből. Az alapítvány vezetője, L.Ritók Nóra célja: a másságot értékké emelni, boldog, önálló egyéniségeket nevelni a képzőművészet segítségével.
Sikertörténet
A munkaügyi központ támogatásával kilenc hónapra alkalmaztunk egy édeasapát – meséli L. Ritók Nóra. Hat gyerekük van, szép házat építettek, de a férfit munkahelyi baleset érte, nem tudott tovább dolgozni az építőiparban. A kisebb gyerekeit tanítottuk Körösszegapátiban a művészeti iskolában. Nagycsaládosként is támogattuk őket, például karácsonyi csomagokkal. A faluból többen is szóltak, hogy alapvető gondjaik voltak. Kikötötték náluk a gázt, mert már túl sok tartozásuk volt. Ekkor kezdtünk a családdal komolyabban foglalkozni. Akkor derült ki, hogy három gyerekük már hatosztályos gimnáziumba jár, kollégiumban vannak, mindannyian nagyon jó képességűek.
Fotók: Neményi Márton
Végzős gimnazista fiuk remekül tanult, és közben önkéntesként segített az alapítványnak az édesapjával, rendbe hozták az alapítvány raktárépületét. Úgy készült az érettségire, hogy napközben kőművesmunkát végzett, csak esténként tudott tanulni. Egyetemre szeretett volna menni, de lemaradt az angol nyelvvizsgáról, mert nem tudta befizetni a díjat.
Ahhoz, hogy építészmérnöknek tanulhasson, el kellett végeznie egy tanfolyamot az ábrázoló geometria alapjairól, a gimnáziumban ugyanis nem volt ilyen tárgy. Az alapítványak sikerült civil támogatókat szereznie, kifizették az 50 ezer forintos tandíjat és az útiköltséget. L. Ritók Nóra innentől kezdve kezdte összeírni, hogy mennyi pénzre volt szükség, hogy a hátrányos helyzetű családból jövő fiú megkezdhesse felsőfokú tanulmányait.
A tanfolyam után a fiú alkalmassági vizsgát tett Győrben, ennek is volt díja, plusz úti- és szállásköltsége. Államilag finanszírozott szakra vették föl, szociális ösztöndíjkérelmet adott be. Mire az első ösztöndíjat megkapta, addigra már kollégiumi díjat kellett fizetni, számítógépet szereztek neki támogatók révén, ruhát, cipőt, utazótáskát vettek neki, fedezték a napi étkezését, és a mosógép használatáért is fizetni kellett. A család 30 ezer forintot küldött neki havonta. Az eszközeit az alapítvány fizette. Az jött ki, hogy mire a fiú megkapta az első ösztöndíját, addigra az Igazgyöngy Alapítvány félmillió forintot fordított a továbbtanulására.
Neki szerencséje volt, mert az alapítvány tudott olyan támogatókat szerezni, aki később is a segítségére lesznek. Sok gyereknek viszont nem is álmodhat erről. Húga is színjeles a gimnáziumban, orvos szeretne lenni, de neki már nem biztos, hogy tudnak ebben segíteni. Az esélyegyenlőség csak papíron létezik. Mire oda eljut egy gyerek, hogy diákhitelt vegyen föl, rengeteg mindent ki kell fizetnie. Ezen a vidéken nem ritka, hogy adósságspirálba kerülnek korábban viszonylag jó körülmények között élő családok is. Nem tudják fizetni a hiteleket, ezért elárverezik a házukat – magyarázza L. Ritók Nóra.
Fél lábbal a Himalájára
Válasszanak piacképes szakot – mondják nekik. De ki az, aki meg tudja mondani, hogy ma mi a piacképes? Ráadásul a piacképes tudás megszerzése után kapcsolatok is kellenek az elhelyezkedéshez. Ezeknek a szegény gyerekekenek viszont a kapcsolati tőkéjük nulla. Bár az államtitkár azt mondta, hogy fél lábbal is meg lehet mászni a Himaláját, de szegényként szinte lehetetlen ma diplomát szerezni. És mi van, ha utána nem talál állást a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek? – teszi föl a kérdést a pedagógus.
Az állam próbál segíteni az Arany János programmal, de ez sokszor nem elegendő. Ebbe nem juthat be mindenki, és csak bizonyos gimnáziumok vannak benne ebben a programban. Ahová a fiú járt, az nincs. Minden ilyen gyerek mellett lennie kellene egy pedagógusnak, aki végigkíséri az útját, ösztöndíjakat, támogatásokat hajt fel neki. A pedagógusok azonban lassan erejük határán vannak. Ma egy pedagógustól nem várható el, hogy ilyen munkabeosztás és jövedelem mellett még erre is legyen energiája – mondja L. Ritók Nóra. Szerinte kellene egy olyan rendszer, amely átmeneti utakat teremtene, hogy a középiskola után 2-3 hónapon átsegítse az egyetemre tartó diákokat, amikor például az útiköltségre sincs pénzük.
A szegény családokból sokan már a gimnáziumba sem jutnak el. Egy lányt például egy debreceni középiskolába szeretett volna bejuttatni az Igazgyöngy Alapítvány. Vettek neki ruhát, tanszereket, fizették az útiköltséget. Izgatottan készültek, egy dologgal nem számoltak, a befogadó környezet hiányával. A kortárs csoport, a kollégium és az iskola sem fogadta be a lányt. Feladta, mielőtt megkezdhette volna. Ezeknek a gyerekeknek a megkapaszkodásához dupla annyi figyelem, segítség szükséges. Pedig onnan, ahol él, nagy eredmény lett volna, ha bejut egy olyan középiskolába, ahol jó szakmát kaphat.
Ma már bármilyen szakterületen kell alapvető tájékozottság, idegen nyelv ismerete, tudni kell használni a számítógépet. Nyugat-Európában egy szállodában a takarító is beszél angolul, vagy a zöldséget kipakoló munkás is kommunikál a vevőkkel. A tankötelezettség leszállításával a középiskola tömegével fogja útjára bocsátani a fél-analfabéta embereket, akik semmilyen értékes tudással nem rendelkeznek, és nem tudnak elhelyezkedni – mondja L.Ritók Nóra.
Az alapítvány újabb programba fogott: a nagy távolság miatt Skype-on próbálnak korrepetálást szervezni, kortárs segítőkkel, például a budapesti AKG-val. Az a tapasztalatuk, hogy köszönőviszonyban sincs az a tudás, amelyet egy fővárosi gimnáziumban vagy egy vidéki szakközépiskolában adnak.
Nem 16 éves korban, hanem kiskorban kell elkezdeni a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. Ehhez jól megfizetett szociális munkások, családgondozók, védőnők kellenek. Hiú ábránd, hogy az iskola képes lefaragni a hátrányokat. Csak komplex rendszerben lehet ezen javítani.Türelemre, bizalomra, közösségfejlesztésre van szükség – mondja az alapítvány vezetője.
L. Ritók Nórát Az év embere díj jelöltjei közé választották, az RTL Klub honlapján lehet szavazni.
