A világnap alkalmából idén is adakoztak a nonprofit szervezetek az Élelmiszerbank Egyesületnek. Többnyire tartós élelmiszerekek lapultak a Városligetben várakozó kamionokban.
Fotók: Kummer János
Az egyik hipermarket lisztet, étolajat és csokit adományozott, a másik üzletlánc bébiételt, gulyáskrémet és fokhagymakrémet ajánlott fel az éhezőknek. Volt olyan bolt, amely kekszet adott és volt, amelyik a tésztát. A mennyiségben is nagy eltérések voltak. Míg az egyik platón 20 raklapnyi áru, a másikon mindössze két raklapnyi tészta lapult. Többnyire közeli lejáratú termékeket ajánlottak fel, de 2013-as szavatossági idejű is akadt.
| 25 ezer ember hal éhen |
| Világviszonylatban majdnem másfél milliárd tonna élelmiszer kerül szemétbe évente, miközben naponta 25 ezer ember hal éhen. |
Magyarországon az ENSZ felmérése szerint több százezer ember rendkívül alultáplált, közülük 120 ezren gyerekek. 20 ezren csak az iskolában, óvodában jutnak ennivalóhoz, hétvégén szinte egyáltalán nem. Közben egyre kevesebb az adomány, amelyből segíteni tudnak nekik.
200 milliárd forint végzi a kukában. Ennyibe kerül az a 400 ezer tonnányi lakossági élelmiszer, amit évente a szemétbe dobunk. Ezért kellene megfontoltabban felhasználni vagy eljuttatni a szervezeteknek karitatív célra a felhalmozódott „felesleget”– figyelmeztetett Cseh Balázs a Magyar Élelmiszerbank Egyesület vezetője.
Első a biztonság
Mint azt megírtuk, nemrég összehangolt razziát tartottak a hatóságok a Budapesti Nagybani Piacon, augusztus közepén, ahol 66 tonna ismeretlen eredetű zöldséget, gyümölcsöt foglaltak le. Joggal vetődött fel olvasóinkban a kérdés, hogy a látszólag kifogástalan, fogyasztásra alkalmas zöldség-gyümölcs termékeket nem lehetne-e karitatív célokra felhasználni.
„Ezeknek a lefoglalt élelmiszereknek a biztonsága általában nem garantálható. A bizonytalan eredetű, hiányos dokumentációjú tételek esetében – még ha minőségüket tekintve meg is felelnének a követelményeknek, és ránézésre esetleg kifogástalannak tűnhetnek – a termék útja nem követhető nyomon a termelőig, nem ellenőrizhető, mikor és milyen növényvédő szerekkel kezelték. A Nagybani Piacon legutóbb lefoglalt termékeknél ez hangsúlyosan igaznak bizonyult, mivel a hatósági intézkedés alapja az ismeretlen eredet és a megjelölés hiányossága volt” – közölte akkor a Hír24-gyel a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Élelmezési Világnap 2012
A minisztérium szerint első a biztonság. „A biztonságos, ellenőrzött élelmiszerhez való jog minden fogyasztónak kijár attól függetlenül, hogy milyen úton (vásárlással vagy adományozással) jut az adott élelmiszerhez.”
Ezen felül a zöldség-gyümölcs esetében az esetleg fogyasztásra alkalmas áruk karitatív célra történő átadását az is megnehezíti, hogy jellegüknél fogva – különösen megfelelő tárolás nélkül – gyorsan romló élelmiszerek, így azok már csak fogyaszthatatlan állapotban jutnának el a rászorulókhoz. A fentiek miatt semmisítették meg tehát a lefoglalt tételeket.
Döntéshozók
A Karitatív Tanács dönt az egyes elkobzott dolgok (Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a bíróságok, önkormányzatok által lefoglalt) közérdekű felhasználásáról. A Tanács átvizsgálás után dönti el, mit lehet karitatív célra felhasználni és mit kell semmisíteni.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a karitatív célra felkínálható áru lehet egyebek között élelem, ruházat, tisztálkodási felszerelés, valamint a járulékos szükségleteket kielégítő ideiglenes lakás, lakásfelszerelés, játék.
Van hová fejlődni
A kistermelők támogatására és szövetkezeteken keresztül történő megerősítésére hívta fel a figyelmet Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője.
Cseh Balázs, Fernanda Guerrieri és Feldman Zsolt
Ugyanezt hangsúlyozta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is, valamint elmondta: „Magyarország megfelelő föld és időjárás adottságokkal rendelkezik, ahhoz, hogy akár a lakosság kétszeresének igényeit is ki tudná elégíteni, ezzel lehetővé téve az élelmiszerbiztonságot. Ehhez arra van szükség Feldman szerint, hogy a termelők összefogjanak, vagyis még van hová fejlődni.”
A kormány a szövetkezés szabályozásának megújítását tűzte ki célul, és a szövetkezést a hagyományos értékek és elvek mentén szeretnék újragondolni. Ennek érdekében folyik a szövetkezeti törvény megújítása.
