A kutya éji dala címmel az Origo közölte Sólyom Lászlónak az alkotmányosságról szóló esszéjét. Mint írja, az Alaptörvény átmeneti rendelkezései, amelyekben a bírákról szóló – megsemmisített – törvényhez hasonló szabályok vannak, továbbra is sértik az uniós jogot. „Sőt, az uniós jog sérelme mindaddig fennáll, amíg minden egyes bíró jogsérelmét nem orvosolták” – teszi hozzá.
Egyenlő elbánás
Sólyom László szerint, ha a korhatár leszállítása mellett más megszorításokat is tervezne a kormány, ott is ügyelni kell az egyenlő elbánásra. „Nem lehet például a nyugdíj és a fizetés egyidejű felvételét csak a bíráknál megtiltani, miközben a köztisztviselők és közalkalmazottak ezt továbbra is megtehetik” – hívja fel a figyelmet.
Mint a volt köztársasági elnök írja, az Európai Unió eljárásának és a bíróság ítéletének az alkotmányosság jövőjére nézve messzemenő tanulságai vannak, az alkotmánybíráskodás jövőjét tekintve pedig fontos a luxemburgi ítélet.
Két próba, két ügy
Szerinte két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt, két ügy, amelyben vizsgálnia kell az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe felvett részletszabályok ellentmondását magával az Alaptörvénnyel. Az egyik ügy már az Alkotmánybíróság előtt van: az átmeneti rendelkezések vizsgálata az ombudsman kezdeményezésére, a másik pedig az általános választójog korlátozása az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat.
„Az alkotmányosságért való felelősség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt a módosítást és annak törvényi végrehajtását az Alkotmánybíróság elé vigyék. Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon” – zárja írását az exállamfő.
